Összesítő feladások

Kérdés: Az Áhsz. 51. §-ának (3) bekezdése értelmében a részletező nyilvántartások vezetésének módját, azoknak a kapcsolódó könyvviteli és nyilvántartási számlákkal való egyeztetését, annak dokumentálását, valamint a részletező nyilvántartások és az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlák adataiból a pénzügyi könyvvezetéshez készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének rendjét, az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit a számlarendben kell szabályozni. Az ASP-rendszer bevezetésével a követelések, kötelezettségek rögzítése számlánként történik, ezeknél tulajdonképpen nem készül összesítő feladás. Hogyan értelmezhető az összesítő feladás például a követelések, kötelezettségek, adott-kapott előlegek, előirányzatok nyilvántartása esetében? Az Önök véleménye szerint az ASP-rendszer alkalmazásával elegendő, ha az 1-es, 2-es számlaosztálynál kerül szabályozásra az összesítő feladás rendje, és a többinél nem? (Az 1-esben, amíg a KATI modull nincs összekapcsolva a KASZPER-rel, valóban készülnek negyedévente összesítő feladások.)
Részlet a válaszából: […] ...szerint egyenként, tételesen kell rögzíteni. Az összesítő feladások másodlagos bizonylatok, amelyeket a szervezet készít, ilyen pl. leltáreltérés, követelések, kötelezettségek értékvesztése, értékcsökkenési leírás, bérösszesítők.Az Áhsz. 53. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Ingatlan térítés nélküli átadása

Kérdés: Települési önkormányzat a tulajdonában lévő felépítményes ingatlant kívánja egy másik államháztartási szervezet részére térítés nélkül tulajdonba adni. Az ingatlanra vonatkozó aktuális értékbecslés rendelkezésre áll, mely szerint az aktuális piaci érték többszöröse a könyv szerinti értéknek. Az önkormányzat jelenleg ingatlanok esetében nem él a piaci értéken történő értékelés lehetőségével.
Kérjük szíves tájékoztatásukat a következőkről:
1. Az átadást megelőzően a költségvetési év során élhet-e az önkormányzat ezen egyetlen ingatlan vonatkozásában a piaci értéken történő értékelés lehetőségével, és ezáltal év közben módosíthatja-e az önkormányzat a számviteli, kataszteri értéket tárgyi ingatlannál az értékbecslés szerinti összegre?
2. Van-e különbség az értékelési lehetőségben abban az esetben, ha az átadás a mérleg fordulónapjáig megtörténik, illetve ha arra csak a mérlegkészítésig, vagy azt követően kerül sor?
3. Ha egy konkrét ingatlan esetében él az önkormányzat a valós értéken történő értékelés lehetőségével, akkor azt kötelezően ki kell terjesztenie valamennyi ingatlanra, vagy szabadon dönthet erről egyedileg?
4. A valós értéken történő értékelést mely szabályzatokban kell meghatározni, melyek az előírások kötelező tartalmi, formai elemei?
5. Eltérően kell-e eljárni, ha a felépítményes ingatlan ellenérték fejében cserél gazdát, vagy ha államháztartáson kívülre kerül a tulajdonjog?
Részlet a válaszából: […] ...kell vezetni, ezt követően pedig – a vagyonértékelés eredményének dokumentumaként készített szakvélemény mellékletét képező vagyonleltár alapján?- a megállapított új értéken kell az eszközt a könyvekbe felvenni. A könyvelés dátuma az új értéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Üzemeltetési megállapodás

Kérdés: A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény rendelkezései szerint a víziközművekre vonatkozó üzemeltetési szerződés megkötése előtt a víziközművek tulajdonosának (önkormányzatnak) vagyonértékelést kell végeztetnie. 2014. január 1-jei időponttal önkormányzatunk – a jogszabályi követelményeknek is megfelelő – üzemeltetőnek adja át víziközműveit, így a vagyonértékelést elvégeztettük. A víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról szóló 24/2013. (V. 29.) NFM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése alapján a megállapított vagyonértéket és a vagyonértékelés során keletkezett adatokat az ellátásért felelős vagyonnyilvántartásában át kell vezetni, illetve a 6. § (3) bekezdése szerint két vagyonértékelés közötti időszakban a víziközmű tulajdonosa a víziközművagyon-leltár naprakész vezetésével gondoskodik a vagyonérték folyamatos karbantartásáról. Jól értelmezzük, hogy az elkészült vagyonértékelés dokumentumaiban szereplő értékre kell az önkormányzat nyilvántartásait is "helyesbíteni" mind a tárgyieszköz-nyilvántartás, mind a vagyonkataszter tekintetében? Amennyiben igen, akkor ennek módszerét, elszámolási és könyvelési lépéseit szíveskedjenek ismertetni.
Részlet a válaszából: […] ...üzemeltetési szerződés megkötésekor az üzemeltetésre átadott eszközök az önkormányzat tulajdonában maradnak, de az eszközök tételes leltára alapján kerülnek átadásra. Az önkormányzat, mint üzemeltetésre átadó költségvetési szerv a befektetett eszköznek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 7.

Vevőkövetelés

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a vevő­követelés könyvelésére és nyilvántartására?
Részlet a válaszából: […] ...vételt a 23-as számlacsoportban kell könyvelni.Év végén, a mérleg összeállítását megelőzően a vevőkkel szembeni követeléseket leltározni kell. Az elismert vevőállomány a főkönyvben kimutatásra, év végén pedig leltározásra kerül. A követelések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Negyedéves mérlegjelentés

Kérdés: Mik a negyedéves mérlegjelentés leadásának főbb időpontjai, és mi a negyedéves mérleg­jelentés oszlopainak tartalma?
Részlet a válaszából: […] ...a megsemmisülés. Lopás, eltűnés esetén a jegyzőkönyv felvétele után állományváltozást, állománycsökkenést kell elszámolni. Leltározáskor a leltártöbbletet a leltározási szabályzat és az Ávr. alapján a felleléskori forgalmi értéken kell a könyvekbe felvenni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

Tárgyi eszközök nyilvántartása

Kérdés: Szakképző iskola részére mit javasolnak a Szakképzés-szervezési Társulás által beszerzett eszközök használatba adását követő nyilvántartására (elegendő-e analitikus nyilvántartás, milyen főkönyvi számon célszerű szerepeltetni, értékben ki kell-e mutatni stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyi eszközök továbbra is a Szakképzés-szervezési Társuláskönyveiben szerepelnek, és az értékcsökkenést is ők számolják el. Aleltározásra vonatkozó előírásokat is nekik kell betartaniuk. Egymegállapodásban rögzített feltételek szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.

Kis értékű tárgyi eszközök mérlegben történő kimutatása

Kérdés: Intézetünk központi költségvetési szerv, rendelkezik raktárral. Hogyan értelmezzük azt, hogy a költségvetési év végéig használatba nem vett (raktáron lévő) kis értékű eszközöket a mérlegben beruházásként kell kimutatni (pl. textil)? A vásárláskor ezek értékét a dologi kiadások között elszámoltuk, hogyan vezessük át a mérlegbe (38-as, 5-ös űrlap összefüggése)?
Részlet a válaszából: […] ...szervezeti egységnek vagy személynek, és az eszközről kizárólag mennyiségi nyilvántartást kell vezetni. Ezeknek az eszközöknek a leltározásánál a költségvetési szerv leltározási és leltárkészítési szabályzatában a használt készletekre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Kis értékű eszközök analitikus nyilvántartása

Kérdés: Kis értékű tárgyi eszköz nyilvántartási kartonját kötelező-e lezárni év végén? (Pl.: 2003. december 31. bevétel 20, kiadás 10, készlet 10.)
Részlet a válaszából: […] ...nyilvántartott eszközöket a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni. A nyilvántartásnak kizárólag a tulajdon védelménél, tehát a leltározásnál van szerepe. Az Szt-vhr. előírása alapján a könyvviteli mérlegben értékben nem szereplő, használt és használatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 9.

Költségvetési szervek kis értékű tárgyi eszközeinek elszámolására vonatkozó szabályok

Kérdés: Felsőoktatási intézményben (központi költségvetési szerv) a revízió kifogásolta az 50 ezer forint alatti tárgyi eszközök leltárhiánylistáját, amelyben csak darabszámban tüntettük fel a hiányt, tételesen értékben nem. Szeretnénk teljes körű magyarázatot kapni – törvényi hivatkozással – az 50 ezer forint egyedi beszerzésű eszközökre vonatkozóan:- az Szt. melyik paragrafusa vonatkozik erre a kérdésre,- milyen analitikus nyilvántartást kell vezetni (mennyiségben, értékben, mindkettőt?),- milyen időközönként kell leltározni,- a leltárhiányt hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...hitelt érdemlően dokumentáltatni kell, és itt is mennyiségi nyilvántartásba kell venni az eszközt.A kis értékű tárgyi eszközök leltározási szabályait az Szt-vhr. 37. § (6) bekezdés alapján a költségvetési szervnek saját hatáskörében kell megállapítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.

Felújítás aktivált értékében szereplő berendezési tárgyak bekerülési értékének könyvviteli rendezése

Kérdés: Intézményünk konyháját 2002 nyarán felújították. A felújítás költsége 9 046 000 forint volt. A FŐBER jegyzőkönyv szerint átvette a munkát, a számlát kifizettük, a 2002. évi mérlegben a felújítást aktiváltuk a 11213. Épületek számlára. 2003 januárjában kaptunk a kivitelezőtől egy listát, amelyben a konyha berendezési eszközeit (tárgyait) (rozsdamentes mosogatók, villanytűzhely, hűtőszekrény stb.) 2 416 375 forint értékben felsorolja, mely összeg szerepel a felújítási 9 046 000 forintban. Mit kell tenni 2003-ban ezzel az összeggel (2 416 375 forinttal), melyre a 2 százalék écs-t 2002-ben elszámoltunk? Az előirányzatot felújítás címén kaptuk 2002-ben. A leltárba ezeket az eszközöket csak mennyiségben vettük fel.
Részlet a válaszából: […] Az építési felújítás költségei között elszámolt berendezési tárgyak bekerülési értékét 2003. évben – helyesbítésként – át kell vezetni a 13112. Egyéb gépek, berendezések és felszerelések állományi számlára, a 2 százalékos elszámolt értékcsökkenés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
1
2