Köztisztviselő besorolása

Kérdés: Hová kell besorolni azt a köztisztviselőt, akinek a végzettsége általános gimnázium, majd utána SZIE igazságügyi szervezőként 2020-ban végzett? Munkaköre gazdálkodási feladatkör. 2020 előtt egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazták. Majd az egyetem elvégzése után egy multinacionális cégnél dolgozott rövidebb ideig. Ezen időszak beszámolható a besorolási idejébe? Vagy a besorolása onnan kezdődik, amikor elvégezte az egyetemet? Amíg nem teszi le a kötelező szakvizsgát, léphet-e fizetési kategóriát, vagy addig gyakornok marad, míg be nem mutatja az elvégzésről szóló okiratot?
Részlet a válaszából: […] ...főtanácsosbesorolást kap.A fogalmazó besoroláshoz egy éven belül kell letenni a közigazgatási alapvizsgát. A közigazgatási alapvizsga letételére előírt határidőbe nem számít be a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, a keresőképtelenség, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Polgármester szabadsága

Kérdés: Önkormányzatunk polgármestere a 2020. évi szabadságát teljes egészében nem vette ki. 2021. március 31-ig sem élt a szabadság kivételével. Hogyan kell kezelni, nyilvántartani a továbbiakban?
Részlet a válaszából: […] ...ütemezésben foglaltaknak megfelelően kell kiadni, valamint igénybe venni. A polgármester a szabadság igénybevételéről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja. A polgármester a szabadságot az ütemezéstől eltérően csak előre nem látható,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Munkáltatói járványügyi intézkedési lehetőségek

Kérdés: Milyen járványügyi intézkedéseket tehet egy munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...egy járvánnyal érintett térségbe akarja küldeni a munkavállalóját, a munkavállaló az utasítást jogosult megtagadni, ha az az életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkavállaló jogszerűen tagadja meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Polgármesteri hivatal köztisztviselője 2015. 04. 20-án létesített közszolgálati jogviszonyt a hivatallal. 2012. 02. 23-án született gyermeke tartós betegsége okán 2017. november 1-jétől 2018. november 30-ig gyermekgondozás céljából – GYES mellett – igénybe vett fizetés nélküli szabadságot. A közszolgálati jogviszonyáról 2018. november 30-ával lemondott. A fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó időarányos szabadságmegváltási igényt nyújtott be. Tekintettel arra, hogy a köztisztviselő a gyermek születésekor nem állt jogviszonyban a hivatallal, így is jogosult az 5 éves tartósan beteg gyermek után igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó időarányos szabadságra?
Részlet a válaszából: […] Szabadság csak a munkában töltött időre jár. Az Mt. 115. §-ának (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy mi minősül munkában töltött időnek. Idetartozik a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapja. A 115. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Nyugdíjasnak minősülő közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: Mennyi felmentési idő illeti meg, illetve megilleti-e azt a közalkalmazottat, aki 2019. május 23-ával szeretne nyugdíjba menni? (1955-ben született.) A közalkalmazotti törvény 33. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével nem egységes a vélemény, az is elhangzott, hogy nem illeti meg a felmentési idő. A dolgozó határozatlan időre kinevezett közalkalmazott, és az alábbi jogviszonyai voltak:
1973. 08. 22.-1977. 04. 14. SZOT Szanatórium,
1977. 04. 15.-1983 .02. 09. SZOT 4. sz. Üzemegység,
1983. 05. 16.-1983. 09. 15. SZOT 4. sz. Üzemegység,
1987. 10. 08.-1988. 12. 31. ÉPSZAK-JAVSZER Vállalat,
1989. 02. 20.-1989. 09. 20. ÁFÉSZ,
1991. 07. 12.-1995. 05. 15. Magánvállalkozó,
1999. 05. 01.-1999. 12. 31. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2000. 05. 15.-2000. 10. 15. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2001. 05. 01.-2001. 10. 31. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2002. 05. 08.-2002. 10. 31. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2003. 05. 01.-2003. 06. 30. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2003. 07. 01.-2018- Városi Művelődési Ház és Könyvtár
Részlet a válaszából: […] ...az érintett közalkalmazott 1955-ben született, akkor a 2019. évben, a 64. életéve betöltésével válik jogosulttá öregségi nyugdíjra (feltéve, hogy a szükséges szolgálati idővel is rendelkezik, ami a megadott adatok alapján teljesül).A munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Polgármester ki nem adott szabadságának kezelése a jogviszony megszűnése esetén

Kérdés: Leköszönő polgármesterünk több mint 20 évig volt folyamatosan polgármester. A ki nem vett szabadságát hány évre visszamenőleg kell kifizetni, milyen összegben és milyen módon?
Részlet a válaszából: […] ...ütemezésben foglaltaknak megfelelően kell kiadni, valamint igénybe venni. A polgármester a szabadság igénybevételéről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja. A?polgármester a szabadságot az ütemezéstől eltérően csak előre nem látható,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságról visszatérő dolgozó részére járó szabadság

Kérdés: Egyik dolgozónknak most járt le a GYES ideje, gyermeke 2014. augusztus 22-én született. Közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatjuk 2009. január 1. óta. Mennyi szabadság illeti meg a dolgozót erre az időszakra (2014. 08. 22.- 2017. 08. 22.)?
Részlet a válaszából: […] ...részére a szabadság (méghozzá a teljes, alap- és pótszabadság) a teljes 2014. évre. Figyelemmel arra, hogy a gyermek a 2014. évben született, a gyermekek utáni pótszabadság (egy gyermek esetén +2 nap, ha a második gyermek született +4 nap, ha a harmadik, akkor +7 nap) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Tervezett, de meg nem valósult beruházás áfája

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság) logisztikai rendszerekhez szükséges alkatrészek gyártásával foglalkozik. A társaság tulajdonosai a magyarországi termelési kapacitás növelése érdekében 2006-ban egy új gyáregység létrehozásáról döntöttek. A beruházás elvégzése érdekében a cégcsoportban megalapítottak egy másik társaságot (a továbbiakban: B társaság). A B társaság a megalapítását követően a szükséges területet megvásárolta egy ipari parkban, és az új gyáregység létrehozása érdekében a szükséges tervezési és engedélyeztetési feladatokat elvégezte 2008-ban. A gazdasági válság hatására később a beruházási tervek felülvizsgálatáról döntöttek. Majd a társaság, annak érdekében, hogy a terület feletti rendelkezési jogát biztosítsa, haszonbérleti szerződést kötött B társasággal. Végül 2014-ben az a döntés született, hogy a társaság tulajdonosai mégsem valósítják meg a gyártási kapacitás bővítését. A döntés fényében a haszonbérleti szerződés fenntartása már nem volt indokolt, ezért annak megszüntetéséről döntöttek. A társaság B társaságnak a megszüntetés kapcsán egy egyszeri összeget, bánatpénzt fizetett. A fent leírtakkal kapcsolatban az alábbi kérdésekben kérjük álláspontjukat:
1. Helyes-e az a megítélés, mely szerint a haszonbérleti szerződést megszüntető megállapodásban kikötött egyszeri összeg megfizetése az Áfa-tv. hatálya alá tartozó ügylet, következésképp a B társaság köteles számlát kiállítani és áfát felszámítani a társaság felé?
2. Megfelel-e az Áfa-tv. előírásainak az a megítélés, mely szerint mind a bérleti díj a teljes időszak vonatkozásában (ideértve a 2014 utáni időszakot is, amikor a felek a bérleti szerződés megszüntetéséről tárgyaltak), mind a megszüntetés keretében fizetett egyszeri összeg vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül?
3. A társaság a bérleti díj és a megszüntetés keretében fizetett egyszeri összeg kapcsán áthárított előzetesen felszámított áfát levonásba helyezheti-e?
Részlet a válaszából: […] ...előkészítését, vagyis adóköteles gazdasági tevékenységét hivatott szolgálni, s figyelemmel az Európai Bíróság e körben született ítéleteiben – különösen az INZO-ügyben (C-110/94. sz. ítéletben) – foglalt rendező elvekre, az adólevonási jog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 17.

Közalkalmazott felmentési idő alatt bekövetkezett halála

Kérdés: Közalkalmazott dolgozónkat egészségügyi alkalmatlanság címén felmentettük, 8 havi felmentési idő és 8 havi végkielégítés illette meg. Sajnos a felmentési idő lejárata előtt elhunyt a dolgozó. A Kjt. 37. §-ának (10) bekezdése értelmében a végkielégítést a munkáltató a felmentési idő utolsó napján köteles a közalkalmazott részére kifizetni. Ugyanakkor – véleményünk szerint – a megszűnés jogcíme jelen esetben megváltozott, a halál mint megszűnési jogcím "felülírta" a felmentési jogcímet. Helyes az álláspontunk, vagy ki kell fizetni a végkielégítést az örökösnek?
Részlet a válaszából: […] ...akkor jár el helyesen, ha a járandóságokat csak ennek kézhezvétele után fizeti ki az abban megjelölt örökös(ök)nek, illetve az összeget letétbe helyezi azzal a meghagyással, hogy az a jogszerű örökös(ök) részére kerüljön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Köztisztviselő előmenetele

Kérdés: 11 év munkaviszonnyal rendelkező, felsőfokú végzettségű személyt (kieső idő nincs), aki köztisztviselőként helyezkedik el, melyik fizetési osztályba kell sorolni a kinevezésekor, illetőleg az előmenetelének milyen feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...a Kttv. 116. §-a rendelkezésének megfelelően (általános szabályok szerint) kell besorolni és illetményét megállapítani. A vizsga letételére rendelkezésre álló határidőbe nem számít be a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, a keresőképtelenség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.
1
2
3
4