Épületbontási költségek elszámolása

Kérdés: Önkormányzat esetében az ingatlan bontási költsége része-e a bekerülési értéknek? A telken egy romos épület áll, ami elbontásra kerül. A telek nyilvántartási értéke megnő a bontási költségek összegével? Az Áhsz. bevezetéséig ezzel nem volt problémánk, most viszont teljesen ellentétes információkat kapunk a témával kapcsolatban. A Költségvetési Levelekben elérhető cikkek és a PM – Államháztartási szabályozás – Immateriális javak beszerzésével, előállításával, beruházásokkal kapcsolatos kérdések és válaszok tájékoztatója alapján a bontási költség egyértelműen dologi kiadás. Viszont egy interneten talált anyagban (Kormányhivatalok dokumentum a BAZ Megyei Kormányhivatal vezetőjének 33/2020 utasítása az eszközök és források értékelési rendjéről) a bontási költségeket egyértelműen felhalmozási kiadásnak értékeli. Mi lehetett a jogalkotó szándéka, ha nem szó szerint az Szt. által előírtak követését írta elő, hanem új szabályokat talált ki? A bontás dologi vagy felhalmozási költség az államháztartási szervezetek esetén, esetleg egyes esetekben más és más lehet a megítélése?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése előírja, hogy építési telek (földterület) és rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, amennyiben az épületet, az építményt rendeltetésszerűen nem veszik használatba (az épület, építmény rendeltetésszerűen nem hasznosítható), akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Tankerület vagyonkezelésébe átadott ingatlan vagyon

Kérdés: Önkormányzatunk a tankerületnek – vagyonkezelési szerződés alapján – vagyonkezelésbe adta az iskola épületét. (Természetesen ingó vagyon is átadásra került, de a kérdés szempontjából ez most irreleváns.) Az átadáskor a tárgyieszköz-analitikából kivezettük az ingatlan bruttó értékét és az átadásig elszámolt értékcsökkenését, a főkönyvi könyvelésben is ezt a megfelelő módon (nemzeti vagyon változásával szemben) elszámoltuk. A továbbiakban az önkormányzat ezt a vagyonkezelésbe átadott vagyont a 0-s számlaosztályban tartja nyilván. A kérdésünk arra vonatkozik, hogy az ingatlanvagyon-kataszterben ezt hogyan kell kezelni? Ki kell vezetni az épületeket a vagyonkataszterből is? (A tulajdonjog továbbra is az önkormányzaté marad, csupán vagyon-kezelésbe adta.) Az ingatlanvagyon-kataszter összértékének, a tárgyieszköz-analitikában nyilvántartott ingatlan vagyon bruttó értékének és a főkönyvi könyvelésben a 12-es állományi számlák értékének egyeznie kell, ezért úgy gondolom, hogy a vagyonkataszterből is ki kell vezetni.
Részlet a válaszából: […] Számviteli elszámoláskor az államháztartáson belüli vagyonkezelésbe adás során az eszköz bruttó értékének kivezetése a 412 számlával szemben történik, azaz T412 – K 11/121-151/152. Az értékcsökkenés pedig visszavezetésre kerül a T118-158 T119-149 – K412 szerint. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Készletek nyilvántartása

Kérdés: Hogyan kell helyesen lekönyvelni és nyilvántartani az úton levő készleteket?
Részlet a válaszából: […] ...kiszállításra került ugyan a készlet, de a szerződés szerinti teljesítés még nem történt meg. Az eladó a szóban forgó készletet a mérlegfordulónapig a telephelyéről, a raktárából kiszállította, de azt a vevő a mérlegfordulónapig nem vette át, és így azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 8.

0. számlaosztályban történő könyvelés főbb szabályai, kötelezettségvállalási analitika

Kérdés: Mit, hogyan és milyen analitikával könyvelünk a 0-s számlaosztályra? A kötelezettségvállalás analitikája és könyvelése milyen módon történik?
Részlet a válaszából: […] ...szemben kell lezárni.01. Befektetett eszközök nyilvántartási számlájaItt kell kimutatni a bérbe vett, a kölcsönadott éskölcsönkapott, a letétbe vett, a hagyatéki eljárással kapcsolatos, és abizományba vett befektetett eszközöket.A 2008. évtől kezdődően itt kell kimutatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Kötelezettségvállalások elszámolása az analitikus nyilvántartásban

Kérdés: Az Ámr. 25. számú melléklete szerint az évenkénti kötelezettségvállalások forrásánál meg kell határozni (évek szerinti bontásban), hogy az az előző évek maradványa, tárgyévi költségvetési előirányzat, vagy tárgyévet követő évek előirányzata. Ha az éves beszámoló elfogadásakor a képviselő-testület úgy dönt, hogy a pénzmaradvány feladattal nem terhelt részét a tárgyévi költségvetés tartalékába helyezi, és később a tárgyévben ennek terhére történik a kötelezettségvállalás, akkor az analitikus nyilvántartásban az előző évek maradványa terhére, vagy a tárgyévi költségvetési előirányzat terhére vállalt kötelezettségként kell kimutatni a kötelezettségvállalást?
Részlet a válaszából: […] ...az előirányzat-felhasználási tervben olyan időszakbanszerepel, amikor az önkormányzat már megalkotta költségvetési rendeletét, és arendeletben foglalt bevételi előirányzat tartalmazza a pénzmaradványt is, akkora kötelezettségvállalás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.