Közalkalmazotti többletfeladatok díjazása

Kérdés: Igazgatóságunk munkaügyi osztályán foglalkoztatott közalkalmazottak kinevezés szerinti munkaköre munkaügyi előadó. Az osztályon jelenleg egy üres álláshely van, emiatt a munkaügyi előadóknak olyan feladatokat is el kell lát-niuk, ami nem szerepel a munkaköri leírásukban. Milyen módon és formában lehetne kompenzálni a közalkalmazottakat a többletfeladatok ellátásáért? Fizethető-e részükre helyettesítési díj? Amennyiben igen, és a helyettesítést túlórában látják el, kell-e nekik rendkívüli munkavégzési pótlékot fizetnünk? Szeretném kiemelni, hogy itt nem más munkaköri feladatokat kell ellátni, mert a munkakör ugyanaz, mint akit helyettesít, hanem a munkaköri leírásán kívüli többletfeladatokkal bízza meg a munkáltató. Adott esetben dönthet-e úgy a munkáltató, hogy mivel a munka-köri leírást egyoldalúan a munkáltató határozza meg, módosítja azt munkaszervezési okokra hivatkozva, és nem kompenzálja a közalkalmazottat a többletfeladatok ellátásáért?
Részlet a válaszából: […] ...az alapján, hogy mi a meghatározóbb, a mennyiségi többletmunkavégzés, vagy a minőségileg más feladatok ellátása. Ez egyedi mérlegelés kérdése.Az sem kizárt, hogy a munkaköri feladatok kiegészítésre kerülnek, a fenti elvek betartásával, és ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Önkormányzati foglalkoztatottaknak járó személyi juttatások

Kérdés: Önkormányzatunk eddig a tárgyév december 31-én meglévő határozatlan időre szóló alkalmazási okiratok alapján biztosította az előirányzatot az irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére, mert úgy ítéltük meg, hogy így teljesül az az elv, hogy a szerv vezetője a rendelkezésre bocsátott előirányzat erejéig vállaljon kötelezettséget. A költségvetési szerveknél sok esetben (tartósan távol levők helyére határozott idejű foglalkoztatás, helyettesítés, távozó munkavállaló helyére új, alacsonyabb illetményű dolgozó felvétele, "üres álláshelyek") év közben keletkezik megtakarítás. Vannak intézmények, ahol nincs megtakarítás, más intézményeknél pedig aránytalanul magas összeg keletkezik. Ezeket az intézmények vezetői jutalmazásra/személyi ösztönzésre sok esetben felhasználják, mivel az Áht. és az Ávr. szerint nem korlátozható a személyi juttatás rendelkezésre bocsátott előirányzata feletti rendelkezés. Természetesen nem megvonni szeretné az önkormányzat az "ösztönzési" lehetőséget, hanem az indokolatlan aránytalanságokat szeretné megszüntetni az irányítása alá tartozó egyes költségvetési szervek között.
Kérdésünk, hogy szabályos lenne-e az alábbi megoldás:
1. A költségvetési szervek részére a következő évi tervezésnél a tárgyév végén ténylegesen betöltött (helyettesekre, "be nem töltött állásokra" nem, törvény szerinti helyettesítésre igen) foglalkoztatotti létszámra bocsátja rendelkezésre a rendszeres személyi juttatás előirányzatát az önkormányzat.
2. A főállású munkavállaló és helyettese bérének különbözete (csökkentve a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzata alapján megállapított helyettesítési díj összegével), valamint az átmenetileg vagy tartósan "üres" állások bére az önkormányzat céltartalékán kerülne elkülönítésre, mely felett a polgármester kapna rendelkezési jogot, s – amennyiben álláshely kerül betöltésre – a költségvetési szerv vezetőjének jelzése alapján "azonnal" a rendelkezésére bocsátaná az előirányzatot.
3. A személyi juttatásként megtervezett minden egyes jogcímet "feladatelmaradásnak" minősítenénk, s arra vagy előírja az önkormányzat az évközi "befizetési kötelezettséget", vagy zárolja, elvonja, törli, csökkenti a rendelkezésre bocsátott előirányzatot, vagy a következő évben maradvány jóváhagyásánál minősíti elvonhatónak, határozza meg a befizetési kötelezettséget.
4. A 2. pontban szereplő tartalékelőirányzat-maradványra pedig rendelkezési jogot biztosítana a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében a polgármester részére, hogy pl. annak max. 90%-át a tárgyév november végéig az intézmények rendelkezésére bocsátja – megállapítva ebből előtte az intézményvezetők jutalmát/ösztönzését – az "engedélyezett álláshelyek", átlagos statisztikai állományi létszámok... stb. arányában.
Részlet a válaszából: […] ...jogkörökkel rendelkezik. Az óvoda vezetője például nem hozhat olyan munkáltatói intézkedéseket az alkalmazottakra, amelyek saját mérlegelésétől függenek (tehát azt nem jogszabály írja elő), de arra kapott utasítást, hogy azok meghozatalától tartózkodjon (ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Szülő nő cafeteriajuttatása

Kérdés: Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy köztisztviselő részére a cafeteria jár-e a terhességi-gyermekágyi segély időszakára, illetve szülés előtt, ha szabadságon vagy táppénzen van a munkavállaló? Amennyiben a 30 napot meghaladó távollét után nem járna, akkor a 30 nap az naptári nap vagy munkanap, illetve 30 napig jár, és csak a 31. nap tartós távolléttől nem jár a cafeteriajuttatás? Ünnepnap miatt megszakad-e a tartós távollét ideje (a használt munkaügyi KIR-rendszer nem enged ünnepnapra szabadságot rögzíteni)?
Részlet a válaszából: […] ...cafeteriajuttatás a munkáltató által – a jogszabályok keretei között – mérlegelési jogkörben megállapított juttatás. A köztisztviselők (kormánytisztviselők) tekintetében a Kttv. 151. §-a rögzíti a cafeteriajuttatások fajtáit, a jogosultság egyes feltételeit,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 20.

További szakképesítés elismerése közalkalmazottak esetében

Kérdés: Személyes gondoskodást nyújtó intézmény vagyunk. Közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozónknak mérlegképes könyvelői képesítése van, "E" fizetési osztályba van besorolva. A munkavállaló a bér- és munkaügyi előadói feladatok mellett kontírozást végez. 2011. május hónapban bérügyintéző (OKJ: 54343 05 01 00 52 01) és társadalombiztosítási ügyintéző képesítést (OKJ: 54343 05 01 00 52 02) szerzett. Garantált illetménynövelő további szakképesítésként figyelembe lehet-e venni a megszerzett képesítést, ha igen, milyen százalékban?
Részlet a válaszából: […] ...és ígyaz ilyen munkakört betöltő közalkalmazott "C"-"E" fizetési osztályba sorolhatóbe a meglévő iskolai végzettsége alapján. A mérlegképes könyvelői képesítésalapján tehát az érintettet – helyesen – "E" fizetési osztályba sorolták be....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Feladatok és dolgozók átvétele költségvetési szerv által gazdasági társaságtól

Kérdés: Az 1990. évi LXV. törvény 43. §-a alapján helyi önkormányzatok társulása létrehozott egy költségvetési intézményt szennyvízhálózat és -tisztító üzemeltetésére. Az intézmény mint költségvetési szerv, közszolgáltató közüzem működik (alapító okirat szerint). A szakmai feladatok ellátását eddig egy kft. végezte szerződés alapján. Az intézmény egyedül kívánja ezután végezni az egész üzemeltetést. A kft.-től átvehetjük-e pályázat nélkül a dolgozókat, és azokat kötelesek vagyunk-e közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatni? Az eddig részmunkaidőben foglalkoztatott intézményvezető ezután jogosult lesz-e vezetői pótlékra, ha továbbra is részmunkaidőben kívánja ellátni a feladatát?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a közalkalmazottarra időarányosan jogosult. A Kjt. nem zárja ki, hogy az intézményvezetőtrészmunkaidőben alkalmazzák, azonban mérlegelni kell, hogy a feladatok jellege,mennyisége megengedi-e, hogy az első számú vezető részmunkaidőben töltse be ezta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 27.

Regisztrált mérlegképes könyvelő illetménynövekedése

Kérdés: Középiskolában dolgozom 1995 óta mint könyvelő. Államháztartási mérlegképes könyvelői végzettségem van. 1993-ban elvégeztem egy 6 hónapos, napi 8 órás számítógépes programkezelői tanfolyamot a Munkanélküli Átképző Központon keresztül. Erről oklevelet kaptam. A kérdésem az lenne, hogy kaphatok-e pótlékot, szorzót vagy illetménykiegészítést, mivel munkám során mind a két végzettségemet használom napi 8 órában (számítógéppel könyvelek)?
Részlet a válaszából: […] ...óvodapedagógusi,tanítói, tanári, nyelvtanári képesítéssel rendelkezik a közalkalmazott.Az ön munkaköre szerinti, államháztartási mérlegképeskönyvelői képesítésre nem ír elő ilyen független mértékmeghatározást, tehát azáltalános szabály szerinti 10%-ot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Munkáltatói jogutódlás hatása a közalkalmazotti keresetkiegészítésre

Kérdés: Az önkormányzat rendeletében keresetkiegészítést határozott meg az intézményeinél meghatározott vezetői beosztást betöltő közalkalmazottak részére, az adott vezetői beosztás tényleges fennállásáig. A juttatás megállapítására munkáltatói döntésen alapuló kiegészítésként került sor. Amennyiben intézményünknél munkáltatói jogutódlás következik be, az érinti-e a keresetkiegészítést, a jogutód munkáltató elvonhatja-e azt?
Részlet a válaszából: […] ...feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában amunkáltató állapítja meg. A juttatás feltételeit tehát a munkáltató mérlegelésijogkörében határozza meg. A keresetkiegészítés általában nem kötelező juttatás,de ha a munkáltató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Munkáltatói döntésen alapuló illetményrész megvonása

Kérdés: Vissza lehet-e vonni jogszerűen a közalkalmazott részére határozatlan időre megállapított, munkáltatói döntésen alapuló – garantált összegen felüli – illetményrészt?
Részlet a válaszából: […] ...meg. Ez a különbözet az illetmény része, nem tévesztendő össze azilletménykiegészítéssel. Ezt minden esetben a munkáltató saját mérlegelési jogkörébenhozott döntése alapján állapítja meg, a megemelt összegű illetményre aközalkalmazottnak alanyi jogosultsága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Garantált illetményt növelő pótlék

Kérdés: Legmagasabb iskolai végzettségem mérlegképes könyvelő, rendelkezem még alapfokú számítógépes végzettséggel is. Beosztásom gazdasági ügyintéző, a munkaidőm 50 százalékát számítógép előtt töltöm. Jár-e nekem a garantált illetményt növelő százalék?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 47. § (1) bekezdése értelmében a köztisztviselőilletménypótlékra jogosult, ha a munkavégzésre munkaideje nagyobb részébenegészségkárosító kockázatok között kerül sor, vagy egészségének védelme csakolyan egyéni védőeszköz állandó vagy tartós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 25.

Szociális étkeztetés fizetendő áfája és könyvelése

Kérdés: A Költségvetési Levelekben 2007. május 2-án megjelent 1683-as kérdésre adott válasz foglalkozik a szociális alapon nyújtott étkeztetés áfájával. Kérem, hogy az ott leírtakat egészítsék ki azzal, hogyan kell a könyvelésben szerepeltetni a gazdasági eseményt!
Részlet a válaszából: […] ...Emegfogalmazásból egyértelmű, hogy a munkáltató nem köteles a programban résztvevő dolgozóját munkavégzésre igénybe venni, ez mérlegelési jogkörében hozottdöntésétől függ. (Ennek az utazási költségtérítéssel való összefüggésére nézvel. a 2. pontot.)2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.
1
2