A Közösség más tagállamában igénybe vett szolgáltatás utáni adólevonási jog

Kérdés:

Egy közösségi adószámmal rendelkező, teherfuvarozással foglalkozó belföldi adóalany (társaság) a Közösség egyik, Magyarországtól eltérő tagállamában az egyik tehergépkocsija futóművét javíttatta meg (nem gumiabroncsot vásárolt, egyértelműen szolgáltatást vett igénybe). A javítási szolgáltatásról kibocsátott számlán nincs feltüntetve a számlakibocsátó közösségi adószáma, de rajta van a társaság közösségi adószáma, valamint a számla hozzáadottérték-adót is tartalmaz, tehát nem héa-mentes (áfamentes) számlát bocsátott ki az eladó. Mi a teendője a társaságnak? Az Áfa-tv. vonatkozó szabályai alapján – véleményünk szerint – a társaság lenne az áfa megfizetésére kötelezett Magyarországon a fordított adózás szabályai alapján. Kell-e szerepeltetni az ügylet áfatartalmát az áfabevallásban mint közösségi szolgáltatás igénybevételének fizetendő áfáját, tekintve, hogy már egyszer megfizette az áfát a számlakibocsátónak?

Részlet a válaszából: […] ...a magyar adóalany kötelezett, tehát mind a 65. számú áfabevallásba, mind az A60. számú összesítő nyilatkozatba be kell állítani az ügyletet, még akkor is, ha a szolgáltatás nyújtója a bizonylaton helytelenül áfát számított fel. Az adó alapjaként az áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Streamingszolgáltatás számlázása

Kérdés: Egy magyar cég (társaság) streamingszolgáltatást nyújt Magyarországon, illetve az Európai Unión belül is magánszemélyeknek. Az áfát a MOSS egyablakos rendszeren keresztül vallja be és fizeti meg. A streamingszolgáltatásról szükséges-e számlát kiállítani, vagy elegendő számviteli bizonylat kiállítása?
Részlet a válaszából: […] ...és az Áfa-tv. 45/A. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján például egy Németországban teljesülő szolgáltatást nyújt, akkor az ügyletet Németországban terhelő német áfát (hozzáadottérték-adót) a MOSS egyablakos rendszer használatával a NAV útján fizeti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Bizonylat kiállítása utalvány beváltása esetén 2019. január 1-jétől

Kérdés: 2019. január 1-jétől új szabályok vonatkoznak az utalványokra, illetve azok beváltására. Az új szabályokkal kapcsolatban több kérdésünk is felmerült.
1. Társaságunk ajándéktárgyak forgalmazásával foglalkozik, csak Magyarországon értékesítünk, a termékeket az üzleteinkben lehet megvásárolni, külföldre nem szállítunk, webshopunk nincs. Az eddigi gyakorlat szerint, amikor a vevő akár az általunk kibocsátott utalványt, akár a más által kibocsátott utalványt beváltotta nálunk, azaz terméket adtunk az utalványért "cserébe", számlát vagy nyugtát bocsátottunk ki a vevőnek. Nem teljesen egyértelmű számunkra, hogy a 2019. január 1-jétől hatályos szabályok alapján hogyan kell majd bizonylatolni.
2. Az Áfa-tv. új szabályai megkülönböztetik az egycélú és többcélú utalványokat. Úgy értesültünk, hogy csak azok az utalványok minősülnek egycélú utalványnak, amelyeket azonos adómérték alá tartozó termékekre lehet beváltani, azonban a jogszabály szövegéből ezt nem tudjuk egyértelműen kiolvasni. A mi üzleteinkben kizárólag 27 százalékos áfa alá tartozó termékeket lehet megvásárolni. Ez azt jelenti, hogy az utalványok beváltására az egycélú utalványokra vonatkozó szabályok vonatkoznak az esetünkben?
Részlet a válaszából: […] ...felüli részt akár készpénzzel, akár bankkártyával fizeti meg, úgy az utalványon felüli összeg erejéig társaságuk adóköteles ügyletet teljesít a vevő részére, azaz ezen összegről számlát vagy nyugtát kell kiállítani a vevő részére.Amennyiben a más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Külföldön bérelt lakás bérletidíj-teljesítési árfolyama

Kérdés: Egy költségvetési szerv (mint: bérbevevő) Németországban magánszemélytől bérel ösztöndíjasai részére lakást. A bérleti díjat a szerződésre hivatkozva előre, minden hónap 3-áig kell megfizetniük. A bérbevevő szerződés és egy belső bizonylat alapján utalja az összeget általában megelőző hónap végével, hogy időben megérkezzen. A német magánszemély nem állít ki sem számlát, sem számlát helyettesítő iratot.
1. Milyen napi árfolyamon kell a számviteli törvény szerint a belső bizonylatot kiállítani?
2. Milyen lehetőségei vannak a bérbevevőnek, ha esetleg több időpont is számításba jöhet?
3. Milyen napi árfolyamon kell a szerződést az előzetes "kötváll." nyilvántartásba venni?
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából nem lesz jelentősége.Az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján a valutapénztárba bekerülő valutakészletet, a devizaszámlára kerülő devizát, a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Készletek nyilvántartása

Kérdés: Hogyan kell helyesen lekönyvelni és nyilvántartani az úton levő készleteket?
Részlet a válaszából: […] ...kiszállításra került ugyan a készlet, de a szerződés szerinti teljesítés még nem történt meg. Az eladó a szóban forgó készletet a mérlegfordulónapig a telephelyéről, a raktárából kiszállította, de azt a vevő a mérlegfordulónapig nem vette át, és így azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 8.

Közösségen belüli termékértékesítés és termékbeszerzés áfája

Kérdés: Kérem útbaigazításukat a közösségi termékértékesítések, illetve termékbeszerzések áfa-kötelezettségével kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] ...Közösségen belülitermékértékesítésként, a vevő részéről Közösségen belülről történőtermékbeszerzésről. Nézzük e két ügyletet külön-külön!A Közösségen belülitermékértékesítés teljesítési helye – ha a törvény másképp nem rendelkezik – aza hely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Kutatás-fejlesztés céljára adott minisztériumi támogatás áfája

Kérdés: Cégünk kutatás-fejlesztési tevékenységet folytat, amelyhez rendszeresen kap támogatást a minisztériumtól. A támogatások nagy része a minisztérium által kiírt pályázatokból származik, a felhasználásról tételes elszámolást kell készíteni a minisztérium részére. A cég a támogatást személyi juttatásokra és azok járulékaira használja fel, amelyeknek nincs áfatartalma. A beszerzéseket, alvállalkozói számlákat stb. saját forrásból fedezi, ezeket minden elszámolásban ellenőrizni lehet. Ebben az esetben a kapott támogatást be kell vonni az áfaarányosításba? A cégünk külföldi – EU-n belüli és kívüli – állami szervek támogatásait is elnyerte. Ezekkel a támogatásokkal van-e teendőnk az áfaszámítás és -bevallás során?
Részlet a válaszából: […] ...Art. 1. § (7) bekezdése értelmében a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. A kérdésből nem derül ki, hogy a felek közötti megállapodás milyen jogokat és kötelezettségeket tartalmaz a felekre nézve,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.