Változások a 2009. évi CXXX. törvényben

Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?
Részlet a válaszából: […] ...első utalási összeg 42 500 forint, b)pontja szerinti második és harmadik utalási összeg 44 600-44 600 forint, ha agyermek 2010-ben született. A Szoctv. 43/A. §-ának (4) bekezdésébenmeghatározott szakértői díj összege 2010-ben esetenként 20 000 forint. A Közokt. tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Jegyzői feladatkör

Kérdés: Kérdésünk a jegyzői feladatkörrel kapcsolatos. A jegyző mely feladatköröket nem láthatja el személyesen? Gondolunk itt elsősorban a gazdálkodással kapcsolatos feladatkörökre: a pénztárt, valamint az adóügyi feladatokat elláthatja-e személyesen a jegyző, vagy erre kötelező külön ügyintézőt megbízni?
Részlet a válaszából: […] ...tudomásul venni.A pénztárosi munkakört csak e feladatok ellátására alkalmas,erkölcsi bizonyítvánnyal, büntetlen előéletet igazoló személy töltheti be.Nem lehet pénztáros és helyettese olyan dolgozó, akinekmunkaköre a pénztárosi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 1.

Térítés nélkül átvett forgóeszközök, működési szolgáltatások elszámolása

Kérdés: Az államháztartási szervezetek 2008. évi számlatükre tartalmazza a "98532. Térítés nélkül átvett forgóeszközök, illetve működési jellegű kapott szolgáltatások" főkönyvi számlát. Abban az esetben, ha a költségvetési szervnek térítésmentesen nyújtanak szolgáltatást (ez a számlán egyértelműen feltüntetésre kerül, és csak az áfát kell kifizetni), használni kell ezt a főkönyvi számlát? Ha igen, kérem, mutassák be a könyvelés tételeit!
Részlet a válaszából: […] ...szabályaiteredményszemléletben tartalmazza, ez vonatkozik a térítésmentes átadások,átvételek elszámolásaira is.Az Áhsz. 9. mellékletét képező számlatükör kiegészült néhányolyan főkönyvi számlával, amelyeken a gazdasági eseményeketeredményszemléletben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 23.

Utalványozás kiadási pénztárbizonylaton

Kérdés: A középiskolák, általános iskolák szakmai munkájának támogatása miatt kérjük szíves állásfoglalásukat: a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rend 136. §-a szerint az utalványozás csak az érvényesített okmányra rávezetett rendelkezésben (rövidített utalvány formájában), vagy külön írásbeli rendelkezéssel (utalvány, utalványrendelet) lehet? A kormányrendelet az utalványozás egyéb, más formáját nem említi meg, mentesítést a rövidített utalványozás, valamint az utalványon (utalványrendeleten) történő utalványozási forma alkalmazása alól nem ad. Az idézett jogszabály az utalványozás tartalmi követelményeit mindkét, jogszabály által "felkínált" esetre megadja. Megengedett-e a melléklet, B. 308-103/V. r. sz. számú kiadási pénztárbizonylaton történő utalványozás? Ha igen, milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...amelyeket azérvényesített okmány tartalmaz. A 136. § tehát két lehetőséget enged meg azutalványozásra:– vagy külön utalványrendeletet kell készíteni, amelyikkizárólag az utalványozásra készített bizonylatot jelenti, és ennektartalmaznia kell a (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Közbeszerzéshez kapcsolódó igazolás

Kérdés: Folyamatosan írunk ki közbeszerzési pályázatokat. Eddig az ajánlattevőktől a pályázat benyújtásakor kértünk be nemleges adóigazolásokat. Jól értelmezzük, hogy 2008. január 1-jétől nemcsak a pályázat benyújtásakor, hanem a nyertesnek történő kifizetéskor is kell adóigazolást kérnünk?
Részlet a válaszából: […] ...január1-jétől hatályba lépő szabályok még szigorúbb előírásokat tartalmaznak, nemcsaka pályázat időpontjában kell a köztartozás meglétét vizsgálni, hanem akkor is,ha a pályázat kiírója a nyertes ajánlattevőnek egy hónapra számítva nettó módon- általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 5.

Helyi utazási bérlet költsége

Kérdés: Költségvetési szervünk év közben felvett munkavállalók részére, az intézmény nevére szóló számlával vásárolt helyi közlekedési bérletet. Azonban a felvett munkavállalók között volt olyan személy, aki éves helyi közlekedési bérlettel már rendelkezett, tehát nem tudjuk az intézmény nevére szóló számla ellenében adómentesen elszámolni. Kérdésünk, hogy ebben az esetben időarányosan (a jogviszony kezdetének időpontjától) megtéríthetjük-e a bérlet árát (a bérlet utólagos leadása mellett, melyről nyilatkoztatjuk a dolgozót), vagy a munkavállalónál bérjövedelemként kell figyelembe venni a megtérített összeget?
Részlet a válaszából: […] ...szabály csak akkor alkalmazható, ha a munkáltató vásárolja meg,illetve ha a nevére szóló számla alapján téríti meg a helyi bérletet. Arra azesetre nincs adómentes szabály, ha a munkáltató a nevére szóló számla nélkül, ahelyi bérlet leadása ellenében téríti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 6.

Korábbi években keletkezett kiadások, bevételek módosításának tárgyévi elszámolása

Kérdés: Tárgyévet megelőző évben elszámolt kiadások módosításának számviteli rendezésével kapcsolatban felmerült kérdések két esetre vonatkozóan: 1. Költségvetési szervünknek egy közüzemi szolgáltató 2005-ben visszautalt intézményünk bankszámlájára egy összeget, mérőműszer meghibásodása miatt tévesen számlázott jogcímen. Ezen összeg 2 db "tartozik jellegű" számla és 4 db "követel jellegű" számla egyenlegéből adódott. A "követel jellegű" számlák a 2004. évi számlák sztornírozott tételei. A "tartozik jellegű" számlák a 2004. évi tényleges fogyasztás alapján kimutatott összegek. Kérdésünk, hogy számvitelileg 2005. évben helyesen jártunk-e el, ha a visszaérkezett összeget egyéb bevételként számoltuk el (T 341 – K 9 "követel jellegű" számlák összegei; T 9 – K 341 "tartozik jellegű" számlák összegei)? Melyik jogszabályban található az előző évi "térítményezéssel" kapcsolatos eljárás? 2. Költségvetési szervünknek egy közüzemi szolgáltató 2006-ban küldött 3 db 2005. évi "követel jellegű" helyesbítő számlát, valamint 1 db 2006. évi "tartozik jellegű" (szerződés szerinti) március havi számlát. A szolgáltató nem utalta vissza a helyesbített számlák összegeit bankszámlánkra, hanem a 2006. 03. havi fizetendő számla egyenlegét csökkentette ezekkel az összegekkel. Kérdésünk, hogy számvitelileg helyesen járunk-e el, ha bankhelyesbítő napló alkalmazásával a 2005. évi helyesbítő számlák végösszegét átvezetjük az egyéb bevételek közé? (T 5 – K 341: 2006. 03. havi, szerződés szerinti összeg; T 341 – K 5 2005. évi helyesbítő számlák összegei; T 5 – K 9: 2005. évi helyesbítő számlák összegei.)
Részlet a válaszából: […] ...által átutalt összeg könyvelése a hitelintézet bizonylata alapján.A szolgáltató helyesbítő számlái a hitelintézeti bizonylat mellékletét képezik.2. T 5 – K 341 Aszolgáltató március havi számlájából a hitelintézet által jóváírt összegkönyvelése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Közösségen belüli termékértékesítés és termékbeszerzés áfája

Kérdés: Kérem útbaigazításukat a közösségi termékértékesítések, illetve termékbeszerzések áfa-kötelezettségével kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] ...Közösségen belülitermékértékesítésként, a vevő részéről Közösségen belülről történőtermékbeszerzésről. Nézzük e két ügyletet külön-külön!A Közösségen belülitermékértékesítés teljesítési helye – ha a törvény másképp nem rendelkezik – aza hely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

65. életév betöltése

Kérdés: A Kjt. 25. § (1) bekezdés e) pontja alapján 2005. július 1-jén megszűnik a jogviszonya annak a közalkalmazottnak, aki a fenti időpontig 65. életévét betöltötte, kivéve ha más törvény ettől eltérően nem rendelkezik. Milyen más törvény lehet a bölcsődék vonatkozásában, ami mentességet ad? Munkakörét megbízással vagy vállalkozásban a fenti dolgozó elláthatja továbbra is?
Részlet a válaszából: […] ...történő igénybevételére külső személlyel ... csak jogszabályban vagy afelügyeleti szerv által szabályozott, illetve a fejezet felügyeletét ellátószerv belső szabályzatában meghatározott feltételek szerinti feladatokelvégzésére köthető. Tehát azt kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Saját vállalkozásban megvalósított beruházás áfája

Kérdés: Központi költségvetési szerv központi beruházást valósít meg, amit külső kivitelezővel végeztet, de egy része saját kivitelezésében készül. A beruházás a költségvetési szerv alapfeladatainak ellátását szolgálja, forrása törvényi soron megjelenő központi támogatás. Megvalósításának ideje általában több év.Saját kivitelezés megvalósítása részben saját munkaerővel, részben pedig külső szolgáltatás igénybevételével történik. Az üzembe helyezés időpontjától függetlenül az elvégzett munkák és külső számlák fedezetét lekérjük a kincsártól. Az így megvalósított saját kivitelezés saját rezsis beruházásnak minősül-e?A megvalósításhoz igénybe vett külső szolgáltatások beérkezett számláinak áfája visszaigényelhető-e?Amennyiben saját rezsis beruházás, akkor áfaköteles-e? És ha igen, akkor a teljesítés időpontjának az üzembe helyezés időpontja számít-e?Visszaigényelhető-e a megvalósításhoz konkrétan kapcsolódó beérkező számlák áfatartalma az üzembe helyezést követően (esetleg több év múlva)? Be kell-e fizetni a fizetendő áfát?
Részlet a válaszából: […] ...a beruházás saját vállalkozásban megvalósított beruházásnak minősül.Nem minden saját rezsis beruházás valósít meg adóköteles ügyletet. Az Áfa-tv. 7. § (2) bekezdése értelmében csak azon beruházások esnek a termékértékesítéssel egy tekintet alá, amelyeknél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.