8 talált cikk a juttatás , közoktatás , költség , kedvezmény kifejezésre

Kérdés: Gazdasági Ellátó Szervezetként működünk, több intézménynek látjuk el a gazdasági feladatát. Iskolai étkeztetés és bölcsődei ellátás számlázásával kapcsolatban felmerült az a kérdés, hogy kinek a nevére kell kiállítani a számlát. Bölcsődében készül szerződés, iskolai étkeztetésnél nem. Az iskolai étkezés igénybevétele a tanuló vagy a szülő nyilvántartó lapon történő jelölésével történik, amelyet alá is írnak. Az igénylés és a tényleges igénybevétel (lemondásokkal korrigálva) alapján a számla a tanuló, illetve a bölcsődés gyermek nevére kerül kiállításra. A számla kiegyenlítését gyakran a nagyszülő, illetve vagy az egyik, vagy a másik szülő teljesíti. Kinek a nevére kell kiállítani a számlát? Cégek nevére is kérnek számlát, de velük nem állunk semmilyen jogviszonyban sem.

Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet alkotott, miszerint díszpolgári címet adományoz olyan személyeknek, akik a községben kimagasló társadalmiszerep-vállalást végeznek. A rendeletben van egy olyan pont, miszerint a kitüntetetteket haláluk esetén az önkormányzat saját halottjának tekinti. Sajnos most bekövetkezett az a szomorú esemény, hogy a közel 15 éve kitüntetett személy elhunyt, az önkormányzat viseli a temetési költségeket. Könyvelési szempontból ez se nem köztemetés, se nem temetési segély. Kérdésem, milyen főkönyvi számot és milyen szakfeladatot kell használni?

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzatunk közel 10 millió forintot nyert egészségmegőrző program megvalósítására. A program keretében kerékpártúrák, életmódtáborok, sportfoglalkozások, elő­adások szerepelnek. Ezeket a programokat ellátással, étkezéssel terveztük. A programok gyerme­keknek és felnőtteknek szólnak. A pályázatban szereplő juttatások adókötelesek-e? Például kerékpárt bérelünk 15 fő részére, mellette egész napos ellátását biztosítjuk. A pályázati támogatásokra vonatkozik-e valami más előírás?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervnél az ellátottak részére szerveznek klubdélutánt és anyák napi ünnepséget, zenei fesztivált, a rászoruló gyerekeknek táborozást. Milyen adókötelezettséggel járnak ezek a nem pénzbeli juttatások és azokkal kapcsolatos költségek és az anyák napi virág vásárlása? Reprezentációnak minősül-e a szakmai napon a dolgozók helyszínre történő utazása, étkezése?

Kérdés: Abban az esetben, ha a pedagógus még nem kötelezett a továbbképzésre, mert a diplomáját kevesebb mint 7 éve szerezte meg, de teljesítette a 120 órát, jár-e számára a bértábla szerinti várakozási idejének egy évvel történő csökkentése ebben a továbbképzési időszakban? Melyik törvény vagy rendelet az, amelyik kizárja ezt a rövidülési lehetőséget?

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?

Kérdés: A gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény 148. § (5) bekezdés d) pontja alapján kedvezményes étkeztetésre jogosult a fogyatékos gyerek. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (9) bekezdése alapján, ha jogszabály fogyatékos gyermekek részére kedvezményt állapít meg, a fogyatékos gyermek, tanuló fogalom alatt a sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót kell érteni. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló fogalmát meghatározó Közoktatási tv. 121. § (1) bek. 29. b) pontját a 2006. évi CXXI. törvény 29. § (5) bekezdése azonban 2007. január 1-jétől hatályon kívül helyezte, mely alapján a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekek már nem tartoznak bele a sajátos nevelési igényűek fogalmába. A Közoktatási tv. 2007. július 10-től hatályos 126. § (1) bekezdése alapján a szakértői és rehabilitációs bizottság 2007. december 31-ig megvizsgálja az érintett gyermekeket, de a vizsgálat eredményétől függetlenül a juttatások tekintetében 2008. augusztus 31-ig sajátos nevelési igényű gyerekeknek, tanulóknak kell tekinteni őket. A fentieknek ellentmond a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 2007. február 18-tól hatályos 26/A. § (4) bekezdése, mely alapján az érintett gyermekeket, tanulókat 2008. július 31-éig – a vizsgálat eredményétől függetlenül – megilletik azok a jogok, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat, beleértve a gyerekek, tanulók után igényelhető normatív hozzájárulásokat és támogatásokat. Fentiek alapján a 2007. január 1. és február 18. közötti időszakra vonatkozóan nem találtunk olyan jogszabályi előírást, mely alapján a kedvezmény megilletné a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekeket, tanulókat.

Kérdés: A gyermekek étkeztetési támogatásával kapcsolatosan – a közoktatásban gyermekétkeztetést igénybe vevők részére – kiadott oktatási miniszteri közlemény felsorolja az érintett kört, a mértéket, a további támogatási szempontokat, de pénzügyi-számviteli, adózási kérdésekkel nem foglalkozik.Hogyan kell kezelni a központi költségvetés által, az önkormányzaton keresztül nyújtott támogatást? Ha térítésidíj-csökkentésként kell kezelni, nem növekednek a saját bevételek. 2002. szeptembertől azt a gyakorlatot vezettük be, hogy a térítési díjat a korábbi normatív támogatás figyelembevételével fizettük meg, és az érintettek külön kapták meg a rendelkezésre álló keret erejéig a támogatást mint "segélyt". Helyes volt-e ez az eljárás?