8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Kivágott fa értékesítése
Kérdés: Az önkormányzat saját telepítésű erdejéből fát termeltet ki vállalkozóval. A fakitermelés célja az erdő gyérítése, nem a megszüntetése. A kivágott fa helyére nem kell újat ültetni, a cél az, hogy a maradó fák tudjanak növekedni. A kivágott fát az önkormányzat még a földről értékesíti tűzifaként, ami nem kerül értékesítésre, azt beszállítja a telephelyre, és ott raktározza az értékesítésig. Kérjük, szíveskedjenek bemutatni ennek könyvelését, különös tekintettel a készletek elszámolására!
2. cikk / 8 Összesítő feladások
Kérdés: Az Áhsz. 51. §-ának (3) bekezdése értelmében a részletező nyilvántartások vezetésének módját, azoknak a kapcsolódó könyvviteli és nyilvántartási számlákkal való egyeztetését, annak dokumentálását, valamint a részletező nyilvántartások és az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlák adataiból a pénzügyi könyvvezetéshez készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének rendjét, az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit a számlarendben kell szabályozni. Az ASP-rendszer bevezetésével a követelések, kötelezettségek rögzítése számlánként történik, ezeknél tulajdonképpen nem készül összesítő feladás. Hogyan értelmezhető az összesítő feladás például a követelések, kötelezettségek, adott-kapott előlegek, előirányzatok nyilvántartása esetében? Az Önök véleménye szerint az ASP-rendszer alkalmazásával elegendő, ha az 1-es, 2-es számlaosztálynál kerül szabályozásra az összesítő feladás rendje, és a többinél nem? (Az 1-esben, amíg a KATI modull nincs összekapcsolva a KASZPER-rel, valóban készülnek negyedévente összesítő feladások.)
3. cikk / 8 Közmunkaprogramban termesztett zöldségek értékesítése
Kérdés: Önkormányzatunk közmunkaprogramok során zöldségeket termeszt, melyet helyi piacon értékesít. Szeretnénk ezt szabályosan megtenni, kérem tájékoztatásukat, milyen számviteli és egyéb szabályokat szükséges az értékesítés során betartani?
4. cikk / 8 Önkormányzati vagyon kezelése
Kérdés: Kérném szíves szakmai véleményüket az önkormányzat irányítása (és fenntartása) alá tartozó költségvetési szervek (polgármesteri hivatal, GAMESZ, óvodák) használatában lévő, alaptevékenységük ellátásához rendelkezésükre bocsátott önkormányzati vagyonnal (ingatlan és ingó vagyon) kapcsolatosan, az alábbiak szerint:
Amennyiben a költségvetési szerv nem minősül az Nvt. 3. §-ának 19. pontjában meghatározott vagyonkezelőnek, akkor
– a használatukba kerülő vagyon átadását milyen dokumentum alapozza meg (pl.: vagyonrendelet, szerződés stb.)?
– a használatukba adott vagyont mely szerv könyveiben kell nyilvántartani (önkormányzat vagy költségvetési szerv)?
– a használatukba adott vagyon felett mely szerv vagy személy gyakorolja a tulajdonosi jogokat (képviselő-testület, bizottság, polgármester, intézményvezető)?
– az intézmény nyilvántartásában szereplő vagyonelemek (pl. számítógép) térítésmentes átadásáról mely szerv vagy személy dönthet?
– mely vagyontárgyak számítanak a költségvetési szerv mint önálló jogi személy saját tulajdonának, és ez elkülönül-e az önkormányzat mint önálló jogi személy vagyonától [Áhsz. 10. §. (2) bek.]?
– az intézményeket érintő beruházások, felújítások lebonyolítása ebben az esetben milyen szabályok szerint történik (az előirányzatot az önkormányzat vagy a költségvetési szerv költségvetése tartalmazza, mely szerv a kötelezettségvállaló, mely szerv nevére szól a számla, mely szerv könyveiben kell a beszerzést és az aktiválást elszámolni, hogyan történik az intézmény részére a használatba adás)?
Amennyiben a képviselő-testület úgy dönt, hogy az irányítása alá tartozó költségvetési szerveknek vagyonkezelésbe adja a működésükhöz szükséges önkormányzati vagyont (ingatlan és ingó), akkor
– az intézményi vagyonkezelést úgy kell folytatni, mintha egy 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság vagyonkezelésébe került volna az önkormányzati vagyon, vagy vannak eltérések a kétféle vagyonkezelés között?
– az intézményi vagyonkezelő részére adható-e finanszírozás a vagyonkezelésbe adott eszközök működtetésére, fenntartására, beruházásra, felújításra?
Amennyiben a költségvetési szerv nem minősül az Nvt. 3. §-ának 19. pontjában meghatározott vagyonkezelőnek, akkor
– a használatukba kerülő vagyon átadását milyen dokumentum alapozza meg (pl.: vagyonrendelet, szerződés stb.)?
– a használatukba adott vagyont mely szerv könyveiben kell nyilvántartani (önkormányzat vagy költségvetési szerv)?
– a használatukba adott vagyon felett mely szerv vagy személy gyakorolja a tulajdonosi jogokat (képviselő-testület, bizottság, polgármester, intézményvezető)?
– az intézmény nyilvántartásában szereplő vagyonelemek (pl. számítógép) térítésmentes átadásáról mely szerv vagy személy dönthet?
– mely vagyontárgyak számítanak a költségvetési szerv mint önálló jogi személy saját tulajdonának, és ez elkülönül-e az önkormányzat mint önálló jogi személy vagyonától [Áhsz. 10. §. (2) bek.]?
– az intézményeket érintő beruházások, felújítások lebonyolítása ebben az esetben milyen szabályok szerint történik (az előirányzatot az önkormányzat vagy a költségvetési szerv költségvetése tartalmazza, mely szerv a kötelezettségvállaló, mely szerv nevére szól a számla, mely szerv könyveiben kell a beszerzést és az aktiválást elszámolni, hogyan történik az intézmény részére a használatba adás)?
Amennyiben a képviselő-testület úgy dönt, hogy az irányítása alá tartozó költségvetési szerveknek vagyonkezelésbe adja a működésükhöz szükséges önkormányzati vagyont (ingatlan és ingó), akkor
– az intézményi vagyonkezelést úgy kell folytatni, mintha egy 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság vagyonkezelésébe került volna az önkormányzati vagyon, vagy vannak eltérések a kétféle vagyonkezelés között?
– az intézményi vagyonkezelő részére adható-e finanszírozás a vagyonkezelésbe adott eszközök működtetésére, fenntartására, beruházásra, felújításra?
5. cikk / 8 Kis értékű tárgyi eszközök elszámolási szabályai
Kérdés: Kis értékű tárgyi eszköz könyvelési tételeihez kérném segítségüket. Például egy 150 ezer Ft-os mosógép esetében el kell számolni egy összegben az értékcsökkenést is, ez jelen esetben 150 000 Ft, az áfával növelt érték? A kis értékű tárgyi eszköz leltári nyilvántartásával kapcsolatban kérdezném, hogy itt nincs alsó értékhatár, tehát a 800 Ft értékű tűzőgépet is üzembe kell helyezni és leltári nyilvántartásba kell venni, valamint értékcsökkenést számolni utána?
6. cikk / 8 Épületberuházás
Kérdés: Önkormányzatunk piackorszerűsítési beruházást hajt végre, amely pályázati pénzből valósul meg. Lebontottunk egy korszerűtlen, kis alapterületű irodaépületet, a beruházás alatt is üzemelő piac területén, de 10 méterrel messzebb épül az új, korszerű, emeletes, vizesblokkal, irodákkal stb. 2012-ben készül el, megtörténnek a kifizetések, elszámolások, aktiválható lesz.
Kérdéseink a következők:
1. A lebontott épületet kivezessem a tárgyi eszközök közül, és a befejezetlen beruházásban jelenjen meg? A 2011. december 31-én készülő leltárban már tárgyi eszközként nem létezik, a telek, amelyen állt, leltározható lenne, de most, hogy nem áll rajta ingatlan, akkor is marad ezzel az értékkel? Majd kőasztalok kerülnek a helyére, és mint a piachoz tartozó egyéb építmény része lesz, és nem irodához kapcsolódó telek (más főkönyvi számon van).
2. A másik épület még befejezetlen beruházásként van a könyvekben. A lebontott épület értéke növeli az épület bekerülési értékét, és az alatta lévő telek értékét újra meg kell állapítani?
Kérdéseink a következők:
1. A lebontott épületet kivezessem a tárgyi eszközök közül, és a befejezetlen beruházásban jelenjen meg? A 2011. december 31-én készülő leltárban már tárgyi eszközként nem létezik, a telek, amelyen állt, leltározható lenne, de most, hogy nem áll rajta ingatlan, akkor is marad ezzel az értékkel? Majd kőasztalok kerülnek a helyére, és mint a piachoz tartozó egyéb építmény része lesz, és nem irodához kapcsolódó telek (más főkönyvi számon van).
2. A másik épület még befejezetlen beruházásként van a könyvekben. A lebontott épület értéke növeli az épület bekerülési értékét, és az alatta lévő telek értékét újra meg kell állapítani?
7. cikk / 8 Tárgyi eszköz aktiválása
Kérdés: Hogyan kell állományba venni az intézményünk által vásárolt öt darab 100 ezer forint egyedi értéket meghaladó számítógépet?
8. cikk / 8 Részletfizetéssel vásárolt ingatlan elszámolása
Kérdés: Főiskolánk központi beruházás keretében ingatlant vásárolt. A vételárat háromévi részletfizetéssel teljesítjük az eladónak (2002-2003-2004). Az adásvételi szerződés külön tartalmazza a telek értékét, azonban az épületek és a benne szereplő berendezési, felszerelési tárgyak értékét egy összegben állapították meg. Az átvételkor tételes leltár készült az átvett berendezési tárgyakról, amelyek között kisértékű eszközök és tárgyi eszközök is szerepelnek. Jelenleg az eddig kifizetett vételár összege folyamatban lévő beruházásként szerepel a főkönyvben. Ha az utolsó részletet is teljesítjük, hogyan kell majd a főkönyvben szerepeltetni a vételárat? Teljes összegben az ingatlan és a telek állományi számlájára kell felvezetni az értéket? A használtan átvett berendezések, felszerelések értéke is beleszámít-e az ingatlan értékébe? A berendezéseket csak mennyiségi nyilvántartásba kell venni és leltározni?