Tojótyúkok és tojások nyilvántartása

Kérdés: Önkormányzatunk a mezőgazdasági START munka keretén belül tojótyúkokat vásárolt. Hogyan tartsuk nyilván a tyúkokat, a termelt tojásokat? Hogyan könyveljük a hozzákapcsolódó költségeket (tápot, gyógyszert... stb.), ha nincs raktár? Kell-e hozzá raktár? A tojásokat hogyan adjuk át/átadhatjuk-e az iskola-óvoda konyhára vagy magánszemélynek? Kell-e, és ha igen, milyen engedély? Ha tojóládát készítenek a közmunkások, akkor azt hogyan vegyük be a nyilvántartásunkba? Van-e valamilyen formanyomtatvány, milyen kötelező elemei vannak, hogyan könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...arányos összegei is, amelyek az adott termékre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók.Ilyenek:– gépköltségek,– kamatköltségek,– egyéb kisegítő részlegek (üzemek) általános költségei.Az előállítási költségek között kell elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 3.

Kötelezettségvállalások

Kérdés: Az Áhsz. 14. sz. mellékletének II. pontja tartalmazza a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartására vonatkozó elő­írásokat. A költségvetési szerv bizonyos keretszerződést kötött egy szolgáltatóval meghatározott termék legyártására, ez a kötelezettségvállalás a nyilvántartásban rögzítésre került. (A keretszerződés az összesített mennyiséget és az egységárakat is rögzítette.) A termékek több részletben kerültek legyártásra, amelyhez a költségvetési szerv külön megrendelőket állított ki, pénzügyifedezet-igazolással. A részteljesítések bizonyos adatai (db és pénzügyi teljesítés) a nyilvántartásból nyomon követhetőek rovatok szerint. A kötelezettségvállalás nyilvántartásában szükséges-e a megrendelők rögzítése is (nyilvántartási/iktató számuk, pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó adatok stb.), vagy elegendő, ha a nyilvántartás tartalmazza a "fő" kötelezettségvállalás adatait?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a váltó kibocsátásának és a lejáratának idejét, a váltóval kiváltott kötelezettség összegét, a váltóban foglalt kamatot, a váltó bemutatásával, lejáratával, kifizetésével kapcsolatos adatokat, ésk) az esetleges egyéb megjegyzéseket.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Bérelt ingatlanon végzett felújítás elszámolása

Kérdés: Bérelt ingatlanon a bérlő által a bérleti díj fejében végzett felújítás elszámolása tárgyában szeretnék kérdést feltenni. 2013-ig az volt a szabály, hogy a bérlő által a bérleti díj fejében elvégzett felújítás összegével azonosan a bérbeadó leszámlázta a bérleti díjat, a bérlő pedig kiállította a számláját a bérbeadónak a felújításról.
A számla alapján könyveltük bérletidíj-bevételként és felújítás kiadásaként, függetlenül attól, hogy pénzforgalommal nem járt a gazdasági esemény. 2014-től a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet III. Fejezet J) cím részletezi a bérbe adott eszközön a bérlő által bérleti díj fejében végzett felújítás elszámolását.
A) Ennek alapján le kell számlázni a bérleti díjat előre az elvégzendő felújítás összegével azonosan, és könyvelni kell:
költségvetési számvitel szerint:
T 094022 – K 0041
pénzügyi számvitel szerint: T 3514 – K 913
Áfaalanyok vagyunk, a bérleti díjról kibocsátott számlát a könyveléssel egy időben nyilvántartásba kell venni.
B) Ha a bérlő elvégezte a felújítást, a már kiszámlázott bérleti díjat nem kell megfizetnie, a felújítás összegét könyvelni kell:
költségvetési számvitel szerint:
T 0041 – K 094022 (fordítottja az első lépésnek)
pénzügyi számvitel szerint:
T 121-141 – K 3514
Kérdéseink:
1. A bérlőnek kell a felújításról számlát kibocsátania? Amennyiben nem, milyen dokumentum alapján könyveljük a B) pontban szereplő tételeket?
2. Van-e jelentősége annak, hogy a bérbeadó és a bérlő is áfaalany? Ha igen, változik-e a könyvelés?
3. Mi lesz a bérleti díjról szóló számla sorsa? Nem lesz pénzügyi teljesítés, hogyan jelenik meg a számlanyilvántartásban, hogy az teljesült? Vagy helyesbíteni kell?
Részlet a válaszából: […] ...amely szerint havonta esedékes a bérleti díj, akkor azt havonta kell számlázni. Ha a bérlő nem fizet, akkor késedelembe esik, amire kamatot kell felszámítani. A helyzet megoldásához szerződést kell módosítani, ami szerint a bérleti díj akkor válik esedékessé, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.

Kölcsönfelvételnél jelentkező árfolyam-különbözet számviteli elszámolása

Kérdés: Az önkormányzat személygépkocsi vásárlásához 2 400 000 Ft összegű kölcsönt vett fel X Finanszírozási Zrt.-től. A kölcsön és kamatai összegét az önkormányzat havi fix konstrukcióban 48 hónapon át fizette. A törlesztőrészlet minden hónapban tartalmazott tőketörlesztést és kamatot is. A kölcsön összege forintban került megállapításra, folyósításra és törlesztésre. A kölcsönszerződés szerint azonban a felek a svájci frankot határozták meg "mértékadó devizaként", ezért a futamidő alatti árfolyamváltozások hatásával a futamidő végén kell elszámolni, ami esetünkben azt jelenti, hogy a kölcsön folyósításakor alacsonyabb volt a CHF árfolyama, mint bármikor a futamidő alatt, így a futamidő végén az önkormányzatnak fizetési kötelezettsége keletkezett. Hogyan kell könyvelni a futamidő végén, az árfolyamváltozás miatt bekövetkező fizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] A havi fix törlesztési konstrukcióban felvett kölcsön terhére beszerzett személygépkocsi vásárlásánál a futamidő végén keletkező árfolyam-különbözetet (árfolyamnyereség vagy -veszteség) az általános szabályok szerint kell elszámolni. Ez azt jelenti, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Beruházási hitel kamata

Kérdés: Beruházások közt a hitelt hogyan lehet elszámolni? Tehát a hitelhez kapcsolódó hitelkamat az aktiválást megelőzően a beruházás része lesz-e, és azt követően költség?
Részlet a válaszából: […] ...vett hitel és kölcsön abekerülési érték részét képezi. A hitel felvétele után az üzembe helyezésigterjedő időszakra elszámolt hitel kamata is a bekerülési érték része lesz, deaz üzembe helyezést követően már a dologi kiadások között kerül elszámolásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 13.

Változások a 2009. évi CXXX. törvényben

Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?
Részlet a válaszából: […] ...Eltérés esetén az önkormányzat április 30-ig lemondhat anormatív állami hozzájárulásról úgy, hogy a lemondáshoz nem kapcsolódik kamat.Kamatfizetési kötelezettség terheli az állami támogatásról való lemondást, haezt július 31-ig vagy október 15-ig teszik meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Saját vállalkozásban megvalósított beruházás

Kérdés: Idén nyáron az iskolánk aulájában lévő padokat lecseréltük. A padok a falhoz vannak rögzítve. Ezzel együtt az aulában lévő emelvényt, amely színpadként is szolgál, és a mögötte lévő emlékfalat lecseréltük. A felújításhoz az anyagokat megvásároltuk, a tanműhelyünkben saját dolgozóink végezték el a munkát. Ezenkívül létrehoztunk házi múzeumot is, ugyanúgy saját kivitelezésben. Egy korabeli asztalosműhelyt alakítottunk ki a szaktantermen belül, tetővel, falakkal, gépekkel ellátva. A két projekt saját rezsis beruházásnak minősül-e, vagy az aula felújításaként kerüljön elszámolásra? 1-es vagy 5-ös számlaosztályra kell könyvelni? Ha saját rezsis beruházásnak minősülnek, keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk? Iskolánk áfaalany, arányosított áfaelszámolást alkalmazunk.
Részlet a válaszából: […] ...mértéke is elszámolható az előállítási költségek között. Ezek lehetnekgépköltségek, kisegítő részlegek költségei, kamatköltségek. Amennyiben azönköltség-számítás eredményeként 100 000 Ft feletti értéket állapítanak meg, akkoraz elkészült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 3.

Központi költségvetési szervnél visszatérítendő lakásépítési, -vásárlási támogatás elszámolási szabályai

Kérdés: A dolgozóknak nyújtott lakásvásárlási kölcsönöknek visszatérítendő támogatás esetén mi a helyes könyvviteli elszámolásfolyamata a központi költségvetési szerveknél?
Részlet a válaszából: […] ...41231 – K 194141– ha a dolgozóra a kezelési költséget még nem terhelték ráT 4122 – K 365= a dolgozóra ráterhelt késedelmi kamatT 194141 – K 41231az elkülönített Lakásépítési bankszámláról pénzeszközvisszafizetése– visszautalásT 4122 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.

Munkáltató által adott lakásépítési és -vásárlási kölcsönök könyvelése

Kérdés: A 307/2002. Korm. rendelet 23. §-a szerint megváltozott a munkáltató által adott lakásépítési és -vásárlási kölcsönök könyvelése. Kérem az ezzel kapcsolatos könyvelési tételeket (nyitás, kölcsön adása, kölcsön törlesztése, kezelési költség, kamat jóváírás stb.) részletesen leírni.
Részlet a válaszából: […] A munkáltató által adott lakásépítési és -vásárlási kölcsönök könyvelési szabályai kizárólag az önkormányzati körben (polgármesteri hivatalok és intézményei) változtak. Az új elszámolási szabályokat a Költségvetési Levelek 11. számának 281. kérdésére adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.