Önkormányzati bérlakás értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk az egyik bérlakását értékesíteni szeretné. A lakásrendeletünkben benne van, hogy:
40. § (1) Az elővásárlási joggal érintett lakások vételára a beköltözhető forgalmi érték 90%-a.
(2) Amennyiben az elővásárlásra jogosult lakbérhátralékkal rendelkezik, akkor azt a lakás vétel-árához hozzá kell számítani.
(3) A szerződés megkötésekor a lakás vételárának 20%-a egy összegben fizetendő.
(4) Az elővásárlásra jogosult vevő a vételár hátralékát 15 évig havonta egyenlő részletekben törlesztheti. A szerződéses kamat a jegybanki alapkamattal megegyező. Amennyiben a lakás vételárát egy összegben fizeti meg, a vételár 20%-nak megfelelő árkedvezményre, vagy amennyiben az előírtnál rövidebb törlesztési időt vállal, akkor a vételárhátralékból 1% engedményre jogosult.
A vevő élni szeretne azzal a lehetőséggel, hogy a szerződés megkötésekor a vételár 20%-át megfizeti, majd a fennmaradó összeget 15 évig egyenlő részletben törleszti. A rendeletben benne van, hogy a szerződéses kamat a jegybanki alapkamattal megegyező. Ilyen esetben a kamatszámítás, illetve -fizetés hogyan működik? Havonta újraszámoljuk a kamatot? További kérdés, hogyan történik a könyvelés? A követelések közé felviszem a tőke összegét. De a kamatot mindig csak az adott hónapban, a számla kiállításakor?
Részlet a válaszából: […] ...az átutalás banki bizonylata, amelyből megállapítható, hogy a pénzügyileg rendezett összegből mennyi a törlesztőrészlet és mennyi a kamat. Az eszköz átadásakor a teljes ellenértékről kiállított számla a könyvelés és az áfabevallás bizonylata.Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Behajtási költségátalány – vállalkozó-e a költségvetési szerv?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 214. számában megjelent 3991. számú kérdésre adott válaszuk miatt merült fel bennünk, hogy helyes-e az, hogy a költségvetési szervezetek általános érvénnyel nem tarthatnak igényt a behajtási költségátalányra, csak akkor, ha ebben a teljesítés előtt megállapodtak? A Ptk. 8:1. §-ának 4. pontja szerint a költségvetési szervezet is vállalkozás, amikor szakmai feladatait (ez alatt az alapító okiratban bevétel elérése érdekében végzett alapfeladatait is érteni kell) üzletszerűen végzi. Kérem a segítségüket abban, hogy helyesen értelmezzük-e a Ptk. vonatkozó előírásait, vagy abban, hogy gondolatmenetünk hol hibás!
Részlet a válaszából: […] ...esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmikamat-fizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 3.

Bérelt ingatlan felújítási költségei

Kérdés: Önkormányzati bérlakásainknál a szerződések alapján a nyílászárók cseréje, felújítása a bérlő kötelessége. Bizonyos feltételek megléte esetén a nyílászárócsere költségének a felét az önkormányzat biztosítja úgy, hogy a felújítás teljes költségét a számla alapján az önkormányzat kifizeti, a bérlő pedig az 50%-át (önrészt) befizeti az önkormányzat számlájára, vagy az önkormányzat kamatmentes kölcsönként megelőlegezi azt. Az önkormányzat a lakásbérbeadásra az áfamentességet választotta. A csere teljes költségét az önkormányzatnál kell felújításnak lekönyvelni? Mit kell kiállítani a bérlő befizetéséről? Ha számlát, akkor milyet? Ha nem kell, akkor a bérlő befizetése hozzájárulásnak minősül, és átvett pénzeszközként kell könyvelni? Ha az önkormányzat kamatmentes kölcsönként megelőlegezi az önrészt, akkor azt csak a kölcsön állományi számlára kell bekönyvelni, vagy van más teendő is?
Részlet a válaszából: […] ...könyvelni. A befizetésről számlát nem, de a számviteli törvénynek megfelelő számviteli bizonylatot ki kell állítani.Ha az önkormányzat kamatmentes kölcsönt ad a magán­személy részére, akkor azt egyrészt követelésként kell nyilvántartani a könyveiben, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.

Munkaügyi perben megítélt késedelmi kamat kiszámítása

Kérdés:

Késedelmi kamat számításával kapcsolatban kérdezném Önöket. Talán köztudott, mert a média is foglalkozott azzal, hogy a tűzoltóknak az európai uniós csatlakozás következtében – egy joghézag folytán – 2004. május 1. és 2007. dec. 31. közötti időszakban bizonyos összegű túlszolgálati díjuk keletkezett. Ezt az összeget valószínűleg az idei év során kifizetjük. Erre vonatkozóan késedelmi kamatot kell számolni. Ennek a számítási módjához szeretnék segítséget kérni. Ha lehetséges, példán keresztül, féléves bontásokban.

Részlet a válaszából: […] ...késedelmi kamatra vonatkozó polgári jogi szabályozás a rendszerváltás óta többször is módosult, így 2004. május 1-jétől a 2002. évi XXXVI. törvény alapján. E módosítás alkalmazásával kapcsolatban irányadó a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 3/2004...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.