Beruházás szállítói finanszírozása

Kérdés: Egy önkormányzat 2013-ban vissza nem térítendő támogatást kapott egy 2013-2015-ben megvalósuló projekttel kapcsolatban. A támogatás intenzitása 90%, a 10% finanszírozása saját forrásból történik. A projekthez kapcsolódóan a következők merültek fel: projekt-előkészítési költségek (pl. építési engedélyes tervdokumentáció elkészítése, földhivatali díjak), projektmenedzs­ment szolgáltatás, a projekt szakmai megvalósításának keretében bérköltség, egyéb személyi jellegű kifizetések, bérjárulékok, közbeszerzési, műszaki ellenőri szolgáltatás, tájékoztatás-nyilvánosság biztosítása, könyvvizsgálat, vagyoni értékű jogok beszerzése, ingatlanokon végzett kivitelezés (részben építésiengedély-köteles, részben engedély nélkül megvalósítható), eszközbeszerzés, egyéb anyagköltségek (pl. nyomtatványok, irodaszerek, reklámanyagok). A beruházás aktiválása 2015-ben várható.
1. A projekthez kapcsolódóan egy 2013-ban beérkezett szállítói finanszírozású, fordított áfás számla esetében – amelynek áfáját és az önrészt 2013-ban pénzügyileg rendeztük, de a szállítói finanszírozás 2014 februárjáig nem történt meg – milyen módon kell eljárni: hol kell kimutatni a pénzügyileg nem rendezett részt a 2013. évi beszámolóban, illetve annak könyvviteli elszámolása hogyan történik (a számla kézhezvételétől a pénzügyi rendezésig)?
2. A 2013-ban beérkezett, és 2013-ban pénzügyileg rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
3. A 2013-ban beérkezett, de pénzügyileg csak 2014-ben rendezett fenti tételek esetében mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni?
4. A 2014-ben beérkező fenti tételek közül – különös tekintettel a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben (Áhsz.) foglaltakra, valamint az átmeneti rendelkezésekre – mi minősül a bekerülési érték részének, mely tételeket kell a befejezetlen beruházások között kimutatni, és mely tételeket kell egyéb ki­adási tételként elszámolni (pl. bérköltség, egyéb igénybe vett szolgáltatás)?
Részlet a válaszából: […] ...kell figyelembe venni a beruházás értékében.Ebből következően a két év között áthúzódó beruházásoknál a 2013-ban felmerült kiadásoknál, pl. a le nem vonható áfa is bekerülési érték része lesz, míg ugyanazon beruházásnál a 2014. évi kiadások esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Termékbeszerzés és szolgáltatásnyújtás áfájának elszámolása

Kérdés: Termékbeszerzéshez, illetve szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó le nem vonható áfát hová kell könyvelni, a beszerzési ár részeként az adott termékbeszerzésre, illetve szolgáltatásra, vagy az 56-osok közé, áfára? Hogyan kell ezt kezelni a kötelezettségvállalások nyilvántartásában? Meg kell bontani a kötelezettségvállalást nettó értékre és áfára, vagy csak a bruttó értékkel számolok egy adott, le nem vonható áfás termékbeszerzést, illetve szolgáltatás-igénybevételt?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 10/2013. (III. 13.) NGM rendelet 1. és 2. számú mellékleteivel – külön főkönyvi számlát jelölt ki mind az áfakiadásoknak (561. Általános forgalmi adó kiadások), mind a bevételeknek (919. Általános forgalmi adó bevételek és visszatérülések)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 27.

Uniós pályázat számvitele

Kérdés: Önkormányzatunk uniós pályázaton nyert projekt keretében külső kivitelezővel beruházást valósít meg. Az elszámolható költségeknek, illetve annak alapján igénybe vehető támogatásnak részét képezi a projekt megvalósításában közreműködő önkormányzati dolgozók bérének és járulékának ráfordítással arányos része. Helyesen járunk-e el akkor, ha a projektmenedzsment elszámolható bérköltségét kiadásként az 5 számlaosztályban jelenítjük meg, és belső bizonylat alapján az 1 számlaosztály állományi számláin beruházásként mutatjuk ki? Az elszámolt menedzsmentköltségre jutó támogatás összegével pedig – a közgyűlés döntése alapján – megemeljük a bérelőirányzatot.
Részlet a válaszából: […] ...kell összeállítani,amiből hitelt érdemlően bizonyítható, hogy a beruházással kapcsolatban milyenközvetlen költségek és szolgáltatási kiadások vetődtek fel, amelyeket aberuházás előállítási értékénél figyelembe vesznek.Tehát gyűjteniük kell a közvetlen költségeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Részletfizetéssel vásárolt mobiltelefonok törlesztőrészletének és a szolgáltatási díjak elkülönítése

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, mobiltelefonokat vásároltunk, melyek egyedi beszerzési értéke 50 E Ft alatti. A szerződésben foglalt megállapodás szerint részkiegyenlítéssel fizetjük ki a hátralékot. A telefondíjakat tartalmazó számlákban beépítve kell-e a hátralékot kiegyenlíteni? A hátralék összegeinek kiegyenlítését telefondíjként vagy kis értékű tárgyi eszközként kell-e könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...bekerülési értéke nem haladja meg az 50 E Ft-ot, a költségvetési szerv dönthet úgy, hogy ezeknek az eszközöknek a beszerzését a dologi kiadások között számolja el, és a használatba adott eszközökről mennyiségi nyilvántartást vezet. A kérdés erre a döntési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Mobiltelefon belépési díjának elszámolása

Kérdés: Mobiltelefon vásárlása esetén számlázásra kerül az egyszeri belépési díj. Hova kell könyvelni a belépési díjat? Olyan előfizetés esetén, amelyből egy rész lebeszélhető, hová kell könyvelni a lebeszélhető részt?
Részlet a válaszából: […] ...szerv döntésétől függően – kis értékű vagyoni értékű jogként is el lehet számolni, és ebben az esetben a kiadást a dologi kiadások között kell nyilvántartani. Az így elszámolt jogokról kizárólag mennyiségi nyilvántartást kell vezetni.A lebeszélhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.