Önkormányzati támogatások adózása

Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet alkotott a fenntartásában működő intézményekben és az önkormányzat egészségügyi feladatát ellátó egészségügyi szolgáltatóknál dolgozók számára biztosított juttatásokról. A rendelet célja, hogy különböző juttatásokat nyújtva, az alkalmazottak és a foglalkoztatottak munkában maradását és új munkaerő munkába állását segítse a bizonyos szakmákban fennálló nehéz munkaerőhelyzet megoldása érdekében. A rendeletben szabályozott feltételek teljesülése esetén – szociális rászorultság vizsgálata nélkül – pályázat útján nyújt:
- munkáltatói ösztöndíjat főiskolai, egyetemi hallgatók részére, szerződés keretében,
- lakhatási támogatást, lakásbérleti díj megfizetéséhez a foglalkoztatottak részére,
- lakhatásilehetőség-támogatást, bérelhető lakás formájában, a lakásbérleti díj szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon történő megállapítása mellett,
- rekreációs támogatást, amelynek keretében ingyenes sportszolgáltatást biztosít az önkormányzat tulajdonában lévő, azonban az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégének vagyonkezelésébe adott sportlétesítményben, uszodabérlet formájában az intézmények, egészségügyi szolgáltató foglalkoztatók részére (nem a dolgozó nevére szóló bérlet!!), mellyel a dolgozók az uszodát ingyenesen igénybe vehetik, használhatják,
- munkavégzést segítő eszközök beszerzésére támogatást, amely informatikai eszközök vásárlására fordítható.
A fentiekben ismertetett önkormányzati rendelet szerinti feltételekkel, pályázat alapján nyújtott támogatások adókötelesnek minősülnek-e, ha igen, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a kifizető és a juttatást igénybe vevő részéről?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett – csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem;b) az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Munkavállaló adókedvezménye

Kérdés: Daganatos betegségben szenvedő munkavállalónak jár-e adókedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 40. §-a alapján a súlyosan fogyatékos személyek személyi kedvezmény címén az összevont adóalap utáni adóból adókedvezményt érvényesíthetnek, melynek összege az adóév első napján érvényes minimálbér 5%-a. 2020. január 1-jétől a minimálbér 161 000 Ft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

MÁV-os START Klubkártyával megvásárolt jegy árának megtérítése munkába járás címén

Kérdés: Dolgozónk, aki közigazgatási határon kívülről jár be dolgozni, vásárolt egy MÁV START Klubkártyát, amivel 50%-os kedvezménnyel jogosult jegyet váltani. Megtéríthető-e munkába járás keretében a munkahely és a lakóhely közötti utazásra megváltott 50%-os jegy, illetve megtéríthető-e a klubkártya ára? A számla azonban így nem szólhat az intézmény nevére, csak a magánszemély nevére.
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel arra, hogy a kártya nem adott viszonylatra szól, illetve bizonyos esetekben további szolgáltatásokat is biztosít (együtt utazó kedvezménye, I. osztályra kedvezmény stb.). Amennyiben azonban az érintett dolgozó e klubkártyával megvásárolja a munkahely és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.

Köztisztviselői cafeteria 2010

Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?
Részlet a válaszából: […] ...tagdíjának kiegészítésekéntegyoldalú kötelezettségvállalás alapján magánnyugdíjpénztárba fizetett összeg;– az ingyenes vagy kedvezményes internethasználat.A Ktv. szabályozza továbbá a cafeteriajuttatásokra valótovábbi jogosultsági feltételeket (mikor nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
Részlet a válaszából: […] ...minden esetben meg kellnézni az egyes juttatásokra vonatkozó konkrét jogi előírásokat.A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményről szóló85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 7.§ (2) bekezdése értelmében az "utazási utalvány" juttatására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Önkéntes nyugdíjpénztári támogatói adomány

Kérdés: Munkáltatónk a dolgozóinak a bérük 5 százalékáig önkéntes nyugdíjpénztárba támogatói adományt nyújt. 2007. évben milyen adóbefizetési kötelezettsége van a munkáltatónak? Milyen adókedvezményekben részesül a dolgozó?
Részlet a válaszából: […] ...benyújtásávalegyidejűleg kell utána megfizetni.2006. évtől megváltozott az önkéntes kölcsönös pénztáribefizetések után járó kedvezmények érvényesítésének a módja. Az önkéntes kölcsönös pénztár tagja az adóbevallásában(munkáltatói,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Családi kedvezmény

Kérdés: Egyik dolgozónknak két kiskorú általános iskolás gyermeke van és egy harmadéves egyetemista fia. A családi pótlék megállapításakor a korábbi években nem vették figyelembe az egyetemista fiút, most már igen. Lehet-e visszamenőleg érvényesíteni az adókedvezményt, emelt összegben?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 40. § (2) bekezdése alapján a magánszemély az összevont adóalapja adóját csökkentheti az eltartottak számától függően kedvezményezett eltartottak után, jogosultsági hónaponként meghatározott összeggel.A kedvezmény érvényesítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.

Súlyos fogyatékosság adókedvezménye

Kérdés: Dolgozónk évek óta súlyosan beteg, de eddig még nem érvényesített erre tekintettel adókedvezményt. Milyen feltételekkel érvényesítheti, és megteheti-e ezt visszamenőleg?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély az állapotáról kiállított igazolás alapján meghatározott összeggel csökkentheti az állapot fennállásának idején. A kedvezmény összege 2003. január 1-jétől havi 2000 forint, 1998-2002. között havi 1500 forint, 1997-ben havi 1200 forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Családi kedvezmény

Kérdés: Munkavállalónk négy gyermeket nevel saját háztartásában, felesége első házasságából származik három, a negyedik közös gyermek. A feleség első házasságából származó gyermekeket dolgozónk nem fogadta örökbe. A legidősebb gyermek nappali tagozatos egyetemi hallgató, a második most érettségizik és felsőoktatási intézménybe felvételizik, a harmadik második osztályos gimnazista, a legkisebb pedig még általános iskolás. A feleség várandós, a gyermek születése július hónapra várható. Hogyan érvényesíthető esetében a családi kedvezmény? A nyári hónapokra vonatkozóan hogyan kell eljárni? Mi a teendő, ha dolgozónk fizetendő adója nem nyújt fedezetet a neki járó teljes kedvezmény érvényesítésére?
Részlet a válaszából: […] ...családi kedvezmény érvényesítésének szabályait az Szja-tv. 40. §-a tartalmazza. Ez a jogszabályhely kedvezményezett eltartottakra határozza meg a figyelembe vehető kedvezmény mértékét a családban eltartott személyek számának figyelembevételével....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetés

Kérdés: Amennyiben dolgozóink részére önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, mint munkáltató befizetést teljesítünk, akkor a befizetés összegét figyelembe kell-e venni az adójóváírásra való jogosultság megállapításánál? Érvényesíthet-e a munkavállaló valamilyen adókedvezményt a befizetés után?
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel a munkáltató fizeti meg a közterheket.A munkáltató által ilyen címen fizetett hozzájárulás összege után a magánszemély adókedvezményre nem jogosult [Szja-tv. 35. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.