Hibajavítás, ingatlanértékesítés

Kérdés: Előző évben a telekértékesítésről helytelenül nem állítottunk ki számlát, és a szerződésbe az értékbecslésben szereplő nettó összeget bruttónak tekintettük. Szeretnénk az idei évben a hibát korrigálni, a tavalyi évre a számlát kiállítani, és az áfabevallásunkat önellenőrizni. A könyvelésben helyesen hogyan tudjuk kezelni, különös tekintettel arra, hogy tényleges pénzmozgás nem fog történni, hiszen egy tavaly lezárt ingatlanértékesítésről van szó?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése alapján amennyiben a hiba nem tartozik az Áhsz. 54/A. §-a szerinti szervek által feltárt hibák javításai közé, akkor a mérlegkészítés időpontját követően feltárt hibákat a feltárás időszakának könyvelése keretében kell a hibát okozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Egyéb tárgyieszköz-értékesítés

Kérdés: Felsőoktatású intézményünkhöz a tavalyi évben befolyt egyéb tárgyieszköz-értékesítés címén egy összeg, melyet az idei évben szeretnénk elszámolni teljesítésként. A tavalyi évben nem kértük meg az előirányzat engedélyezését, viszont a mérleg a kincstár és a fenntartó részéről elfogadásra került. Az idei évben szerettük volna az előirányzat engedélyének megkérését, amelyet nem kaptunk meg. Ebben az esetben elszámolhatjuk-e a B53. teljesítés rovatán ezen összeget?
Részlet a válaszából: […] Az Ávr. 35. §-ának (1) bekezdése alapján a költségvetési szerv közhatalmi bevételek, működési bevételek és felhalmozási bevételek, költségvetési bevételi előirányzatok eredeti vagy – ha a bevételek tervezettől történő elmaradása miatt csökkentették –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Kivágott fa értékesítése

Kérdés: Az önkormányzat saját telepítésű erdejéből fát termeltet ki vállalkozóval. A fakitermelés célja az erdő gyérítése, nem a megszüntetése. A kivágott fa helyére nem kell újat ültetni, a cél az, hogy a maradó fák tudjanak növekedni. A kivágott fát az önkormányzat még a földről értékesíti tűzifaként, ami nem kerül értékesítésre, azt beszállítja a telephelyre, és ott raktározza az értékesítésig. Kérjük, szíveskedjenek bemutatni ennek könyvelését, különös tekintettel a készletek elszámolására!
Részlet a válaszából: […] ...Áhsz. 12. §-ának (2), (8) és (9) bekezdése szerint a mérlegben a készleteken belül kell kimutatni többek között a befejezetlen termelés, a félkész termékek és késztermékek értékét. A befejezetlen termelés, a félkész termékek és a késztermékek között olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Ingatlanértékesítés

Kérdés: Önkormányzat képviselő-testülete 2016 szeptemberében, saját tulajdonában álló ingatlanértékesítésről döntött. Az ingatlan (nem használatból kivont) értékesítése adásvételi szerződés alapján 2017 márciusában történt meg. Az Áhsz. 12. §-ának (6) bekezdése az alábbiakat írja elő: "A mérlegben az átsorolt, követelés fejében átvett készletek között kell szerepeltetni az értékesítésre szánt eszközöket, így különösen a végelszámolási, felszámolási vagy vagyonrendezési eljárásból állami, helyi önkormányzati tulajdonba került eszközöket, az Áht. 100. §-a szerint követelés fejében átvett, értékesítendő eszközöket, valamint mindazon eszközöket, amelyeket az immateriális javak és tárgyi eszközök közül értékesítés céljából átsoroltak. Kötelező az immateriális javak, tárgyi eszközök átsorolása, ha azokat a használatból kivonták, de az értékesítés három hónapnál hosszabb időszakot vesz igénybe." Nem egyértelmű, hogy csak az értékesítési céllal vásárolt ingatlanok esetében, vagy a nem értékesítési céllal meglévő, de – a képviselő-testület döntése alapján – értékesíteni kívánt ingatlanok esetében is szükséges-e az átsorolás elvégzése. Amennyiben az utóbbi esetben is szükséges az átsorolás elvégzése, akkor azt mely időpontban kell megtenni?
Részlet a válaszából: […] A feltett kérdésben leírt, az önkormányzat képviselő-testületi döntése szerinti ingatlanértékesítés egy klasszikus ingatlanértékesítés lesz. Ez az ingatlan már az önkormányzat könyveiben volt, nem pedig értékesítési céllal került megvásárlásra, azaz nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Víziközmű-társulat végelszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk a víziközmű-társulat végelszámolással történő megszűnése után átvette a társulat vagyoni eszközeit (tárgyi eszközök); az önkormányzati utakon végzett víziközmű-társulati felújítások nyilvántartási számláit; pénzeszközeit; tartozásállományát. Hogyan kell ezeket az önkormányzat könyveiben megjeleníteni mind a költségvetési, mind a pénzügyi számvitelben? Az önkormányzat a pénz átvételére külön elkülönített számlát nyitott, melyre terveink szerint a későbbiekben befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat fogja kezelni. A később befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat milyen főkönyvi számlán kell könyvelni? A társulat egyes esetekben részletfizetést engedélyezett. Azok havi befizetéseit hogyan kell megjeleníteni a költségvetési és pénzügyi számvitelben?
Részlet a válaszából: […] ...átadás során a még meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulásból származó követeléseket és a hitelállományt az ahhoz csatolt zárómérleg-mellékletek és -okiratok alapján kellett az önkormányzatnak átadni.A még meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 17.

Negyedéves mérlegjelentés

Kérdés: Mik a negyedéves mérlegjelentés leadásának főbb időpontjai, és mi a negyedéves mérleg­jelentés oszlopainak tartalma?
Részlet a válaszából: […] ...negyedéves mérlegjelentést az eszközök és források alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat állományi számláinak adataiból, vagy az azt alátámasztó nyilvántartásokból kell elkészíteni, amelyet általános szabályként a tárgynegyedévet követő hónap 20...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

Beruházási tevékenység kivitelezéséhez nyújtott előleg

Kérdés: Intézményünk 2003. évben idegen kivitelezésben épületberuházást valósított meg. A kivitelező cégnek a munkálatok zökkenőmentes lebonyolítása érdekében többször adtunk előleget. Év végére elkészült a beruházás, a kivitelező benyújtotta végszámláját. A végszámla végösszege kisebb volt, mint a korábban átutalt előlegek együttes összege. A fizetett előlegek és a végszámla összegének különbözetét az éves költségvetési beszámoló mérlegben követelésként kimutattuk. Helyesen jártunk-e el? A követelés 2004. év január végén befolyt. Hogyan kell könyvelni a visszatérített előleg összegét?
Részlet a válaszából: […] Az Szt-vhr. 9. mellékletének 14/c pontja a következőket tartalmazza:A felhalmozási és tőkejellegű bevételek között kell elszámolni a beruházásokra adott előlegekből visszatérült összeget, amennyiben a visszatérítésre a tárgyévet követő évben kerül sor. Az intézmény a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 10.