Adománygyűjtés magánszemély számára

Kérdés: Önkormányzatunk egy, a településhez kötődő kiskorú, súlyos beteg gyermek szülei részére támogatást kíván nyújtani, jótékony céllal, a gyermek külföldi gyógykezelésének megteremtése érdekében. Egy alapítványon keresztül történő adományozás lehetősége merült fel, ez esetben kérdeznénk, hogy a Mötv. 41. §-ának (9) bekezdése alapján alkotott rendelet szerint az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről szóló önkormányzati rendelet alapján kell-e eljárni?
Illetve, hogy maga az alapítvány hogyan tud elszámolni a számára nyújtott adománnyal? Elégséges-e, ha egy bizonylaton átadják a család számára a pénzösszeget, amit az önkormányzattól kaptak? (Az önkormányzat 1.000.000 forint adományt kíván nyújtani.) Az önkormányzat hogyan, milyen feltételekkel tud a településen gyűjtést szervezni? (Gondolunk itt a pár száz forintos lakossági készpénz-adománygyűjtés megszervezésére.) Továbbá, van-e arra lehetőség, hogy az önkormányzat közvetlenül adja át a támogatást, s annak mi a jogi formája? Az adóhatósághoz a támogatásgyűjtést milyen feltételek alapján kell bejelenteni, s azt hogyan kell megtenni? A magánszemélynek kell-e bármiféle kötelezettséget teljesítenie a jótékonysági szándékkal gyűjtött pénzadomány elfogadása esetén, amennyiben a támogatás meghaladja az akár több millió forintot is?
Részlet a válaszából: […] ...különösen honlapján, hírlevélben – ad tájékoztatást a működéséről és az adományok felhasználásáról.2010. január 1-jétől a magánszemélyek az adományaik (pénz, szolgáltatás, tárgyi adomány) után semmilyen adókedvezményre nem jogosultak, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Nyugdíjasklubok támogatása

Kérdés: Önkormányzati finanszírozásból működő, városi és kistérségi feladatokat is ellátó művelődési intézmény vagyunk. A városban működő nyugdíjasklubokat az önkormányzat és a képviselők rajtunk keresztül támogatják, oly módon, hogy a kluboknak szánt összeggel megemelik a finanszírozási előirányzatunkat. Tájékoztatást kapunk, mely klub milyen összegű támogatást kap ebből az összegből. A nyugdíjasklubok a nevünkre kiállított számlával számolnak el, melyet mi kifizetünk nekik. A számlák legtöbbször közös rendezvényen elfogyasztott étel, ital, illetve a nyugdíjasklub kirándulásainak busz-, étkezés-, szállásköltségeiről szólnak. Terheli-e intézményünket valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség a fentiek alapján (reprezentáció)? Illetve helyesen járunk-e el, ha ezeket a számlákat egyéb szolgáltatásként vagy szakmai tevékenységet segítő szolgáltatásként számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjasklub jellemzően magánszemélyekből álló civil szerveződés, amely azonban jogilag nem minősül elkülönült személynek. Ebből következően minden olyan juttatást, amelyet a nyugdíjasklubnak nyújtanak, illetve amelyet a nyugdíjasklub részére finanszíroznak, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

A polgármesteri tisztség ellátásával összefüggésben felmerülő költségek

Kérdés: A 2003. évi XLV. tv. 38. § (9) bekezdése módosította a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvényt. Ezen módosítás 2003. július 1-jétől hatályos. A képviselő-testület a polgármesternek 30, az alpolgármesternek 20 százalékban állapította meg a költségátalány mértékét. Azt szeretném megtudni, hogy milyen költségek tartozhatnak ide a polgármesteri tisztség ellátásával összefüggő "szükséges költségek" közé. Az eddigi gyakorlat alapján jellemzően milyen költségeket lehet a költségtérítéssel elszámolni (útiköltség-térítés, gépkocsihasználat, étkezés, repi, ajándék)?
Részlet a válaszából: […] ...költségtérítés címén kapott összeggel szemben alkalmazható költségelszámolási lehetőség csak az Szja-tv.-ben elismert, kizárólag a magánszemély bevételszerző tevékenységével összefüggésben felmerült kiadások esetében áll fenn. Nem tartozik a bevétellel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 9.