15 talált cikk a rendelkezés , nyilvántartás , megállapodás , számla , letét kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat az ügyfelek számára előírt mezőőri járulék megállapításáról határozatot hoz. Szükséges-e számlát is kiállítani az ügyfél részére a mezőőri járulékról, vagy elegendő a határozat?

Kérdés: Önkormányzati hivatal és a kormányhivatal közös használatában van a hivatal egyik ingatlana, melynek üzemeltetője a hivatal, használója a kormányhivatal, amely üzemeltetési megállapodás alapján viseli a felmerülő üzemeltetési, fenntartási és javítási költségek rá eső részét az ingatlan tekintetében. A költségek a használt terület arányában átszámlázásra kerülnek. Továbbá átadásra került a kormányhivatal részére egy gépjármű, amelynek a felelősségbiztosítását, casco biztosítását, cégautóadóját a kormányhivatal mint üzembentartó, használó fizeti az átszámlázás alapján. Az ingatlant mint parkolót használja közösen a hivatal és a kormányhivatal. A parkoló megközelíthetősége érdekében úthasználati díjat fizet a hivatal egy külső szervezet részére. A külső szervezet a számlában nem számít fel áfát, mivel a szervezet az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerint mentes az adó alól a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása. A hivatal az adókötelessé tételt választotta ugyan az ingatlan-bérbeadásra, de a kormányhivatal az ingatlanrész használatáért bérleti díjat nem fizet, csak a közösen használt ingatlan költségeit osztják meg. Az Áfa-tv. 86. §-ának (2) bekezdése értelmében: "Az (1) bekezdés l) pontja nem alkalmazható: ... b) a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadásra." A polgármesteri hivatal az általános áfaszabályok szerint adózik, az ingatlan bérbeadását adókötelessé tette. Milyen módon kell átszámláznia az üzemeltetési költségeket a hivatalnak a kormányhivatal felé, üzemeltetési költségként, illetve közvetített szolgáltatásként? Az átszámlázást milyen áfakulcs felszámításával teheti meg, ha a fentiek alapján ezen ügylet közvetített szolgáltatás, illetve milyen áfakulccsal, ha szolgáltatásnak minősül? Válaszukban szíveskedjenek kitérni az áfa felszámítása nélkül bejövő úthasználati díj, a használatba adott gépjármű cégautóadója és a felelősség, illetve a cascodíjak átszámlázásáról! A közvetített szolgáltatás továbbszámlázásáról a Költségvetési Levelek 317. számában, az 5634., és a Költségvetési Levelek 311. számában, az 5521. számú válaszban a továbbszámlázás esetén eltérő áfatartalmat írnak, az egyikben, ha az önkormányzat áfás, akkor mindent 27%-os áfatartalommal kell továbbszámlázni. A másik válaszban azt írják, hogy azzal az áfatartalommal, amivel a bejövő számlát kapja az önkormányzat. Kérem a fenti eset alapján a pontosítást!

Kérdés: Önkormányzatunk városrehabilitációs programja keretében egy kivitelezőtől többlakásos épületegyüttes kivitelezését rendelte meg. Az ingatlan 48 lakásos társasház, mely 18 szociális alapú és 30 db piaci alapú önkormányzati bérlakást foglal magában. Egyetlen lakás hasznos alapterülete sem haladja meg a 150 nm-t. Az ingatlan alatt mélygarázs kerül kialakításra. Az ingatlan leg-alsó szintjén a mélygarázst és a hozzá tartozó területet nem lakófunkcióként vettük számításba. A lakások funkcionális működtetéséhez tartozó tárolók a lakófunkcióhoz tartozó helyiségként kerültek beszámításra. A földszinten helyet kap egy szociális iroda és néhány közösségi használatra kialakított helyiség, melyek területe szintén nem lakófunkcióként került beszámításra. A kivitelezői vállalkozói szerződés tervezete a pénzügyi ütemezésre az arányos előrehaladást alkalmazza. A kivitelező a teljesítési jelentések és számlázás ütemét a 25%-os, 50%-os, 75%-os és 100%-os készültségi fokok elérésekor aktiválja. Valamennyi, az előrehaladás során benyújtott számla esetében az áfa-hozzárendelést – tekintve, hogy az Áfa-tv. alapján a fordított adózás szabályai szerint önkormányzatunk állapítja meg az áfát – ezen arányok alapján kívánjuk megvalósítani. A lakófunkció és nem lakófunkció/gazdasági funkció közötti területi megoszlás alapján megállapított százalékos megosztás, illetve százalékos arány, az 5 százalékos és 27 százalékos áfa ennek megfelelő alkalmazása, valamint a készültségi fokok szerinti teljesítés és számlázás üteme megfelel-e az Áfa-tv. előírásainak?

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett társaság vevői megrendelésére csomagolóanyagokat állít elő, amihez kapcsolódóan olyan speciális szerszámokat, kliséket, valamint mintákat (együttesen: eszközöket) értékesít az adott megrendelésekkel érintett vevői vagy ezek anyavállalatai részére, amelyek a csomagolóanyagok előállításához szükségesek. Az értékesítésre kerülő eszközök fizikailag nem kerülnek átadásra a vevőknek, azok minden esetben Magyarországon maradnak a társaság telephelyén. Az eszközök értékesítésének célja, hogy a vevők számára biztosított legyen, az adott csomagolóanyagok kizárólag adott vevőnek kerülhessenek gyártásra és értékesítésre. A társaság bizonyos esetekben a csomagolóanyagok vevői részére grafikai feldolgozásra irányuló szolgáltatást (artworkszolgáltatás) is nyújt a vevők külön megküldött megrendelése alapján. A társaság az eszközök értékesítésétől elkülönítve számlázza a szolgáltatásokat ezekben az esetekben (alapesetben egyébként a klisék árának a része ez a költség).
Az eszközök értékesítésére, illetve az artworkszolgáltatások nyújtására az alábbiak szerint kerül sor.
1. Az eszközök értékesítése a csomagolóanyagok vevőjének
A csomagolóanyagok vevői Finnországban, illetve Dániában letelepedett társaságok (vevők). A csomagolóanyagok az értékesítésekkel összefüggésben a vevők telephelyére, Dániába vagy Finnországba kerülnek leszállításra, ennek megfelelően a számlákat a vevők dán/finn közösségi adószámára állítja ki a társaság az adómentes Közösségen belüli értékesítésekről. A társaság a vevők által megrendelt termékek előállításához szükséges eszközöket a megrendelt terméktől elkülönülten értékesíti, a termékek elkészültét és leszállítását követően. Az eszközök értékesítéséről tehát a legyártott termékek értékesítését (illetve számlázását) követően bocsát ki számlát a társaság a vevőknek. A termékek és az eszközök értékesítése között legfeljebb néhány hónap telik el. Az eszközöket a társaság telephelyén, kizárólag a vevőknek értékesítendő termékek gyártásához használhatja, azok nem hagyják el Magyarország területét az értékesítést követően. Az eszközök nyilvántartása elkülönülten, egyedi azonosítószámok alatt történik, azonban ezek készletre vételére nem kerül sor, a társaság könyveiben az eszközöket közvetlen költségként számolják el. A gyártás befejeztével az eszközök a vevők kérésére Magyarországon kidobásra kerülnek a társaság által.
2. Az eszközök értékesítése a csomagolóanyagok vevőjétől eltérő vevőnek
A csomagolóanyagok vevői Dániában letelepedett társaságok. A csomagolóanyagok rendeltetési helye Dánia, azok értékesítése kapcsán a vevők dán közösségi adószámára kerülnek a számlák kiállításra az adómentes Közösségen belüli értékesítés(ek)ről. A társaság a vevői által megrendelt termékek előállításához szükséges eszközöket a megrendelt terméktől elkülönülten értékesíti, a termék elkészültét és leszállítását követően. Az eszközök értékesítéséről tehát a legyártott termékek értékesítését (illetve számlázását) követően bocsát ki számlát a társaság a vevőknek. A termékek és az eszközök értékesítése között legfeljebb néhány hónap telik el. Az eszközök vevői a termékek dán megrendelőinek német, illetve francia anyavállalatai. Az eszközök ez esetben sem hagyják el Magyarország területét az értékesítést követően, azokat a társaság telephelyén, kizárólag a dán vevők termékének gyártásához használják. Az eszközök nyilvántartása ebben az esetben is elkülönülten, egyedi azonosítószámok alatt történik, azonban ezek készletre vételére nem kerül sor, a társaság könyveiben az eszközöket közvetlen költségként számolják el. A gyártás befejeztével az eszközök a vevők kérése szerint Magyarországon szintén kidobásra kerülnek a társaság által.
3. Az artworkszolgáltatás az eszközök gyártási költségétől elkülönítve kerül kezelésre
Az artworkszolgáltatás a grafika feldolgozását jelenti, mely egyes vevők esetében az eszközök értékesítésétől elkülönítve kerül kiszámlázásra (más esetekben a klisék előállítási költsége ennek ellenértékét is tartalmazza). Ebben az esetben a csomagolóanyagok vevője egy Dániában letelepedett társaság. A csomagolóanyagok gyártásához kapcsolódó eszközök vevője és az artworkszolgáltatások megrendelője a dán társaság német anyavállalata. Az artworkszolgáltatás nem a speciális szerszámokhoz, klisékhez kapcsolódik, hanem az kifejezetten a csomagolóanyagok előállításához szükséges. Az artworkszolgáltatás ilyen esetben külön kerül megrendelésre, így ez már a megrendelés folyamatától fogva elkülönül az eszközök értékesítésétől.
A fentiekben részletezett tényállás kapcsán jól gondolom-e, hogy:
1. Az eszközök értékesítése járulékos ügyletként kapcsolódik az eszközök segítségével előállított csomagolóanyagok Közösségen belüli értékesítéséhez, amely alapján az eszközök értékesítése áfamentesen kezelendő?
2. Az eszközök értékesítése belföldi termékértékesítésként kezelendő áfaszempontból?
3. Az artworkszolgáltatás az Áfa-tv. területi hatályán kívülre eső, önálló ügyletként kezelendő?

Kérdés: Egy társaság új építésű társasházi lakások – kulcsrakész – kivitelezését vállalja vevői számára, amely projektek egy része megfelel az 5 százalékos adókulcs alkalmazása feltételeinek. Ezen projektek keretében a társaság a vevőivel megkötésre kerülő adásvételi előszerződésekben, illetőleg szerződésekben az annak mellékletét képező műszaki tartalom szerinti lakások – jogszabályok és szakmai követelményeknek megfelelő – kulcsrakész kivitelezését és értékesítését vállalja a szerződésben megállapított ellenérték mint vételár ellenében. A vevők oldalán ugyanakkor számos alkalommal merülnek fel egyedi, a műszaki tartalomtól való eltérést eredményező kérések (pl.: a műszaki tartalomhoz képest jobb, drágább kivitelű hideg-, melegburkolatok, szaniterek, mosdók, kádak, zuhanyzók beszerelése), amelyeknek a társaság igyekszik eleget tenni. Tekintettel azonban arra, hogy ezen egyedi kérések jellemzően meghaladják a felek közötti szerződésben rögzített ellenérték által lefedett műszaki tartalmat, és mert ezek rendszerint jóval – esetenként hónapokkal – az adásvételi szerződés megkötése után merülnek fel, ezen kérések megvalósítására a társaság pótmunkaként tekint. Ennek megfelelően a vevők által megrendelt és a társaság által elvégzendő pótmunkák miatt a felek nem módosítják az adásvételi szerződésüket, hanem azt egy külön ügyletként, vállalkozási szerződésként kezelik, és azzal az adásvételi szerződéstől függetlenül, külön számolnak el, amelynek megfelelően a társaság minden esetben 27 százalékos áfatartalom mellett állítja ki a vevők részére a számláit ezen pótmunkákról. Helyes a fenti eljárás, vagy a társaságnak ezen (pót)munkákat az adásvételi ügylettel együtt komplex szolgáltatásként kell kezelnie, amelynek tekintetében a főszolgáltatás az adásvételi ügylet, amely így meghatározza a szolgáltatásegység adójogi sorsát, és amelyből következően a társaságnak ezen (pót)munkákat 5 százalékos áfa mellett kell számláznia a vevők felé? Jól értelmezzük-e, hogy a társasházi lakások – függetlenül attól, hogy elnevezésük nem az Áfa-tv. szövege szerinti "többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás", amennyiben a négyzetméterre vonatkozó kritériumok is teljesülnek az egyes lakások esetében – megfelelnek az Áfa-tv. 3. számú mellékletében foglalt előírásoknak?

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.

Kérdés: Mit kell tudni a behajthatatlan követelés miatti adóalap-csökkentésről?

Kérdés: Önkormányzatunk építési telket értékesített 2018-ban egy magánszemélynek 3 370 000 Ft + áfa (bruttó 4 279 900 Ft) értékben. Az értékesítésről számlát állítottunk ki, az áfát befizettük a NAV-hoz. Az adásvételi szerződés szerint az önkormányzat a visszavásárlási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését kérte. Az ingatlant 4 éves beépítési kötelezettséggel értékesítette. A visszavásárlási ár a telek eredeti vételára. 2019-ben a felek egyező akarattal felbontották az adásvételi szerződést, az önkormányzat a megállapodás szerint az eredeti bruttó vételárat (4 279 900 Ft-ot) visszafizette a vevőnek.
1. Helyesen járunk-e el, ha sztornószámlát állítunk ki a telek visszavásárlásáról? Jó-e az, hogy az önkormányzat befizette az értékesítés utáni áfát, és most az áfa összegét is visszatérítette a vevőnek?
2. Hogyan, milyen rovatra kell könyvelni a telek visszavásárlását? Az összeget meg kell bontani alapáfaösszegre? Milyen értéken kell nyilvántartásba venni a telket?

Kérdés: Önkormányzatunk több társulásnak, egyesületnek, szövetségnek tagja, pl. Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Hulladékgazdálkodási Társulás, Vízitársulat, Leader Egyesület. Ezeknek a szervezeteknek tagdíjat, hozzájárulást fizetünk. Van köztük olyan, amelyik a befizetett összegről számlát állít ki, van, amelyik csak a megállapodásra hivatkozva levélben kéri a fizetést. Hova, milyen rovatra kellene könyvelni ezeket a kiadásokat? Pénzeszközátadásként vagy egyéb dologi kiadásként? A könyvelés rovata függ-e attól, hogy került-e számla kiállításra vagy sem?

Kérdés: A vevő egy új építésű társasházban lefoglal egy lakást, aminek a várható átadása 2018. év vége. Tehát egy új építésű, az ingatlan-nyilvántartásba még be nem jegyzett lakásról van szó, amelynek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg. A megkötött adásvételi előszerződésben az eladó a lakás vételára tekintetében 5 százalékos adókulcsot alkalmazott. A vevő kérte az eladótól a lakás kialakításának módosítását, az egyik fal meghosszabbítását, amelynek költsége tekintetében a kivitelező 27 százalékos áfát számolt fel. A vevő álláspontja szerint azonban a módosítási munkálatok a lakásértékesítési ügylet járulékos elemei, így a megrendelt módosítások költségének összege után az Áfa-tv. 82. §-ának (2) bekezdése és a 3. számú melléklet I/50. pontja értelmében csak 5 százalékos mértékű általános forgalmi adóval növelt ellenértéket kellene megfizetnie. A 27 százalékos áfával kapcsolatban a kivitelező csupán arra hivatkozott, hogy így felelnek meg a törvényi előírásoknak, álláspontját nem tudta alátámasztani. Jogos-e az, hogy a kivitelező 27 százalékos áfával számol (csak azért, mert ebbe nem köthet bele az adóhatóság)?