27 cikk rendezése:
11. cikk / 27 Gyorsvonati pótjegy elszámolása
Kérdés: Munkatársunk egy 60 km-re lévő városból jár be naponta vonattal a munkahelyére. A távolság miatt általában gyorsvonattal utazik. Május hónaptól a gyorsvonatokra pótjegyet kell váltani a bérlettel rendelkező utasoknak is. Bizonytalanok vagyunk abban, hogy a munkába járáshoz vásárolt havibérlet árán felül megtéríthetjük-e adómentesen a gyorsvonati pótjegy árát.
12. cikk / 27 Kiküldetés vagy munkába járás?
Kérdés: Egy kistérség belső ellenőre vagyok. A felvételkor a pályázati kiírás saját gépkocsi meglétét írta elő feltételként. A munkám szerint a hét 5 munkanapjából 4 munkanapot a kistérséghez tartozó önkormányzatok és intézményeik belső ellenőrzésével töltöm, péntekenként vagyok a kistérségen az irodámban, amikor is a jelentésemet írom, az adott belső ellenőrzésről. A saját gépkocsival történő munkába járás költségét, a lakóhely és az iroda közötti távolság után kilométerenként 9 Ft-ot kapok, havi elszámolással. Ezzel nincs is problémám. Amikor azonban a kistérséghez tartozó községekben dolgozom, akkor a saját gépkocsi használata szerinti elszámolást a lakásomtól számított kilométer alapján, az APEH-norma szerinti benzinárral számolom. A kérdésem, hogy amikor az adott községben dolgozom napi 8 órát, a lakóhelytől vagy az irodától kell-e számolnom a kiküldetést, költségeimet? Tehát minden esetben a kistérségi irodaház az indulóhelyem?
13. cikk / 27 Munkába járás
Kérdés: A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelettel kapcsolatos lenne a kérdésünk. Iskolánkban a bérletek, jegyek elszámolása a tárgyhónapot követő hónapban történik, tehát az áprilisi bérletek csak májusban kerülnek elszámolásra. Az új jogszabályból számunkra nem derül ki, hogy az áprilisi munkába járás elszámolása még a régi vagy már az új szabályok szerint történjen?
14. cikk / 27 Munkába járás
Kérdés: Önkormányzatunk a vidékről beutazó dolgozók bérletét az önkormányzat nevére szóló számlával vásárolja meg és osztja ki a dolgozóknak. Kötelező-e a dolgozótól beszedni a bérlet 80%-a, illetve vasúti közlekedés esetén a 86% feletti részt? Amennyiben a dolgozótól nem kerül beszedésre a különbözet, természetbeni juttatásnak minősül-e akkor is, ha a számla (a bérletek ára) az önkormányzat nevére szól?
15. cikk / 27 "Különmunkáért" megbízási díj, választott tisztségviselők saját gépjármű-használatának megtérítése
Kérdés: A közalapítvány elnöke, titkára, kuratóriumi tagjai kaphatnak-e munkájukért (pályázatok elbírálása, szakértése, ellenőrzése) – mely különmunka – számla ellenében megbízási díjat? A választott tisztségviselők saját gépkocsi használatáért kaphatnak-e költségtérítést (amortizáció, üzemben tartás stb.) adómentesen? Az alapító okirat szerint költségeikkel elszámolhatnak.
16. cikk / 27 Foglalkoztatottak utazásibérlet-térítése
Kérdés: 1. A bejáró köztisztviselők távolsági bérletét az adómentes határig térítjük (busz 80%, vonat 86%), kifizetés a bérletszelvény leadása ellenében történik. Kell-e a munkavállalónak a munkáltató nevére szóló számlát is leadni, vagy elégséges a saját felhasználás igazolása a bérletszelvénnyel? 2. Helyi bérletet térítünk megbízással foglalkoztatottak részére, köztük nyugdíjasok is vannak. Mi az elszámolás helyes módja? Teljes árú bérletről szóló számla a megbízó nevére bérletszelvény leadása mellett, vagy elégséges bérlet, illetve számla? Nyugdíjasbérletről csak magánszemély nevére adnak számlát. Az önálló tevékenység költségtérítésekor minden esetben nyilatkoztatni kell a megbízottat a költségtérítés mértékéről? Ez esetben a megbízott a bérlet teljes árát felmerült költségként a bevételből levonásba helyezheti? Kifizetőként terhel-e járulék- és adófizetési kötelezettség?
17. cikk / 27 Munkába járáshoz használt bérlet költségtérítése
Kérdés: Munkatársunk egy másik városban lévő lakóhelyéről vonattal jár be naponta az intézetbe. A nagy távolság miatt gyorsvonattal utazik oda-vissza. Az elmúlt hónapban első osztályra szóló bérletet vásárolt. Kérdésünk, hogy az intézmény köteles-e megtéríteni a drágább (első osztályú vasúti kocsira szóló) bérletet, illetve ha megtéríti, akkor lesz-e munkatársunknak vagy az intézetnek adófizetési kötelezettsége?
18. cikk / 27 Szociális étkeztetés fizetendő áfája és könyvelése
Kérdés: A Költségvetési Levelekben 2007. május 2-án megjelent 1683-as kérdésre adott válasz foglalkozik a szociális alapon nyújtott étkeztetés áfájával. Kérem, hogy az ott leírtakat egészítsék ki azzal, hogyan kell a könyvelésben szerepeltetni a gazdasági eseményt!
19. cikk / 27 Dolgozó vasúti pótjegyének elszámolása
Kérdés: Dolgozónknak munkába járáshoz MÁV-bérletet biztosítunk. Néha igénybe vesz a hazajáráshoz intercity-járatot, mert éppen az a vonat indul a pályaudvaron. Az intercity-járaton is másodosztályon utazik, azonban csak pótjeggyel vehető igénybe. A pótjegyről a cég nevére szóló számlát hoz, a pótjegyet leadja. Kifizethető-e adómentesen munkába járás költségtérítéseként?
20. cikk / 27 Egyes juttatási formák adókötelezettsége
Kérdés: Intézményünk munkavállalóinak adómentesen helyi BKV-bérlet-térítést fizet leadott bérletszelvény és a munkáltató nevére kiállított számla alapján. Nem egyértelmű számunkra az összevont együttes adókötelezettség elszámolása. Például: I/a) BKV-bérlet-térítés: 4760 Ft/hó melegétkezési utalvány: 8000 Ft/hó Kérdés: A 10 000 Ft feletti rész adóköteles természetbeni juttatás-e? I/b) BKV-bérlet-térítés: 4760 Ft/hó hidegétkezési utalvány: 4000 Ft/hó Kérdés: A 6000 Ft feletti rész adóköteles természetbeni juttatás-e? I/c) A fenti igénybevételt munkavállalóink év közben, illetve havonta megváltoztathatják-e? A fenti példán keresztül szemléltetve, kérjük kérdéseink megválaszolását.