4 talált cikk a közüzemi díj , költségvetés , önkormányzat , kiadások , közvetített szolgáltatás kifejezésre

Kérdés: Egy helyi önkormányzat a Magyar Posta Zrt.-vel a helyi posta üzemeltetésére vonatkozóan szerződést kötött, mely szerint a zrt. részletes havi teljesítésigazolása alapján az önkormányzat (az önkormányzat az épület tulajdonosa, a közüzemi díjak fizetője; a postai alkalmazott önkormányzati munkavállaló) "postai közreműködési díj" jogcímen számláz a zrt. felé. A kiszámlázott díj pontosan mely rovatra, kormányzati funk-cióra könyvelendő (közvetített szolgáltatás, vállalkozási tevékenységnek minősül-e?), továbbá, mivel veszteséges, nem kötelező önkormányzati feladatellátásról van szó, van-e egyéb feladata az önkormányzatnak (törzskönyvi nyilvántartás módosítása stb.)?

Kérdés: A kerületi költségvetési szervek közül néhány közös épületben végzi a tevékenységét, melyhez az ingatlant ingyenes használatba kapják az önkormányzattól. A közüzemi díjaknál nem minden esetben volt megvalósítható a mérőórával való elkülönítés, illetve a felszerelt almérő alapján nem kerül külön számlázásra a fogyasztás a szolgáltató által. Ennek eredményeként az érintett intézmények nem csak a saját fogyasztásuknak megfelelő közüzemi díjat fizetik. A 2022. évig ezek a kiadások nem kerültek továbbszámlázásra, ott maradtak az intézménynél. A jelentősen megnövekedett energiaárak miatt ez a rendszer felülvizsgálatra került. A fenntartó önkormányzattal egyeztetve a 2023. évtől ezen közüzemi kiadások továbbszámlázásra kerülnek az intézmények között. Valamennyi intézmény végez áfás tevékenységet (közétkeztetés), egyéb áfás tevékenységük nincs. A közüzemi számlák esetében van olyan, ahol almérővel megállapítható a másik intézmény tényleges fogyasztása, vagyis a számláról konkrétan leolvasható a továbbszámlázás összege. Viszont van olyan eset is, ahol csak mutatószámok alkalmazásával valósítható meg az elkülönítés (pl. távfűtés esetén légköbméter arányában). Milyen áfakulcsot kell a továbbszámlázás esetén alkalmazni, általánosan a 27%-ot, vagy az áram esetében az áfakörön kívüli, illetve távhő esetében a kezdvezményes 5%-ot? Eltér-e a fenti két eset (mérőóra szerinti vagy számított fogyasztás)? Illetve van-e lehetősége az intézménynek a továbbszámlázott energia áfájának visszaigénylésére?

Kérdés: Az önkormányzat és az óvoda egy épületben működik. Nincs bérleti szerződés, az óvoda nem fizet bérleti díjat. Az önkormányzat és az óvoda is alanyi adómentes, 1-es adószámmal rendelkezik. Mérőóra nincs, százalékos arányban fizet az óvoda közüzemi díjat az önkormányzatnak. Szerződés kötése szükséges? A közüzemi számla óvoda felé számlázandó részét K335-re könyveljük. Ezt milyen áfatartalommal tegyük? A?számlázás a B403 "Közvetített szolgáltatások ellenértéke" rovaton könyvelődik alanyi adómentes megjegyzéssel, áfatartalom nélkül. Hogyan helyes a könyvelés?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 162. számában (2012. április 10.) a 3140. kérdésszám alatt megjelent válaszra hivatkozással kérem Önöket, hogy az ingyenes bérbeadás és a kapcsolódó közüzemi díjak könyvelésének kontírozási tételeinek közlésével is legyenek szívesek segítségünkre lenni.