Önkormányzati intézmény által adott támogatás

Kérdés: Kérdések: 1. Nemzetiségi önkormányzat iskola és óvoda fenntartója. Az intézmények részére utalt működési támogatásból a fenntartott intézmények, sportegyesület részére sportcsarnok építéséhez pénzt szeretnének átadni. (Az önkormányzattól és az intézményektől független egyesület – nem államháztartási fenntartású – látványcsapatsport-támogatásból valósítja meg a sportcsarnok építését, amelyhez az önrész forrása lenne az intézményektől kapott pénzeszközátadás.) Az iskolában tanuló és az óvodás gyermekek részére a felépült sportcsarnokban szeretnék majd a sportfoglalkozásokat és a tornaórák egy részét megtartani. Jogszerűen adhat-e át nemzetiségi önkormányzat által fenntartott intézmény ilyen címen pénzeszközt sportegyesület részére?
2. Csak költségvetési támogatásban részesülő intézményekben dolgozók részére a részükre megállapított illetményen túl adható-e jutalom, ha igen, akkor milyen feltételekkel? Az intézményeknek nincs saját bevétele, csak az átlagbéralapú támogatás a forrása az illetményeknek.
Részlet a válaszából: […] ...megfizetni köteles,c) a dologi kiadások, amelyek a készletek és szolgáltatások vásárlása, más befizetési kötelezettségek teljesítése, kamatfizetés és más, a működés során keletkező kiadások teljesítéséből származnak,d) az ellátottak pénzbeli juttatásai, amelyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Licenc meghosszabbítása

Kérdés: Költségvetési szervünk egy vírusirtó biztonsági szoftver licencének meghosszabbítását fizette ki 2019-ben 3 évre előre, 2021-ig. Ebben az esetben hova kell könyvelni a licenc meghosszabbítását? Amennyiben a K61 vagyoni értékű jogok között kell kimutatnom, akkor hogyan kell elhatárolni ahhoz, hogy a pénzügy és a tárgyi eszköz szinkronban legyen? Hogyan történik az ÉCS számítása?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyévet terhelő részének összege,= kapott kölcsönök, hitelek után a tárgyévben megfizetett, de arányosan a következő évet terhelő kamatok.Halasztott ráfordítások elszámolása:– az ellentételezés nélküli tartozás (kötelezettség)--átvállalás során a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Nemzeti vagyon kezelése

Kérdés: 1. Az Nvt. az önkormányzati költségvetési intézmények ingó és ingatlan vagyonelemeire vonatkozik-e? Lehet-e az önkormányzati költségvetési intézménynek olyan tulajdonjogilag és könyvvitelileg elkülönült saját ingó és ingatlan vagyona, amely nem tartozik a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya alá?
Az Nvt. 1. §-ának (2) bekezdése szerint
"Nemzeti vagyonba tartozik:
a) az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő dolog".
Az Áht. 3. §-ának (3) bekezdése szerint "az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik
a) a helyi önkormányzat, [...]
e) az a)-d) pontban foglaltak által irányított költségvetési szerv."
Azaz az Áht. külön definiálja a helyi önkormányzatot és az irányított költségvetési szervet, míg az Nvt. helyi önkormányzatot említ.
2. Fenti kérdésből kiindulva egy tekintet alá esik-e az önkormányzati költségvetési intézmény részére az önkormányzat mint alapító által rendelkezésére bocsátott ingó és ingatlan vagyon az önkormányzati költségvetési intézmény által saját forrásából beszerzett ingó és ingatlan vagyonnal?
3. Önkormányzati költségvetési intézmény által beszerzett és a könyveiben nyilvántartott ingó és ingatlan vagyonról rendelkezhet-e egyoldalú alapítói döntéssel az önkormányzat, azaz elvonhatja-e az intézmény ilyen vagyonát egyoldalúan?
4. Az Nvt. alapján az önkormányzat költségvetési intézménye a nemzeti vagyonban nyilvántartott saját tulajdonú ingó és ingatlan tárgyi eszközét milyen feltételek mellett értékesítheti vagy adhatja ingyenes tulajdonba?
5. Az önkormányzat költségvetési intézménye adhat-e ingó és ingatlan vagyont az államháztartáson kívülre (pl. közfeladatot ellátó gazdasági társaságnak)?
6. Az Nvt. 11. §-ának (13) bekezdése alapján az önkormányzat költségvetési intézménye átadhat-e közfeladat ellátására ingyenesen ingó és ingatlan vagyont (államháztartáson kívülre)?
Részlet a válaszából: […] ...a saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevételek, nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj; valamint az önkormányzat és intézményei egyéb sajátos bevételei is. Ha a helyi önkormányzati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Lemondás követelésről, késedelmi kamatról

Kérdés: Önkormányzati társulásunk közfeladat ellátása céljából közbeszerzés útján szerződést kötött egy üzemeltető céggel, aki többségi önkormányzati tulajdonú. A társaság jelezte, hogy önhibáján kívül jelenleg fizetésképtelen, kéri türelmünket. Társulásunknak mint vagyonkezelőnek van-e lehetősége irányító szervi határozata alapján a késedelmi kamatról teljes egészében vagy részben lemondani? Az üzemeltetésre átadott vagyon európai uniós támogatással valósult meg. Az eszközök pótlására elkülönített pénzösszeg fedezete ez az üzemeltetési díj. Az üzemeltetési szerződés a régi Ptk. hatálya alatt íródott.
Részlet a válaszából: […] ...lehetőség a követelés egy részének elengedésére.Annak a ténynek, hogy a régi Ptk. hatálya alatt kötötték a szerződést, a késedelmi kamat szempontjából nincs jelentősége, mivel a késedelembe esés (a pénztartozás keletkezése) már a jelenleg hatályos Ptk. hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.

Rulírozó hitel

Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben döntött arról, hogy a költségvetési kiadások és bevételek különbségeként adódó költségvetési hiányt áthidaló (rulírozó) hitel felvételével kívánja finanszírozni. A hitelkereten belül a hitelek felvétele lehívólevél alapján történik. A hitelek lejárata 364 nap. A hitelfelvételt a "pénzügyi vállalkozásoktól rövid lejáratú hitel felvétele?előirányzaton szerepeltetjük, mivel a rövid lejáratú likviditási hitelnek nincs előirányzata. Kérem, szíveskedjenek tájékoztatást adni arról, hogy a hitelfelvételt és annak év közben történő visszafizetését melyik főkönyvi szám alkalmazásával, és milyen módon kell könyvelni! Az év végén fennálló tartozásra, melyet 2012-ben kell visszafizetnem, kell-e 2012-ben kiadási előirányzatot képeznem?
Részlet a válaszából: […] ... T 321 – K 4562     hitel-visszafizetés T 4562 – K 321     kamatkiadás– közgazdasági osztályozás szerint   T 5732 – K 321 – funkcionális osztályozás szerint ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 22.

Likvid hitel

Kérdés: Önkormányzatunk 2010. évben úgy döntött, hogy a költségvetés forráshiányát folyószámlahitellel kívánja biztosítani. Kérem, szíveskedjenek tájékoztatni arról, hogy az alábbi példa szerint hogyan kell lekönyvelnünk a hitelfelvétel, hitel-visszafizetés előirányzatát, teljesítését! Példa: 500 E Ft folyószámlahitel-keretre van szerződésünk, 2010. év végén mínusz 300 E Ft volt a bankszámlánk egyenlege. Amennyiben likvid hitelként a 2010. évi pénzmaradványunkat csökkenti, akkor a 2011. évi költségvetésünkben meg kell-e terveznünk a likvid hitel visszafizetését? (2010. évi pénzmaradványunkat 2011. évi eredeti költségvetésben tervezzük az áthúzódó feladatokra.) Továbbá kérem válaszukat arra vonatkozóan is, hogy önkormányzati rendeletünkben hogyan, mely sorokban kell szerepeltetni!
Részlet a válaszából: […] ...azállományi számlákra. Funkcionális osztályozás szerint nem lehet elszámolni.Hitel-visszafizetés T 4562 – K 321 Kamatkiadás– közgazdasági osztályozás szerint T 5732 – K 321 – funkcionális osztályozás szerint ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 5.