73 cikk rendezése:
21. cikk / 73 EU-s forrásból finanszírozott konferenciaszervezés adózása
Kérdés: Európai uniós pályázatból konferenciákat szervezünk testvérvárosainkkal mind külföldön, mind Magyarországon egyaránt. A résztvevőknek nyújtott étkezés, szállás, utazás ebben az esetben adóköteles-e?
22. cikk / 73 Külföldi kiküldetés napidíja kifizetésének időpontja, az alkalmazandó árfolyam
Kérdés: Költségvetési intézmény külföldi kiküldetésre tekintettel napidíjat fizet ki dolgozójának az utazás időpontja előtti hónapban. Az utazás megkezdése előtt egy hónappal fizethető-e ki napidíj jogcímen ellátmány, vagy csak előlegként? Ha az utazás megkezdése előtti hónapban kerül sor a napidíj kifizetésére, akkor a napidíj számfejtésénél milyen árfolyammal kell számolni? Az utazás megkezdése előtti hónap (ami a kifizetés hónapja) vagy a kifizetés előtti hó (ami 2 hónappal az utazás megkezdése előtt van) 15-i árfolyammal?
23. cikk / 73 Külföldi kiküldetéshez a dolgozónak adott előleg elszámolása
Kérdés: Központi költségvetési szervnél a külföldi kiküldetéshez a dolgozónak adott előleget nem a házipénztárból készpénzzel, hanem bankszámlára történő átutalás formájában folyósítják. Az elszámoláskor viszont a visszavett összeggel a pénztárban számolnak el, bruttó módon visszavételezi a teljes összeget, és kiadásba helyezi a felhasznált összeget. Az adott előleg elszámolása T36515 – K 32/33, visszavételkor T 32/33 – K36515, illetve végleges kötelezettségvállalásként és teljesítésként a kötelező számlák alkalmazásával történik. A 33 bankszámla és a 32 pénztárszámla közötti elszámolási kapcsolat megfelelőségére irányul a kérdésem. Helyes-e ez az eljárás, ha nem, hogyan kell megfelelően könyvelni?
24. cikk / 73 Adómentes bölcsődei, óvodai ellátás, szolgáltatás – számlakiállítás, családi napközik megszűnése
Kérdés: Gazdasági ellátó szervezetként több intézmény gazdasági feladatait látjuk el. Iskolai/óvodai/bölcsődei étkeztetés és bölcsődei ellátás számlázásával kapcsolatos a kérdésünk. Kiállítható-e az erről szóló számla egy cég nevére az igénybe vevő gyermek helyett? Erről a témáról már Önök írtak a Költségvetési Levelek 201. számában a 3784. szám alatt, de időközben több szülő jelezte felénk, hogy a munkáltatójuk cafeteriaelemként adná ezt a juttatást, de emiatt a számlát ne a gyermek nevére, hanem a szülő munkáltatójának nevére kérjék. Mivel a válasz 2014. évi, nem 2017-re vonatkozik, emiatt nem fogadják el az abban foglaltakat.
25. cikk / 73 Ruhapénzzel történő elszámolás
Kérdés: Idén kapott ruhapénz elszámolásánál elfogadható-e jövő évi ruhaszámla? (A tervezett utasításban úgy szerepelne, hogy az utasítás hatálybalépésétől 2017. január 31-ig kiállított számla fogadható el.)
26. cikk / 73 Hivatali telefon magáncélú használata
Kérdés: Hivatali telefon magáncélú használata esetén, amikor nem kerül a magáncélú használat továbbszámlázásra, adózni kell. Ebben az esetben a telefonszámlát bontani kell, és az adó alapját képező részt egyes meghatározott juttatásként kell elszámolni? A számla áfarésze hogyan kerül elszámolásra?
27. cikk / 73 MÁV Start kártya vásárlása
Kérdés: A munkáltató a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés helyett engedélyezheti a dolgozóknak MÁV Start kártya vásárlását?
28. cikk / 73 Tankönyvtámogatás
Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete enyhíteni kívánja a városban élő szülők iskoláztatáshoz kapcsolódó anyagi terheit, ezért támogatásban részesíti azon szülőket, akik a jogszabályokban rögzített kedvezményekben nem részesülve, térítés ellenében jutnak az általános és középiskolában tanuló gyermekeik oktatásához szükséges tankönyvekhez. Fenti támogatást önkormányzati rendelet alapján biztosítjuk (tankönyvtámogatás), jövedelemvizsgálat nélkül, azzal a feltétellel, hogy a kapott támogatással az önkormányzat részére el kell számolni. Alkalmazható-e ebben az esetben a fenti támogatás vonatkozásában az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének v) pontja? Amennyiben a támogatás cél szerinti felhasználása megvalósul, és erről a szülő elszámol, ebben az esetben nem minősül bevételnek, így sem a kifizető számára sem a támogatott számára nem jár adófizetési kötelezettséggel?
29. cikk / 73 Tanulók utazási költségtérítése
Kérdés: A tanulók egy része a korábban önálló községként működő, ám a várossá váláskor a településhez kapcsolódva településrésszé alakult területekről, vagyis közigazgatási határon belülről jár autóbusszal iskolába. Számukra a jogszabályok alapján (mivel közigazgatási határon belülről járnak) a KLIK nem téríti meg a bejárás költségeit. Képviselői javaslatra a településrészi lakóhely és az iskolához közel eső autóbusz-állomás közötti utazásra szolgáló, a tanév hónapjaira megvásárolt, tanuló nevével ellátott bérletek ellenértékét teljes összegben megtérítenénk a részönkormányzatok területén érvényes lakcímmel rendelkező tanuló törvényes képviselőjének, helyi költségvetési rendeletünkben foglalt költségtérítésként. Alkalmazható-e ebben az esetben is az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének v) pontja? Vagyis a helyi rendelet alapján kifizetett költségtérítés sem minősül bevételnek, amennyiben erről a támogatott elszámol? Elegendő a névre szóló utazási bérlettel elszámolnia, vagy szükséges a nevére kiállított számla?
30. cikk / 73 Képzéshez kapcsolódó juttatások nyújtása munkavállalónak EU-s pályázati forrásból
Kérdés: Költségvetési szervként EU-s pályázati támogatással szakmai továbbképzéseken vesznek részt néhányan. A pályázatban a tandíjak dologi költségként vannak tervezve. A képzésben részt vevőkkel tanulmányi szerződést kötött intézményünk. Az átvállalt tandíj (nem iskolarendszerű, illetve iskolarendszerű képzés esetében) összege béren kívüli juttatásnak minősül-e? A tanulással kapcsolatban gyakran van útiköltség-elszámolás, szállás- és étkezési díj. Hogyan könyveljük ezeket, K1107/K1113 személyi rovatokra, vagy K341 dologi kiadásként egyben mindent a tandíjjal vagy külön-külön? A tanulmányi szerződést rögzítsük előzetes kötelezettségvállalási dokumentumként, vagy a képzést folytató intézménnyel kötött megállapodást? Ha mindkettőt rögzítjük, akkor duplán jelenik meg pl. a tandíj költsége mint lekötött keret. A kifizetőt terheli-e valamilyen kifizetői járulék ezzel kapcsolatban (a továbbképzés a munkáltató érdekében merült fel)? Amennyiben a dolgozó nem tölti le a tanulmányi szerződésben vállalt időt, tőle mely költségek követelhetők arányosan?