Tiszta utca, rendes ház

Kérdés: Önkormányzatunk "Tiszta utca, rendes ház" címmel pályázati felhívást tett közzé az önkormányzat közigazgatási területén lévő társasházak részére. A jelentkezőket rangsorolva a legjobban teljesítő (legtisztább) társasházak díjazásban részesülnek. A díj mértéke változó összeg, 120 ezer és 840 ezer forint közötti nagyságrendben. A díjakat a nyertes társasházak részére a szerződéskötést követően tervezzük átutalni. Mivel a díjak felhasználásával a társasházaknak nem kell az önkormányzat felé elszámolniuk, ezért jelen esetben nem beszélhetünk az államháztartásról szóló törvény VI. fejezetében taglalt támogatásokról.
1. Milyen szerződést kell/lehet kötni a társasházakkal, mely alapján a díj összege kiutalásra kerülne? Van-e a szerződéssel kapcsolatban valamilyen egyedi elvárás, aminek a szerződésben mindenképpen szerepelnie kell?
2. Hová, milyen rovatra kell könyvelni a kifizetéskor az összeget?
3. Milyen közteherfizetési kötelezettség merülhet fel a fizetendő díjakkal kapcsolatban, s azt kinek kell fizetnie, az önkormányzatnak vagy a társasháznak?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint az önkormányzat pályázati felhívást tett közzé, vagyis nyilvánosan a település bármely lakosa számára azonos feltételekkel hirdette meg a részvételi feltételeket. Amennyiben a pályázati feltételekben közölték a nyertessel szembeni követelményeket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Kedvezményes strandbelépő juttatása

Kérdés: Önkormányzat egyszemélyes kft.-je kedvezményes áron strandbelépőt ad az önkormányzatnak. Mivel a szokásos piaci ár alatt van az ára, felmerül-e áfaprobléma? Ha természetbeni juttatásként kapja a dolgozó, betudható-e ez az 1 éven belüli csekély értékű ajándéknak? Ha a számlázott árat nézzük, belefér a keretbe, de ha a piaci árat, akkor nem. Járulékmentes-e ez a juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...a termékek beszerzési, előállítási (önköltségi) árát megfizetik, akkor a munkavállalónak nem keletkezik jövedelme, ezáltal adó- és közteherfizetési kötelezettség sem keletkezhet. Amennyiben az előző szempontok figyelembevételével meghatározott árhoz képest...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Szemüvegtérítés adókötelezettsége

Kérdés: Eddig minden évben a belső szabályzatunkban szerepelt, hogy a hivatal által megállapított illetményalap 100%-át alapul véve kapnak a köztisztviselőink a szemüvegre költségtérítést. Ezt az összeget eddig a munkavállaló részéről semmilyen adó- és járuléklevonási kötelezettség nem terhelte, csak a munkáltató részéről kellett a szochót megfizetni. 2019-ben hogyan alakul a köztisztviselők számára a 4 órát meghaladó számítógép előtti munkavégzéshez szükséges védőszemüveg költségtérítése? A munkavállalónak kell-e ez után járulékot levonni, illetve a munkáltatót milyen költségek terhelik? A belső szabályzatban ezt hogyan szerepeltessük?
Részlet a válaszából: […] ...mellett – a munkáltató egyes meghatározott juttatásként biztosíthatta (1,18-szoros érték után 15% szja, és 19,5% eho mellett, kifizetői közteherrel, a magánszemélynél nem keletkezett adófizetési kötelezettség).2019-től az adózási szabályok megváltoztak, az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Iskolai, illetve egyéb vetélkedő, verseny díjazásának adózása

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogyan adózik az ajándékutalvány, amit jutalmazásként iskolás gyerekeknek adunk, különböző közlekedésbiztonsági és egyéb baleset-megelőzéssel kapcsolatos vetélkedők díjazásaként? Keletkezik-e járulékfizetési, szja-fizetési kötelezettség a juttató és a megajándékozott részéről? Hogyan kell eljárni, ha saját dolgozó kap ajándékutalványt ilyen tárgyú versenyek díjazásaként?
Részlet a válaszából: […] ...tanulóknak adott ajándékutalvány után a kifizetőnek (ha az az államháztartás alrendszerébe tartozik) nem keletkezik sem adó-, sem egyéb közteherfizetési kötelezettsége, sem a juttató, sem a magánszemély oldalán.Amennyiben a juttatás más magánszemély részére történik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Reprezentáció és vendéglátás adózása

Kérdés: Az óvoda 70 éves évfordulója alkalmából ünnepséget rendeztünk. A vásárolt pogácsát K123-ra könyveltem, és nem adóztam le, mert bárki ehetett belőle. Szintén ugyanezen alkalomból étteremben ebédelt 10 fő, amit szintén K123-ra könyveltem, leadóztam, mert meg tudtam mondani, hogy ki ebédelt. Kérdésem, hogy csak abban az esetben fizetem meg a reprezentáció utáni járulékot, ha meg tudom mondani, ki fogyasztott?
Részlet a válaszából: […] ...az egyes személyek által megszerzett jövedelmet vagy sem, az mindenképpen egyes meghatározott juttatásként adózik, tehát kifizetői közteherrel. (Ezen adózási jogcím 2019-ben sem változik, megmarad egyes meghatározott juttatásként azzal, hogy a 19,5% eho helyett 19...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.