Ingatlanértékesítés áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Az önkormányzatunk tulajdonában álló egyik gazdasági társaság meg kíván vásárolni egy, az ingatlan-nyilvántartásban az adásvételi szerződés megkötésének napján még "kivett telephely" megjelölésű ingatlant. Az ingatlan tulajdonosa egy spanyolországi gazdálkodó szervezet. A – még az eladó tulajdonában lévő – ingatlanra a vevő kft. korábban saját beruházásban a vevő nevére szóló építési engedély alapján raktárcsarnokot létesített, amely elkészült, használatbavételi engedélyt kapott, és amelynek feltüntetése iránti kérelem az ingatlan tulajdoni lapján széljegyzésre került (vagyis a felépítmény már eleve a vevő tulajdona, az ingatlan-adásvétel tárgyát kizárólag a földterület képezi). A fenti ingatlan adásvétele esetén az értékesítést terheli-e áfa, és ha igen, milyen módon?
Részlet a válaszából: […] ...építésrendészeti előírásokat kell figyelembe venni.Az OTÉK 6. §-ának (1) bekezdése szerint a városok és községek igazgatási területét építési szempontból beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt) területbe (amelyen belüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Építési telek értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk 2010-ben adásvételi szerződést kötött az XY Zrt.-vel. Az adásvétel tárgya egy korábban ipari ingatlanként funkcionáló, 33 000 m2 összterületű, az ingatlan-nyilvántartásba telephelyként megnevezett telek volt. A felek szándéka egy olyan teljesen "üres" építési telek értékesítésére irányult, melyet az XY Zrt. a későbbiekben beépítésre szánt. Az adásvételi szerződésben önkormányzatunk vállalta, hogy a telken álló minden épület, építmény bontásáról gondoskodik a teljesítés időpontjáig, mely szerződéses kötelezettségéről önkormányzatunk jogerős bontási engedély birtokában intézkedett is, és a bontási munkálatok lefolytatására az ingatlanértékesítés időpontjáig sor is került. Az ingatlanértékesítés időpontjában a telken már csak egy áramszolgáltató berendezéseket tartalmazó transzformátorállomás, illetve egy – már korábban lebontott épület sarokrészében elhelyezkedő, a villamos berendezés működéséhez szükséges – kapcsolóház maradt (ezek lebontása szintén meg fog történni), melyek területaránya összességében a teljes telek összterületéhez képest a 0,8%-ot sem érik el. Az eset körülményeihez tartozik még, hogy a helyi építési szabályzat beépítettségi minimum-határértéket nem tartalmaz, csak maximális beépítettségi határértéket. A fenti tényállás alapján kérdésünk, hogy helyesen jártunk-e el, amikor az adott esetben az Áfa-tv. építési telek értékesítésére vonatkozó rendelkezéseit alkalmaztuk?
Részlet a válaszából: […] ...253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2010-ben hatályos 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a városok és községek igazgatási területét építési szempontból beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt) területbe – amelyen belüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 9.

Beruházási terület értékesítése

Kérdés: Önkormányzat a földhivatali ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett "beruházási területet" kíván értékesíteni. Kérdés: a beruházási terület adójogi megítélés szempontjából beépítetlen ingatlannak, vagy építési teleknek minősül az Áfa-tv. vonatkozó rendelkezései alapján?
Részlet a válaszából: […] ...kell figyelemmel lenni.A beépítetlen ingatlan fogalmát az Áfa-tv. nem határozzameg. Beépítetlen ingatlannak tekintünk minden olyan földterületet, amelyen azépítési szabályok szerint építménynek minősülő, építésiengedély-kötelesfelépítmény, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 17.