4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Kifizetőt terhelő adók dolgozói juttatások után
Kérdés: Szakmai segítséget szeretnénk kérni az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése, a 70. § "Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások", valamint a 71. § "Béren kívüli juttatások után az adót a kifizetőt terheli" jogszabály értelmezésére. A saját dolgozóknak nyújtott ingyenes vendéglátást (étkezés) terheli-e járulékfizetési kötelezettség? Költségvetési szerv vagyunk, intézményünk minden évben egyszer megvendégeli saját dolgozóit (pl. pedagógusnap, köztisztviselői nap stb.), beépítettük a csapatépítő tréninget, ahol szintén ebédet kaptak munkatársaink. A számla a munkáltatónk nevére szól. Szerintünk mindkét juttatási forma után kell járulékot fizetni.
Önkormányzati rendezvények esetében csak az itt említettekre mi vonatkozik?
- Fellépők megvendégelése, illetve virágcsokor átadása;
- idős emberek köszöntésére adott virágcsokor, csokoládé;
- sportrendezvényeken vagy tanulmányi versenyeken szabadidős rendezvényeken részt vevőknek nyújtott ajándék (könyv vagy csokoládé);
- végzős diákoknak ingyenes strandbelépő jutalomként.
Munkáltató által adott védőital palackos kiszerelésben, valamint szódagéphez patron, cateringszolgáltatás után keletkezik-e adófizetési kötelezettség?
Önkormányzati rendezvények esetében csak az itt említettekre mi vonatkozik?
- Fellépők megvendégelése, illetve virágcsokor átadása;
- idős emberek köszöntésére adott virágcsokor, csokoládé;
- sportrendezvényeken vagy tanulmányi versenyeken szabadidős rendezvényeken részt vevőknek nyújtott ajándék (könyv vagy csokoládé);
- végzős diákoknak ingyenes strandbelépő jutalomként.
Munkáltató által adott védőital palackos kiszerelésben, valamint szódagéphez patron, cateringszolgáltatás után keletkezik-e adófizetési kötelezettség?
2. cikk / 4 Önkormányzati gasztronómiai rendezvény lebonyolítása, elszámolása
Kérdés: Az önkormányzat saját költségén beszerzett alapanyagokból pörköltet főz, és a vendégek számára értékesíti támogatói jegy vásárlásával. A rendezvény közterületen van. Az önkormányzat kerámiaedényeket, üvegpoharakat vásárolt, és ezt is értékesíti. A támogatói jegynek, a kerámiaedényeknek, üvegpoharaknak áfatartalmuk van-e, nyugta- vagy pénztárgép-kötelesek-e? Az önkormányzat az üvegpoharaknál a visszaváltás lehetőségét is biztosítani szeretné. A visszaváltásnak milyen szabályai vannak?
3. cikk / 4 Parkolási célra bérelt közterület áfája
Kérdés: Hogyan értelmezhető áfa szempontjából az alábbi eset?
Egy vállalkozó üzletet kíván létesíteni a településen. Az üzlet működési engedélyének kiadásához a kereskedelmi és építésügyi jogszabályok alapján az üzlet működtetője köteles meghatározott számú gépjármű tárolásához férőhelyet biztosítani. Ennek a feltételnek a teljesítésére kap az önkormányzattól bérleti szerződés alapján földterületet (közterületet) használatra. A szerződésben az önkormányzat kiköti, hogy a bérelt területen a vállalkozó parkolási díjat nem szedhet, valamint azt, hogy a bérleti szerződés hatálya a bérbevevő által üzemeltetett üzlet működési engedélyének érvényességéig szól. A terület használatáért – az önkormányzat parkolási szabályairól és a parkolási díjak meghatározásáról szóló rendelete alapján – egyszeri terület-igénybevételi díjat fizet.
Mi úgy gondoljuk, hogy ebben az esetben az önkormányzat nem parkolási szolgáltatást nyújt, hanem a területet adja bérbe a vállalkozónak, aki majd ezen a területen fogja biztosítani a vásárlóinak a parkolás lehetőségét (parkolási díj nélkül, mivel ezt a bérleti szerződés kiköti). Helyesen járunk-e el akkor, ha a fenti célra bérbe adott területet ingatlan-bérbeadásnak (áfamentesnek) minősítjük?
Egy vállalkozó üzletet kíván létesíteni a településen. Az üzlet működési engedélyének kiadásához a kereskedelmi és építésügyi jogszabályok alapján az üzlet működtetője köteles meghatározott számú gépjármű tárolásához férőhelyet biztosítani. Ennek a feltételnek a teljesítésére kap az önkormányzattól bérleti szerződés alapján földterületet (közterületet) használatra. A szerződésben az önkormányzat kiköti, hogy a bérelt területen a vállalkozó parkolási díjat nem szedhet, valamint azt, hogy a bérleti szerződés hatálya a bérbevevő által üzemeltetett üzlet működési engedélyének érvényességéig szól. A terület használatáért – az önkormányzat parkolási szabályairól és a parkolási díjak meghatározásáról szóló rendelete alapján – egyszeri terület-igénybevételi díjat fizet.
Mi úgy gondoljuk, hogy ebben az esetben az önkormányzat nem parkolási szolgáltatást nyújt, hanem a területet adja bérbe a vállalkozónak, aki majd ezen a területen fogja biztosítani a vásárlóinak a parkolás lehetőségét (parkolási díj nélkül, mivel ezt a bérleti szerződés kiköti). Helyesen járunk-e el akkor, ha a fenti célra bérbe adott területet ingatlan-bérbeadásnak (áfamentesnek) minősítjük?
4. cikk / 4 Önkormányzati telekértékesítés áfája
Kérdés: Az önkormányzat elad a külterületeiből, amelyek árokként, illetve útként vannak nyilvántartva, kisebb területeket vízpótló rendszer fejlesztése érdekében. Ezt az ügyletet áfásan vagy áfamentesen számlázzuk tovább? A közterületből magánszemély részére eladunk telekkiegészítésként pár m2-es területet. Ebben az esetben áfásan vagy áfamentesen kell kiállítanunk a számlát?
