Vásárolt, majd lebontott épület

Kérdés: Önkormányzatunk megvásárolt egy régi iskolaépületet, mely lebontásra került. A helyére park, játszótér épül. A lebontott épület bontási költségét hogyan számoljuk el? Dologi kiadásként könyveljük le, vagy esetleg a parképítés bekerülési értékébe beleszámíthatjuk?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése alapján az idegen vállalkozó által előállított, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az eszköz létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Új ipari célú létesítmény bekerülési értéke

Kérdés: Önkormányzatunk egy korábbi épületét lebontja, helyére új ipari célú létesítményt épít. Az előkészítés során felmerült kérdésként, hogy az ingatlan bontási költsége része-e az új épület bekerülési értékének? Véleményem szerint igen, míg a könyvvizsgálónk álláspontja szerint a valódiság elvével a dologi kiadásként történő elszámolást lehet jobban összeegyeztetni.
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdésben szerepel a K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése rovat is, amely leírása szerint csak a bekerülési értékbe beszámító kiadások elszámolására szolgál. A kérdés tehát alapvetően az, hogy a bontás értelmezhető-e az eszközhöz egyedileg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Rekultiváció, tájrehabilitáció, parkosítás

Kérdés: Önkormányzatunk birtokában van egy terület, amelynek földhivatali besorolása kivett mocsár. Helyi építési szabályzatunk zöldterületként, illetve ártérként jelöli, mert ezt a területet nagyobb árvíz esetén elönti a Duna. A területen természetben egy felhagyott agyagbánya helyén kialakult tó is elhelyezkedik, önkormányzatunk ezt szeretné rekultiválni, hogy ne töltődjön fel, iszaposodjon el, hanem pihenésre alkalmas közterület legyen.
A rekultivációhoz kapcsolódó tanulmányterv, iszapmintavétel, esetleges forráskereső fúrás, iszapkotrás számlái miként számolhatók el? Vehető-e a rekultiváció egy beruházásnak, vagy szellemi szolgáltatásként, illetve üzemeltetési-fenntartási kiadásként (karbantartás) számoljuk el az egyes számlák értékét?
Részlet a válaszából: […] ...Ez jelenthet beruházási munkákat is. Teljesen érthető, hogy pénzügyesként az összetett munkafolyamatok részeként felmerülő egyes kiadásokról nem tudják megítélni, hogy számvitelileg miként kezelendők. Ennek megítélésére nem vállalkozhatunk, csupán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 17.

Építmény bontása

Kérdés: Az önkormányzat saját tulajdonú építési telkén álló, magánszemélyek tulajdonában lévő felépítményeket kívánja megvásárolni azzal a célzattal, hogy azokat elbontsa, és az így kialakított telken új építési beruházást hajtson végre. Kérem, hogy a felépítményekkel kapcsolatos valamennyi gazdasági eseményt, illetve azok számviteli nyilvántartásba vételét teljeskörűen bemutatni szíveskedjenek. Gyakorol-e hatást a további gazdasági eseményekre az, ha az önkormányzat a felépítményeket az elbontást megelőzően rendeltetésszerű használatba veszi, illetve ha azokat az elbontást megelőzően nem veszi rendeltetésszerűen használatba?
Részlet a válaszából: […] ...végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára.Az Áhsz. nem rendelkezik ezekről a kiadásokról, de rendező elv tud lenni az az elv, hogy az értékteremtő, értéknövelő munkavégzés beletartozik a beruházás értékébe,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Tojótyúkok és tojások nyilvántartása

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2015. november 3-i számában a 4061. számú “Tojótyúkok és tojások nyilvántartása” tárgyban feltett kérdéssel összefüggésben szeretnék újabb kérdéseket feltenni. A fenti kérdésre adott válasz alapján az önkormányzati közmunkaprogram keretében vásárolt tojótyúkokat a befektetett eszközök (tenyészállatok) között kell nyilvántartásba venni, függetlenül attól, hogy egy évnél rövidebb ideig szolgálják az önkormányzat tevékenységét, tekintettel arra, hogy leválasztható termékük (tojás) van.
Kérdések:
1. A tojótyúkok értékcsökkenésének elszámolásakor hogyan kell eljárni? Alkalmazható-e az Áhsz. 17. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott szabály, mely szerint a kis értékű tárgyi eszközök beszerzése esetén az értékcsökkenés egy összegben elszámolandó?
2. Amennyiben az 1. kérdésre adott válasz igen, a tyúkok önköltségszámítása során a költségek meghatározásánál “csupán” az állatok etetésével, tartásával kapcsolatban felmerült költségek képezik majd az állat önköltségét? (Mivel ha a beszerzéskor egy összegben elszámoljuk az értékcsökkenést, akkor a nyilvántartási érték nulla lesz.)
3. Ha a tyúkokat levágja az önkormányzat, és térítésmentesen átadja egy másik adóalany önkormányzati költségvetési szervnek (aki az önkormányzat konyháját üzemelteti), akkor át kell minősíteni a tyúkokat a tenyészállatokból a készletek közé, és onnan kell kivezetni a készletcsökkenést?
4. A térítésmentes átadáskor minden esetben az önköltségi árat kell feltüntetni? Vagy minden egyes átadáskor meg kell nézni a piaci értéket, és azzal összhangban elszámolni az értékvesztést? Vagy ha a megállapított önköltség alacsonyabb a piaci árnál, akkor ezen az alacsony értéken kell átadni a konyhának? A kérdés azért lényeges, mert a konyha a nyersanyag felhasználása során ezt az értéket fogja figyelembe venni, amely nagyban befolyásolja a napi nyersanyag-felhasználás további lehetőségeit is (a megállapított nyersanyagnorma miatt).
5. Hogyan kell megállapítani a tojás önköltségét?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a növendék és hízóállatok tömeggyarapodásának önköltségét. A tojótyúkok esetében értelemszerűen a szóba jöhető kiadásokat kell felsorolni (pl. igatartás, traktorüzem nem merül fel).A tömeggyarapodás az adott ágazatban ránevelt, ráhizlalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Start munkaprogram

Kérdés: Hogyan történik a Start munkaprogram keretében, a saját előállítású mezőgazdasági növénytermesztésnek, a megtermelt termények készletre vételének számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...bérmunka, vásárolt eszközök, gépek, a termelésben részt vevő saját dolgozók bére, járuléka, öntözés stb. költsége.A felmerült kiadásokat a megfelelő költségnemeken kell elszámolni, majd önköltségi áron a készterméket készletre kell venni, és innen történik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

Kis értékű tárgyi eszközök mérlegben történő kimutatása

Kérdés: Intézetünk központi költségvetési szerv, rendelkezik raktárral. Hogyan értelmezzük azt, hogy a költségvetési év végéig használatba nem vett (raktáron lévő) kis értékű eszközöket a mérlegben beruházásként kell kimutatni (pl. textil)? A vásárláskor ezek értékét a dologi kiadások között elszámoltuk, hogyan vezessük át a mérlegbe (38-as, 5-ös űrlap összefüggése)?
Részlet a válaszából: […] ...nem szabad kimutatni.A 05. beszámoló űrlapon ezeket a beszerzéseket azért nem lehet kimutatni, mivel a beszerzést kiadásként a dologi kiadások között kell kimutatni, így a beszámoló 03. űrlapja a megfelelő hely a kiadások bemutatására.A 38. Immateriális javak és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.