Elmulasztott bevallás

Kérdés: Pénzforgalmi ellenőrzés során derült fény arra, hogy a 2005. negyedik negyedévi bevallásunkat nem nyújtottuk be, csak a befizetést teljesítettük. Ebben az időszakban váltottunk könyvelőt, valószínűleg ez okozta a mulasztást. Mindenképpen helyre kívánjuk hozni a hibát az adóhivatal ellenőrzése előtt, de nem akarunk semmilyen pótlékot sem fizetni. Alkalmazható-e erre az esetre a 2006. december 31-éig hatályos pótlékmentes önellenőrzés?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítását és az esetleges mulasztási bírságalkalmazását. Az Art. 172. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a nemmagánszemély adózót 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja azadóhatóság, a késedelmes bevallásért. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Tanulmányiszerződés-szegés

Kérdés: Tanulmányi szerződés megszegése miatt az egyik munkatársunkat tanulmányi költség visszafizetésére kell köteleznünk. A munkából kieső időre, gyakorlati képzési időre, ill. a tanulmányi szabadságok miatt kiesett időre kifizetett illetményt is vissza kell fizetnie, mivel ezekre az időszakokra is megkapta az illetményét. Ezek a kieső idők részben a 2005. évet (ami után az adó- és járulékfizetés, valamint adóbevallás már megtörtént), részben a 2006. évet érintik. Bruttó vagy nettó összegben, azaz szja-val, nyugdíjjárulékkal, munkavállalói járulékkal csökkentve kell-e megállapítani a kieső napokra kifizetett illetményt?
Részlet a válaszából: […] ...közterheit önellenőrzés útján az adóhatóságtól visszaigényelje.Ugyanakkor az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések értelmében a magánszemélysem kérheti vissza jogszerűen a visszakövetelt munkabéréből levont adó és járulékösszegét. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 7.

Telefonköltség továbbszámlázásával kapcsolatos szja-kötelezettségek

Kérdés: Az 1995. évi CXVII. személyi jövedelemadóról szóló törvény 69. § (1) bek. mb) pontja és a (12) bekezdése alapján 2006. szeptember 1-jétől a telefonszolgáltatás magáncélú használata címén a magánszemélynél keletkező bevétel természetbeni juttatásként válik adókötelessé a kifizetőnél. "Az adóköteles bevétel a magáncélú használat értékének, a magánszemély által meg nem térített része, azzal, hogy a magáncélú használat értéke, a telefonszolgáltatás esetében a forgalomarányos kiadásoknak a tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével határozható meg. Avagy választható, hogy a telefonszolgáltatás esetében a 20% számít adóköteles bevételnek." 1. Helyesen értelmezzük azt, hogy amennyiben a magáncélú használat értékét a magánszemélynek kiszámlázzuk, és ő ezt megtéríti, akkor nem keletkezik adóköteles bevétele? (Az adómentesség független attól, hogy hány százaléka ez az összeg a számla végösszegének?) 2. Amennyiben a továbbszámlázott összegek nem érik el a bejövő számla végösszegének a 20%-át, abban az esetben meg kell fizetnünk a különbség után a 20%-ot? 3. A fenti esetben a számla értékét a forgalomarányos kiadások (pl.: tételes híváslista) tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások (pl. előfizetési díj) arányosításával határozhatjuk meg. Milyen nyilvántartás alapján lehet hitelt érdemlően, hiánytalanul bizonyítani a magáncélú használatot, ami a számlázás bizonylataként szolgálna? (Például, ha a magánszemélyek kapnak egy "hivatalos" és "magán" kódot, amit telefonálás előtt maguk ütnek be a készülékbe, vagy ha a számlán bekarikázzák a magánhívásaikat?) 4. Alkalmazható együttesen a két módszer? Ez alatt azt értem, hogy mondjuk csak 16 százalékot számlázok ki, és a maradék 4 százalék után fizetem meg az 54 százalékot és a járulékokat. Ekkor nem vezetünk nyilvántartást. 5. Vagy nyilvántartás alapján a magánhasználat forgalomarányos részét kiszámlázom, de a rá eső nem forgalomarányos (előfizetési díjak) után megfizetem az adót és járulékaikat. (Ebben az esetben a magánhasználat arányos és nem arányos, csak összesen 15 százaléka a bejövő számlának.)
Részlet a válaszából: […] ...atételes kimutatás alapján megállapított magáncélú használat értékét teljesegészében megtérítik a magánszemélyek, akkor a telefon magáncélú használatamiatt nem keletkezik adóköteles bevételük, és természetesen a kifizetőnek semkell adót fizetnie. Ez akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 7.

Utazásiköltség-térítés elszámolása

Kérdés: Költségvetési szerv utazásiköltség-térítést fizetett dolgozójának magángépjármű szolgálati célú használatával megvalósuló belföldi kiküldetés után. Elszámolhatja-e a MÁV-, illetve a Volán-díjszabás alapján, vagy bizonylat hiányában csak a 60/1992. Korm. rendelet előírásait lehet alkalmazni? (Ez esetben a felmerült költségeket a kifizető a számviteli elszámolásban bevételeivel szemben költségként érvényesítheti, és adóköteles bevétel nem jelentkezik, szja-fizetési kötelezettség nincs.)
Részlet a válaszából: […] ...hivatali célú használata esetén azüzemanyag-felhasználásra és az egyéb fenntartásra, javításra fordítottkiadásokat számolhatja el a magánszemély a törvényben meghatározott módon ésmértékben – költségként a költségtérítés címén kapott bevétellel szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Iskolakezdési támogatás

Kérdés: Egyetemünk jóléti és szociális alapja az idén is szeretné iskolakezdési támogatással a dolgozók tanévkezdésterheit enyhíteni. Igaz-e, hogy ebben az évben már mindkét szülő kaphat adómentesen 10-10 ezer forintot ezen a jogcímen? Az élettársnak adható-e támogatás a saját háztartásában nevelt, de nem vér szerinti gyermekére tekintettel? Van-e valamilyen jövedelmi korlát, vagy a támogatást bárki megkaphatja? Tavaly problémát okozott a számlák leadásának határideje. Van-e valamilyen változás ebben az évben? A kifizetett támogatásokról milyen adatszolgáltatást kell teljesíteni az adóhatóság felé?
Részlet a válaszából: […] ...bárki megkaphatja a munkáltató döntése szerint.A fenti feltételeknek meg nem felelő módon vagy pénzben nyújtott támogatás az érintett magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül.Az iskolakezdési támogatás összegéről a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.

Munkáltató által tévesen megállapított személyi jövedelemadó helyesbítése

Kérdés: Meghatározott körülmények esetén a munkáltató állapítja meg a dolgozója jövedelemadóját. Hogyan korrigálható, ha esetleg tévedett?
Részlet a válaszából: […] ...(növekedést vagy csökkenést) a munkáltató nyilvántartásba veszi, és egyidejűleg a módosított adómegállapításról igazolást ad a magánszemélynek. A "túlvonás" összegét a következő kifizetéskor a magánszemély részére a munkáltató visszatéríti, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.
1
2
3