4 talált cikk a költség , ellenőrzés , bevételek , magánszemély kifejezésre

Kérdés: Iskolánk a gyermekétkeztetést tálalókonyhával oldja meg, ahová egy szolgáltató cég szállítja a készételt. Az eddigi gyakorlat szerint az iskola munkavállalói is befizethetnek ebédet, de csak saját maguknak. Egyre több kolléga szeretne több adagot is befizetni elvitelre. Az elődöm ezt nem engedte, mert szerinte ez munkahelyi étkeztetésnek tekinthető, valamint úgy gondolta, hogy ha több adag kerül befizetésre egy munkavállaló által, akkor az már vállalkozási tevékenységnek minősül. A megrendelt adagok teljes egészében kiszámlázásra kerülnek a dolgozók felé, akik azt befizetik az iskola bankszámlájára. Iskolánk nem ad pluszjuttatást étkezésre, így nincs is mit számfejteni. Ebben a tekintetben nem hiszem, hogy megvalósul a munkahelyi étkeztetés támogatása. Azt is nehezen tudom elképzelni, hogy maga a lehetőség, hogy a munkavállaló a saját adózott jövedelméből vásárolhat meleg ételt – akár több adagot is –, okot adna arra, hogy mondjuk egy NAV-ellenőrzés ezt munkahelyi étkeztetésnek minősítse. Továbbá ez a tevékenység nem nyereségorientált, nem irányul jövedelem- és vagyonszerzésre, ilyen tekintetben szerintem vállalkozási tevékenységnek sem lehet nevezni. Nem egyszerű a felelősségteljes döntés, mert akár pénzbüntetés is lehet a vége, ezért kérem, hogy erősítsenek meg vagy cáfoljanak a leírtakkal kapcsolatban.

Kérdés: Önkormányzatunk rendeletben szabályozta az általa nyújtott támogatásokat, melyek odaítélésére pályázati úton kerül sor a költségvetésben e célra elkülönített Civil Alap terhére. A pályázókkal a felhasználás részleteiről megállapodást kötünk, kiadásaikat számlával kell igazolniuk, részletes elszámolási kötelezettség terheli őket. A rendelet értelmében magánszemély pályázó kizárólag a községben megvalósuló eseményre, fejlesztésre, tevékenységre, illetve községben élő közösség településen kívül megvalósuló programjának megvalósítására nyújthat be pályázatot. Felmerült, hogy nem nyújtható magánszemélynek ilyen módon támogatás, kizárólag az önkormányzat dologi kiadásainak terhére, önkormányzat nevére kiállított számla ellenében. Kérném szíves állásfoglalásukat a tekintetben, hogy magánszemély részére milyen feltételekkel nyújtható támogatás, és ennek elszámolása, illetve könyvelése hogyan (milyen cofog-számon) történhet?

Kérdés: 1. A közfoglalkoztatottak által előállított mezőgazdasági termény értékesíthető-e önköltségi ár alatt külső szerv vagy magánszemély részére, ha a piaci ár alacsonyabb, mint az önköltségi ár? (Az önkormányzatnál feleslegessé vált, a közétkeztetésben történő felhasználást és a természetbeni szociális juttatás formáját már kimerítettük.)
2. Ha a közfoglalkoztatottak által előállított termény önköltségi ára magasabb, mint a piaci ár, melyik áron kell a saját konyhának közétkeztetési felhasználásra átadni, vagy természetbeni szociális ellátás formájában kiosztani?
3. A közfoglalkoztatásra kötött hatósági szerződésben szereplő kedvezményezett (önkormányzat) kötelezettségeinek felsorolásai között az alábbi mondat szerepel: "a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a programból származó bevételeiből kizárólag közfoglalkoztatási programjait vagy a Kftv. szerint létrehozott szociális szövetkezetek működését segíti elő."
Konkrétan milyen kötelezettséget jelent ez az önkormányzat számára? Milyen bevételeket kell ez alatt érteni? Csak a külső szerv vagy magánszemély részére történő értékesítésből befolyó tényleges befolyt bevételeket? Vagy a közétkeztetés, illetve a szociális alapon történő saját felhasználás esetén a számviteli elszámolással kimutatott bevételeket is?

Kérdés: Közhatalmi szerv szakértőkkel végeztet el engedélyezési feladatokat. A törvény engedi a szerv számára, hogy a szakértői költségeit megtéríttesse a kérelmezővel. Vannak olyan szakértők, akik megbízásos jogviszonyban látják el a tevékenységüket. Tehető-e ez a megbízási díj 555-be, továbbszámlázott szolgáltatások közé, lévén, hogy ezt megtéríttetjük a kérelmezővel?