Intézményvezetői pótlék

Kérdés: A napközi otthonos óvoda vezetője a nők 40 éves nyugdíjazási lehetőségét kihasználva 2022. december 30. napjával szeretne nyugdíjba menni. A felmentési idő – mely május 1. napjával kezdődik (8 hónap) – alatt, különösen annak azon részén, amikor már nem végez munkát (4 hónap) – szeptember 1-jétől december 30-ig –, jár-e az intézményvezetői pótlék, illetve a nemzetiségi pótlék? Esedékes a 40 éves jubileumi jutalom is, ez 5 havi illetményének megfelelő összeg. Az illetmény tartalmazza-e ez esetben az ágazati pótlékot és az illetménypótlékokat?
Részlet a válaszából: […] ...meg, az Mt. 151. §-a (4) bekezdésének megfelelően a bérpótlékravonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni.Azt kell tehát mérlegelni, hogy az adott pótlék (pl. intézményvezetői pótlék, nemzetiségi pótlék) munkavégzés esetén folyamatosan megilleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Közalkalmazotti többletfeladatok díjazása

Kérdés: Igazgatóságunk munkaügyi osztályán foglalkoztatott közalkalmazottak kinevezés szerinti munkaköre munkaügyi előadó. Az osztályon jelenleg egy üres álláshely van, emiatt a munkaügyi előadóknak olyan feladatokat is el kell lát-niuk, ami nem szerepel a munkaköri leírásukban. Milyen módon és formában lehetne kompenzálni a közalkalmazottakat a többletfeladatok ellátásáért? Fizethető-e részükre helyettesítési díj? Amennyiben igen, és a helyettesítést túlórában látják el, kell-e nekik rendkívüli munkavégzési pótlékot fizetnünk? Szeretném kiemelni, hogy itt nem más munkaköri feladatokat kell ellátni, mert a munkakör ugyanaz, mint akit helyettesít, hanem a munkaköri leírásán kívüli többletfeladatokkal bízza meg a munkáltató. Adott esetben dönthet-e úgy a munkáltató, hogy mivel a munka-köri leírást egyoldalúan a munkáltató határozza meg, módosítja azt munkaszervezési okokra hivatkozva, és nem kompenzálja a közalkalmazottat a többletfeladatok ellátásáért?
Részlet a válaszából: […] ...az alapján, hogy mi a meghatározóbb, a mennyiségi többletmunkavégzés, vagy a minőségileg más feladatok ellátása. Ez egyedi mérlegelés kérdése.Az sem kizárt, hogy a munkaköri feladatok kiegészítésre kerülnek, a fenti elvek betartásával, és ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Helyettesítési díj

Kérdés: Kjt. hatálya alá tartozó intézményben tartósan távol lévő (GYED, GYES, táppénz) közalkalmazott helyére másik dolgozót bíz meg a távol lévő közalkalmazott feladatainak az elvégzésére havi fix összegben, helyettesítési díjjal az intézményvezető. Ha a helyettesítést végző dolgozó szabadságon vagy táppénzen van, jár-e a fix összegű helyettesítés díja, ha a feladat elvégzését az intézményvezető leigazolja, vagy az összeget arányosítani kell az adott hónapban a munkavégzés napjaival?
Részlet a válaszából: […] ...(pl. 10 nap egybefüggő távollét, vagy egy hónapon belül 10 nap távollét után bizonyos mértékű, arányos csökkentés). Továbbá mérlegelendő az is, hogy a helyettesítés belefér-e az eredeti munkaidőbe vagy sem. Továbbá, hogy a helyettesítő milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Garantált bérminimumra történő kiegészítés

Kérdés: A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet értelmezésében kérem a segítséget. Közalkalmazott esetében jár-e olyan esetben, akinek a besorolás szerinti alapilletménye nem éri el a 2017. évre vonatkozó 161 000 Ft garantált bérminimumot – 150 495 Ft az alapilletménye –, viszont munkáltatói döntésen alapuló bért is kap – 350 000 Ft-ot –, így az összes illetménye 500 495 Ft? Jár-e számára a 10 505 Ft garantált bérminimumra történő kiegészítés?
Részlet a válaszából: […] ...alapuló – kötelező mértékű – juttatások, addig a munkáltatói döntésen alapuló rész nem jár alanyi jogon, az munkáltatói mérlegelésen alapul. Az első csoportba tartozó illetményelemek a jogszabályi rendelkezések megváltozásával automatikusan,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Vezető illetményének megállapítása 2011. január 1-jétől

Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnél dolgozom közalkalmazottként 2000. március 1-jétől. Alkalmazásomkor mérlegképes könyvelői végzettséggel, és szakmai tapasztalattal rendelkeztem. Munkáltatóm "gazdasági csoportvezető (főkönyvelő) munkakörbe" vett föl "E/3" besorolással a Kjt. 64. § alapján. Munkaköri leírásom alapján feladatom a könyvelési faladatok mellett az intézmény gazdasági vezetői feladatainak ellátása, költségvetésének tervezése, beszámolók, szabályzatok elkészítése, ellenjegyzési feladatok. Illetményem a bértábla szerinti garantált bér, illetve munkáltatói döntés szerinti bérelemből áll. 2002 augusztusában munkáltatóm a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 18. § (4) bekezdésére hivatkozva módosította képesítési követelményemet, kötelezett a szakirányú felsőfokú végzettség megszerzésére. 2007. évben közgazdászdiplomát szereztem (gazdálkodási szak, államháztartási szakirány). Munkáltatóm ekkor elvégezte az átsorolásom "E" fizetési osztályból "F" fizetési osztályba. Munkaköri feladataim az évek során nem változtak. Kérdéseim a közalkalmazotti kinevezésemmel kapcsolatosan: Szabályosan került-e megállapításra az illetményem a kinevezésem, illetve a felsőfokú végzettség megszerzését követően? A jogszabályi változásoknak megfelelően az évek során nem kellett volna módosítani a kinevezésem (kinevezett vagy megbízott gazdasági vezető)? A Kjt. szerinti pótlékok (vezetői pótlék, mérlegképes végzettség miatti pótlék) megilletnek-e és mikortól? Amennyiben a munkáltatóm rendezni szeretné a pótlékkérdést, megteheti-e azt, hogy a munkáltatói döntés alapján megítélt béremet csökkenti a pótlékok összegével? Minden minősítésem "kiválóan alkalmas" volt az elmúlt évek során.
Részlet a válaszából: […] ...volt. Az, hogy kellett-e kapniakorábban az említett kormányrendelet előírásait is figyelembe véve Kjt.szerinti illetménynövekedést a mérlegképes könyvelői végzettség kapcsán, azinformációk birtokában nem lehet egyértelműen megválaszolni, ahogyan azt sem,hogy Ön 2011...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 22.

Feladatok és dolgozók átvétele költségvetési szerv által gazdasági társaságtól

Kérdés: Az 1990. évi LXV. törvény 43. §-a alapján helyi önkormányzatok társulása létrehozott egy költségvetési intézményt szennyvízhálózat és -tisztító üzemeltetésére. Az intézmény mint költségvetési szerv, közszolgáltató közüzem működik (alapító okirat szerint). A szakmai feladatok ellátását eddig egy kft. végezte szerződés alapján. Az intézmény egyedül kívánja ezután végezni az egész üzemeltetést. A kft.-től átvehetjük-e pályázat nélkül a dolgozókat, és azokat kötelesek vagyunk-e közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatni? Az eddig részmunkaidőben foglalkoztatott intézményvezető ezután jogosult lesz-e vezetői pótlékra, ha továbbra is részmunkaidőben kívánja ellátni a feladatát?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a közalkalmazottarra időarányosan jogosult. A Kjt. nem zárja ki, hogy az intézményvezetőtrészmunkaidőben alkalmazzák, azonban mérlegelni kell, hogy a feladatok jellege,mennyisége megengedi-e, hogy az első számú vezető részmunkaidőben töltse be ezta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 27.

Közalkalmazotti illetménypótlék

Kérdés: Középiskolában igazgatóhelyettesként foglalkoztatott matematika-informatika tanár, egyetemi végzettséggel, informatikát nem tanít, közoktatás-vezető, százalékos illetménynövekedését 10%-ban (hasznosítástól független) állapítottuk meg. Adható-e az igazgatóhelyettesnek a vezetői feladatok ellátásához külön számítástechnikai pótlék, ha alkalmazza az informatikai végzettségét?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabály szerintilletménypótlék adható, de nem kötelező, akkor annak megítélése, juttatása amunkáltató döntési, mérlegelési joga. Döntése nem támadható. Ezt azilletménypótlékot viszont a munkáltató döntése alapján módosíthatja, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Költségvetési szerv gazdasági vezetőjének besorolása

Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény gazdasági vezetője vagyok. Gazdasági mérnök diplomát szereztem 2006-ban, valamint mérlegképes könyvelői oklevelem van, melyet 1998-ban szereztem. "F" fizetési osztályba soroltak. Jogos-e? Szerintem a mérlegképes könyvelői szakképesítés további szakképzettség, és "G" fizetési osztály lenne a helyes besorolás.
Részlet a válaszából: […] ...vezetői munkakör betöltéséhez szakirányú felsőfokú iskolaivégzettséggel, vagy felsőfokú iskolai végzettséggel és emellett legalábbmérlegképes könyvelői végzettséggel, vagy ezzel egyenértékű képesítéssel kellrendelkezni – a 2009. évben és 2010. évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 28.

Felsőfokú szakképesítés és felsőfokú végzettséget adó képzés elhatárolása

Kérdés: Szociális intézmény gazdasági vezetője vagyok 1980 óta. 1986 júliusában felsőfokú költségvetési szakvizsgát tettem (mérlegképes könyvelő). Az "E" osztályba soroltak. Munkahelyi döntésű illetményként kaptam meg az "F" fizetési osztály közötti különbözetet. Ezt 2008. január 1-jétől az önkormányzat elvette. Jól gondolom-e, hogy mivel 1986-ban szereztem ezt a felsőfokú szakvizsgát, az "F" osztályba történhet a besorolásom? Az oklevél nem tartalmaz OKJ-számot.
Részlet a válaszából: […] ...és elnevezésük alapjánlehet megkülönböztetni. Az azonosító számok első két számjegye a szakképesítésszintjét jelöli. Jelenleg a mérlegképes könyvelői képesítés azonosítójának elsőkét számjegye "54" (akárcsak a "régi" jegyzékben), ami azt jelenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 9.

Munkáltatói jogutódlás hatása a közalkalmazotti keresetkiegészítésre

Kérdés: Az önkormányzat rendeletében keresetkiegészítést határozott meg az intézményeinél meghatározott vezetői beosztást betöltő közalkalmazottak részére, az adott vezetői beosztás tényleges fennállásáig. A juttatás megállapítására munkáltatói döntésen alapuló kiegészítésként került sor. Amennyiben intézményünknél munkáltatói jogutódlás következik be, az érinti-e a keresetkiegészítést, a jogutód munkáltató elvonhatja-e azt?
Részlet a válaszából: […] ...feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában amunkáltató állapítja meg. A juttatás feltételeit tehát a munkáltató mérlegelésijogkörében határozza meg. A keresetkiegészítés általában nem kötelező juttatás,de ha a munkáltató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.
1
2
3