Munkaruha-vásárlás

Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk. Minden évben – év elején – pénzben adunk ruházati ellátmányt a hivatásos személyi állomány részére. A kifizetett összeget a K 1108 rovaton számoljuk el, amely rovat tartalmilag pénzben fizetendő ruházati költségtérítést takar. A számfejtés során a KIRA bérszámfejtési rendszerben (MÁK) azon jogcímen kerül rögzítésre a kifizetésre kerülő összeg, amely alapján a magánszemélynek nem lesz adófizetési kötelezettsége, sem pedig intézményünknek, tehát adómentesen kapja a meghatározott keretösszeget. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz- és világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. (V. 10.) BM rendelet 21. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy az állomány tagjának számlát kell kérnie az ellátmányt biztosító szervezeti egység nevére és címére a vásárolt ruházati termékekről. A BM rendelet 8. számú melléklete felsorolja az ellátmányból beszerezhető termékek körét. Az állománynak október hónapban kell elszámolni a kapott keretösszeggel oly módon, hogy a pénzügyi szakszolgálat részére a számlákat leadják, ahol a számlaellenőrzés megtörténik (megjegyzem, a számlák nem kerülnek könyvelésre a főkönyvi nyilvántartásban, azokat csak megőrizzük). Amennyiben a teljes megkapott összegről benyújtja a számlákat a dolgozó, nem válik adóköteles juttatássá a kifizetés, viszont az el nem költött rész esetén adókötelessé válik a számlával nem igazolt rész, és megadóztatjuk mint a bérjövedelmet. A személyi jövedelemadó alóli mentesség érdekében a kiállított ruházati számlán vevőként a rendőri szervnek kell szerepelni, kerül-e ezáltal az intézmény, illetve a dolgozó abba a helyzetbe, hogy a terméket a megvásárlást követően a dolgozó részére "temészetben átadja"? Kérdés, hogy az Szja-tv. 2019. évi változása miatt az adóztatásra befolyással van-e az a körülmény, hogy a ruhapénzről kérnek-e számlát vagy sem? Számlával történő elszámolás esetén és számla nélkül is összevonandó jövedelemként kellene adózni?
Részlet a válaszából: […] ...formaruha és a jogszabály alapján adott ruházat.A munkaruha az Szja-tv. 4. §-ának (2a) bekezdése szerint nem bevétel, tehát a magánszemélyt nem terheli adókötelezettség, és bevallani sem kell. Az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.24. pontja szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Ruházati költségtérítés adóvonzata

Kérdés: Közös hivatalként működünk, melybe két település tartozik. Az idei évben mindkét település elfogadta a köztisztviselők juttatásairól szóló rendeletét, és a közös önkormányzati hivatal költségvetésében a köztisztviselők és a polgármesterek részére ruházati költségtérítést állapított meg. Különbözik-e a levonandó közterhek összege a ruházati költségtérítés után, ha a köztisztviselői szabályzatban számla benyújtását írom elő, vagy ha az összeget számla benyújtása nélkül fizetem ki a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] ...a ruházati költségtérítést pénzbeli formában nyújtják, az jogviszonyból származó jövedelemként (bérként) adóköteles (a magánszemélytől levonandó 15% személyi jövedelemadó, 10% nyugdíjjárulék, 4% természetbeni és 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék, 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Ruházati költségtérítés

Kérdés: A közalkalmazottak részére utólagos elszámolási kötelezettséggel biztosított ruházati költségtérítés összegét előlegként vagy ruházati költségtérítésként kell-e könyvelni, illetve hogyan kell nyilvántartani? Az adófizetési kötelezettség a kifizetéskor vagy a számlával történő elszámoláskor keletkezik-e?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást. Az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.24. pontja szerintadómentes természetbeni juttatás a munkáltató által a munkavállalómagánszemélynek természetben adott munka- és formaruha. Az adómentességfeltételeit az Szja-tv. 1. sz. melléklet 9.2. pontja tartalmazza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 2.

Ruházati költségtérítés adókötelezettsége

Kérdés: A polgármesteri hivatal a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó (pl. fizikai munkát végző alkalmazottak, kézbesítők stb.) dolgozói részére ruházati költségtérítést fizet úgy, hogy a ruházat megvásárlására az év elején előleget biztosít. Az előleg felhasználásáról a dolgozóknak 30 napon belül a polgármesteri hivatal nevére kiállított felsőruházatról szóló számlával kell elszámolniuk. Helyesen járunk-e el akkor, ha e juttatás után a természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályok szerint fizetjük a közterheket? A 30 napon túli elszámolás esetén keletkezik-e kamatkedvezmény miatti adókötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 1. számú melléklete (a 8.24. pontban)adómentességet biztosít a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adottmunkaruházati termékre. Tekintettel arra, hogy a kérdésben nem kizárólagmunkaruházati termékről, hanem általában felsőruházati termékről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Ruházati költségtérítés elszámolása

Kérdés: Felügyelőségünk központi költségvetési szerv, dolgozóink a Ktv. alá tartoznak, kivéve a fizikai munkakörben dolgozó munkatársaink, akik a Ktv. 2001. július 1-jei módosításával kikerültek a Ktv. hatálya alól. Köztisztviselőinknek – a törvényi kereteket figyelembe véve – az idei évben 66 000 Ft ruházati hozzájárulást fizetünk ki, mely összeggel – belső vezetői utasítás alapján – a juttatásban részesülő dolgozóknak a felügyelőség nevére kiállított ruházati számlával kell elszámolniuk. A köztisztviselőkkel egy időben az Mt. alá tartozó munkatársaink is részesülnek ruházati hozzájárulásban. A részükre kifizetett ruházati hozzájárulás adómentesen adható-e, illetve a munkáltató – mint kifizető – helyettük átvállalhatja-e a személyi jövedelemadót (44%-os kifizetői szja), vagy pedig a dolgozónál ez a juttatás összevonandó jövedelem, s tőlük kell levonnunk az adót?
Részlet a válaszából: […] ...idevonatkozó törvényi rendelkezés (Szja-tv. 1. számú melléklet 5.5. pont) szerint a Ktv. alapján a magánszemélyt megillető ruházati költségtérítés legfeljebb a törvényben előírt kötelező mértékig adómentes.Az említett dolgozók a Ktv. 2003. július 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Köztisztviselőt megillető ruházatiköltség-térítés elszámolása

Kérdés: 2003. január 1-jétől az Szja-tv. 1. számú melléklet 5.5 pontja szerint adómentes a Ktv. előírása alapján megillető ruházatiköltség-térítés. A köztisztviselőnek kell-e a munkáltató részére számlával igazolnia a vásárlás megtörténtét?
Részlet a válaszából: […] ...adómentes bevétel, így ezzel összefüggésben az Szja-tv.-ből következően nincs elszámolási kötelezettsége a magánszemélynek. Ugyanakkor a Ktv. 49/G. §-ának (5) bekezdése lehetőséget biztosít a költségvetési intézmény vezetőjének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Ruházati költségtérítés elszámolása

Kérdés: Az Szja-tv. 2003-tól adómentes bevételnek minősíti a Ktv. alapján a köztisztviselőket megillető ruházati költségtérítést. Mentesül-e ebben az esetben a köztisztviselő a számlával történő elszámolás alól?
Részlet a válaszából: […] ...Abban az esetben, ha a munkáltató a költségtérítés címén kifizetett összeget elszámolási kötelezettség nélkül adta, akkor az a magánszemély munkaviszonyból származó bérjövedelmének minősül az Szja-tv. 25. §-a alapján. Amennyiben a munkáltató nevére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Ruházati juttatás jogszabály alapján

Kérdés: Önkormányzatunk a Ktv. alapján a dolgozóit természetbeni ruházati juttatásban (kosztüm, öltöny stb.) részesíti. Adómentes-e ez a juttatás, hiszen jogszabály alapján történik.
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.24. pontja alapján a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adott munkaruházati termék tekinthető adómentes természetbeni juttatásnak. E melléklet 9.2. pontja tartalmazza az adómentes körbe tartozó ruházati juttatásokat....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.