Bértámogatás felhasználása

Kérdés: Az óvodai nevelésre több jogcímen kapunk bértámogatást és működési támogatást. Eddig az volt a tendencia, hogy az intézmény éves bér- és járulékösszege meghaladta a bértámogatás összegét. Így a működésre kapott összeg egy része a bérre lett elhasználva. 2024-ben, úgy tűnik, megfordul a tendencia. A beszámoló eddig nem tért ki ennek elkülönítésére. Jelen esetben kb. 3 millió forintról beszélünk, egy 75 milliós intézményi költségvetésnél. A bérre kapott állami támogatásnak egy részét felhasználhatjuk-e működési dologi kiadásokra?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a bérezési célú költségvetési források nem csupán az illetménysávok alsó határát finanszírozzák, hanem lehetővé teszik a mérlegelésen alapuló differenciálást is a sávhatáron belül.A 662/2023. Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Késedelmi kamat

Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?
Részlet a válaszából: […] ...az adott befolyt összeget kell követelésként előírni, ebből az következik, hogy ezt fogják egyéb bevételként is lekönyvelni, de ami a mérlegkészítés időpontjáig nem folyt be, azt nem fogják követelésként kimutatni, ez a könyvelés lépéseiből is levezethető....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Európai uniós pályázat

Kérdés: Önkormányzati intézmény vagyunk, szeretnénk a segítségüket kérni az alábbi témában:
1. 2014. év végén egy EU-s pályázaton nyert összeget a főszámlánkra (költségvetési elsz.szla) utaltak, az elkülönített alszámla helyett. Ezt a bevételt a 922 Államháztartáson kívüli működési támogatások bevételére könyveltünk, 2015-ben átvezettük a főszámlánkról az e célra nyitott elkülönített bankszámlára. A bankszámlák közötti átvezetésen kívül milyen könyvelési lépések szükségesek még? (3682. idegen pénzeszközökkel szemben milyen könyvelési tétel volna megfelelő?)
2. Az EU-s számláról kifizetéseket eszközöltünk (bankkártyával), ezeket a gazdasági eseményeket hogyan könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...összegének kiegyenlítése a pénzügyi számvitel szerint (előleg nélkül)T421 – K33Az Áhsz. 13. §-ának (4) bekezdése alapján a mérlegben a 33. forintszámlák és a devizaszámlák között kell a számlatulajdonosnak kimutatnia a Kincstárban és a Kincstáron...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

Engedményezés

Kérdés: Hogyan történik egy EU-s pályázat engedményezése, amikor a támogató a pénzösszeget a kivitelezőnek utalja? A szállítónak támogató által utalt összeget a kötelezettségek között ki kell mutatni és a mérlegben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...analitikában elő kell írni, és kifizetéskor (amikor a támogató kifizette a szállítónak az összeget) teljesítésként rendezni. A mérleg adatai között szerepelni fog a tőkeváltozással szemben, ahogy az a fentebb ismertetett könyvelési lépésekből is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 7.

Utófinanszírozás

Kérdés: Hogyan történik az utófinanszírozás elszámolása európai uniós projektnél?
Részlet a válaszából: […] ...-beruházást a saját költségvetésének terhére valósította meg. Ezért kell a kiadásoknak a 3926. főkönyvi számon megjelenni, amely mérlegfordulónapot követően kötelezettséggel terhelt maradványként kerül kimutatásra. Az átrendezés elmaradása mind az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 8.