5 talált cikk a munkaadói járulék , juttatás , magánszemély kifejezésre

Kérdés: Községi önkormányzat nevében kérem, nyújtsanak segítséget a munkahelyi telefon magáncélú használatával kapcsolatban! 2008. évben az önkormányzat hogyan jár el szabályszerűen a kiszámlázás a dolgozó felé, telefonbeszélgetések alátámasztása (hivatali, magáncélú) természetbeni juttatás meghatározása, feladása stb. tekintetében?

Kérdés: A 2006. évi CXV. tv. 7. § (7) bekezdése alapján saját dolgozóinknak (közalkalmazottak) szabályzatunk szerint vizitdíj és kórházi napidíj fizetése alól mentességet adunk. Kérdésünk az, hogy mint természetbeni juttatás, élvez-e szja-mentességet? Ha adózni kell e juttatás után, akkor mennyi az adó mértéke, és az adóval növelt alap után kell-e megfizetni a 29 százalék tb-járulékot, és az alap után a 3 százalékos munkaadói járulékot?

Kérdés: A polgármesteri hivatal a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó (pl. fizikai munkát végző alkalmazottak, kézbesítők stb.) dolgozói részére ruházati költségtérítést fizet úgy, hogy a ruházat megvásárlására az év elején előleget biztosít. Az előleg felhasználásáról a dolgozóknak 30 napon belül a polgármesteri hivatal nevére kiállított felsőruházatról szóló számlával kell elszámolniuk. Helyesen járunk-e el akkor, ha e juttatás után a természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályok szerint fizetjük a közterheket? A 30 napon túli elszámolás esetén keletkezik-e kamatkedvezmény miatti adókötelezettség?

Kérdés: Költségvetési szervünk a cégtelefonra vonatkozó törvényi rendelkezést az alábbiak szerint értelmezi: 1. A magánhasználatról nem vezetünk nyilvántartást, ebben az esetben a telefonszolgáltatással kapcsolatos kiadás 20%-a számít adóköteles bevételnek (mint természetbeni juttatás), amely után költségvetési szervünk – mint kifizető – megfizeti a közterheket (54% szja, 3% munkaadói járulék, 11% eü-járulék, 18% nyugdíjjárulék). 2. A magánhasználatról nyilvántartást vezetünk (intézményünknél a telefonkészüléken külön kódot kell használni a magán- és hivatali beszélgetéseknél), ebben az esetben két választási mód lehetséges, véleményünk szerint: a) A magánhasználatról nyilvántartást vezetünk a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások magáncélúhasználat-értékének meghatározásával. A magánbeszélgetések összegét nem számlázzuk ki a munkavállalók felé, hanem költségvetési szervünk megfizeti az Szja-tv. szerinti (mint természetbeni juttatás után) 54% szja + járulékokat tárgyhót követő hó 12-éig. b) A magánhasználatról nyilvántartást vezetünk a forgalomarányos kiadások elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások magáncélúhasználat-értékének meghatározásával. A nyilvántartás szerinti összegeket kiszámlázzuk a munkavállalók részére. Ekkor az Szja-tv. értelmében a kifizetőnek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. A közvetített szolgáltatással kapcsolatban az Áfa-tv. szerint keletkezik adófizetési kötelezettségünk (tárgyhót követő hó 20-áig). Kérjük szíves állásfoglalását, hogy választhatjuk-e – mint költségvetési szerv – a 2/a pontban leírt módszert, és nem ütközik-e a 217/1998. (XII. 30.) "az államháztartás működési rendjéről" szóló kormányrendelet (Áht-vhr.) 57. § (12) bekezdésével, mely szerint: "A költségvetési szerv szellemi és anyagi infrastruktúráját magáncélra, meghatározott feladat elvégzésére igénybe vevő számára a költségvetési szerv köteles térítést előírni a felhasználás, illetve az igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével." Továbbá a 2/a pontban megfogalmazottak szerint a magánszemélynek szerepeltetni kell-e a személyijövedelemadó-bevallásában a magánbeszélgetésként kimutatott összeget (mint adóköteles bevételt), vagy a kifizető nyilatkozik a munkavállaló felé, hogy a magáncélú beszélgetés után megfizette a törvény által előírt közterheket?

Kérdés: A reprezentációban kell-e elszámolni a saját dolgozónak adott évi 500 forintos adómentes ajándékutalványt? A TÁH jutalom jogcímen terheli vissza.