15 talált cikk a költség , költségvetés , illetmény , letét kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk eddig a tárgyév december 31-én meglévő határozatlan időre szóló alkalmazási okiratok alapján biztosította az előirányzatot az irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére, mert úgy ítéltük meg, hogy így teljesül az az elv, hogy a szerv vezetője a rendelkezésre bocsátott előirányzat erejéig vállaljon kötelezettséget. A költségvetési szerveknél sok esetben (tartósan távol levők helyére határozott idejű foglalkoztatás, helyettesítés, távozó munkavállaló helyére új, alacsonyabb illetményű dolgozó felvétele, "üres álláshelyek") év közben keletkezik megtakarítás. Vannak intézmények, ahol nincs megtakarítás, más intézményeknél pedig aránytalanul magas összeg keletkezik. Ezeket az intézmények vezetői jutalmazásra/személyi ösztönzésre sok esetben felhasználják, mivel az Áht. és az Ávr. szerint nem korlátozható a személyi juttatás rendelkezésre bocsátott előirányzata feletti rendelkezés. Természetesen nem megvonni szeretné az önkormányzat az "ösztönzési" lehetőséget, hanem az indokolatlan aránytalanságokat szeretné megszüntetni az irányítása alá tartozó egyes költségvetési szervek között.
Kérdésünk, hogy szabályos lenne-e az alábbi megoldás:
1. A költségvetési szervek részére a következő évi tervezésnél a tárgyév végén ténylegesen betöltött (helyettesekre, "be nem töltött állásokra" nem, törvény szerinti helyettesítésre igen) foglalkoztatotti létszámra bocsátja rendelkezésre a rendszeres személyi juttatás előirányzatát az önkormányzat.
2. A főállású munkavállaló és helyettese bérének különbözete (csökkentve a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzata alapján megállapított helyettesítési díj összegével), valamint az átmenetileg vagy tartósan "üres" állások bére az önkormányzat céltartalékán kerülne elkülönítésre, mely felett a polgármester kapna rendelkezési jogot, s – amennyiben álláshely kerül betöltésre – a költségvetési szerv vezetőjének jelzése alapján "azonnal" a rendelkezésére bocsátaná az előirányzatot.
3. A személyi juttatásként megtervezett minden egyes jogcímet "feladatelmaradásnak" minősítenénk, s arra vagy előírja az önkormányzat az évközi "befizetési kötelezettséget", vagy zárolja, elvonja, törli, csökkenti a rendelkezésre bocsátott előirányzatot, vagy a következő évben maradvány jóváhagyásánál minősíti elvonhatónak, határozza meg a befizetési kötelezettséget.
4. A 2. pontban szereplő tartalékelőirányzat-maradványra pedig rendelkezési jogot biztosítana a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében a polgármester részére, hogy pl. annak max. 90%-át a tárgyév november végéig az intézmények rendelkezésére bocsátja – megállapítva ebből előtte az intézményvezetők jutalmát/ösztönzését – az "engedélyezett álláshelyek", átlagos statisztikai állományi létszámok... stb. arányában.

Kérdés: Költségvetési intézményünkben bevett gyakorlat szerint a túlórára 150% óradíj, a készenlétre 20% óradíj került kifizetésre. Az új Mt. a bérpótlékok mértékét 50, 40 és 20%-ban határozza meg. Kérdésem egyrészt a fogalmak értelmezése a nem pedagógus közalkalmazottakra vonatkozóan: túlóra, készenlét, ügyelet, illetve a helyettesítés – amit nem találok az új Mt.-ben –, valamint az ezért járó juttatások számfejtése a dolgozók részére. Konkrét eset: az intézményben szombaton rendezvény van, emiatt egy takarítónő ügyel 8-14 óráig, nyitja és zárja a rendezvényt, a munkarendje hétfőtől péntekig tart, bére havi fix 98 000 Ft.

Kérdés: Költségvetési szervnél dolgozom könyvelőként integrált szociális intézményben, az állás betöltéséhez mérlegképes könyvelői képesítés és felhasználószintű MS Office-ismeret volt a szakmai követelmény, ami alapján az E fizetési osztályba lettem besorolva. Tavaly nyáron az akkori intézményvezető kötelezett az államháztartási mérlegképes könyvelői képesítés megszerzésére, mivel a gazdasági vezető nem rendelkezik az előírt államháztartási mérlegképes könyvelői képesítéssel és a regisztrációhoz szükséges szakmai gyakorlattal. Ez év márciusában megszereztem ezt a képesítést, és rendelkezem már regisztrációval is államháztartási szakterületen. Milyen képesítés szükséges ahhoz, hogy valaki egy költségvetési szervnél dolgozhasson mint könyvelő? Az intézményvezető szerint ahhoz, hogy könyveljek, még mérlegképesre sincs szükségem. Figyelembe kell-e venni az államháztartási mérlegképes könyvelői képesítés meglétét az 5%-os illetménynövekedésnél, vagy annak adása továbbra is az intézményvezető belátására van bízva?

Kérdés: Kinevezett vezetőként dolgozom egy általános iskolában. Illetményem a 2009. december 31-ei béremnek megfelelő, "E" fizetési osztályba tartozom. A 2009. decemberi bérem alapilletményből, munkáltatói döntésen alapuló illetményből és a vezetői pótlékból tevődött össze. Kérdésem, hogy amennyiben nem vezetőként, hanem gazdasági ügyintézőként szeretnék ugyanitt dolgozni, akkor marad-e a jelenlegi illetményem, illetve hogyan változna?

Kérdés: A költségvetési törvényben meghatározott vezetői illetményalapnak (ez 2009-ben és 2010-ben is 120 000 Ft) 2009-ben a 90%-át kellett alkalmazni, és a Kjt. 3. sz. mellékletében meghatározott szorzószámokkal kellett kiszámolni a kinevezett vezetők garantált illetményét. 2010-ben is a 90%-kal kell számolni?

Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?

Kérdés: A községi önkormányzatunk egy másik községi önkormányzattal körjegyzőséget alapított. A gesztor (irányító szerv) a mi önkormányzatunk. A körjegyzőség – a leendő változásokat tekintve (2008. évi CV. tv.) – önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A szerv vezetője a körjegyző. Gazdasági vezetője a körjegyzőségnek nincs. A költségvetést, beszámolót én készítem el. Az iskolai végzettségem Pénzügyi és Számviteli Főiskola, adótanácsadó, és közigazgatási szakvizsgát tettem le, jelenlegi besorolásom: I/16. Kérdéseim a következők: Aláírhatom-e a költségvetést és a beszámolót a gazdasági vezető megjelölésnél, vagy azt inkább hagyjuk üresen? Tekintettel a várható változásokra, kötelező lesz-e, vagy csak lehetőség gazdasági vezetőt kinevezni a körjegyzőségnél, ha igen, mikortól, mi az előírás a végzettségre, és a kinevezés kinek lesz a hatásköre, és kié lesz a munkáltatói jog? A köztisztviselői illetményben mit jelent a gazdasági vezetői kinevezés (pótlék, illetménykiegészítés stb.)?

Kérdés: Általános iskolánkban a gazdasági vezető kinevezett magasabb vezetőnek számít. Közgazdász diplomáját a nyelvvizsga megszerzéséig nem tudja bemutatni. A törvény megfogalmazása szerint nem sorolható be magasabb vezetői illetménybe, csak középfokúba, részére a 2008. decemberi illetménye állapítható meg, ha ez számára kedvezőbb. Mi történik akkor, ha januártól kapja a 13. havi illetmény helyébe lépő keresetkiegészítést, és a kinevezés módosításra csak április végén kerül sor 2009. 01. 01-ig visszamenőleg? A Kincstár visszamenőleg levonja a béréből az eddig részére kifizetett keresetkiegészítést? Van-e arra mód, hogy más jogcímen megkapja a kinevezett vezető ezt az összeget, hogy ne érje hátrány?

Kérdés: Az intézményünkben dolgozó gazdasági vezető státusza a Kjt. módosítása következtében vezető munkakörré alakul át, kinevezett vezetőnek számít. Intézményünk önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik, fenntartó a kerületi önkormányzat. Az illetmény megállapítása szempontjából lényeges különbség áll fenn. Eddig a fizetési fokozat és a vezetői pótlék szerint állapítottuk meg, a módosítás értelmében a vezetői illetményalap és az 1,70 szorzó összességéből állna. Kérdés továbbá az, hogy ebben az esetben jár-e a vezetői pótlék?

Kérdés: A 2008. évi LXI. tv. módosította a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, amely szerint a vezetők és magasabb vezetők esetében a garantált illetmény a vezetői illetményalap és a vezetői munkakör képzettségi osztályához tartozó szorzószám szorzatából áll. Ezeket a szorzószámokat a 3. sz. melléklet tartalmazza. Ugyanezen törvény kimondja, hogy a vezető illetménykiegészítésben és jutalomban nem részesíthető. A kérdésünk az lenne, hogy önkormányzati fenntartású általános iskola igazgatójára, annak helyetteseire, valamint a gazdasági vezetőre alkalmazható-e ez a módosítás?