Bt. kültagjának biztosítási jogviszonya

Kérdés:

Önkormányzatunk egyik alkalmazottja esetében merült fel kérdésként, hogy ha van egy bt.-kültag, aki nem működik közre személyesen a vállalkozás tevékenységében, és van máshol heti 36 órás foglalkoztatással járó biztosítási jogviszonya, akkor őt a 'T1041-es nyomtatványon be kell-e jelenteni, valamint a havi '08-as bevallásban kell-e ezt a magánszemélyt szerepeltetni?

Részlet a válaszából: […] Az Art. 1. melléklete 3. pontjának 3.1. alpontja szerint a biztosítotti jogviszonyt a kifizető köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak ('T1041 jelű nyomtatványon) a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, illetve ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Szerzői alkotásért fizetendő díjazás adózási és társadalombiztosítási kérdései

Kérdés: Önkormányzatunk a településünkről szóló tanulmánykötethez különféle témakörökben szerzői alkotást készíttet az arra illetékes szakemberekkel. A tanulmányok leadásakor a szerzői jogok az önkormányzatra szállnak át díj fejében. Ezeknek a magánszemélyeknek, mivel nem számlaképesek, megbízási vagy tiszteletdíjként fizethetjük ki a járandóságukat?
A tanulmánykötet megjelenésének lesznek még a fentieken kívül nyomdai költségei is. A díjakat és az azokat terhelő szociális hozzájárulási adót, valamint a nyomtatás költségét milyen rovatokra kell könyvelni a költségvetési számvitel szerint?
Részlet a válaszából: […] ...körülményei alapján lehet eldönteni, és azt a szerződésben is rögzíteni szükséges. Amennyiben a tanulmánykötethez az írásművet a magánszemélynek el is kell készíteni, biztosan van a díjazásnak személyes közreműködéshez kapcsolódó része, a másik rész pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Kutatásban részt vevő kutatóorvos díjának adókötelezettsége

Kérdés: Az egyetem megbízásából végzett kutatásban részt vevő, irányító kutatódoktor eljárásának díja adóköteles juttatásnak minősül-e? (Reprezentációs bevételét az egyetem túllépte.)
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kutatódoktornak van-e heti 36 órásjogviszonya, és a járulékfizetési maximumot elérte-e.Amennyiben a jövedelem alapján a magánszemély biztosítottáválik, az egyetemnek 27% társadalombiztosításidíj-fizetési kötelezettségekeletkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.

Köztisztviselői cafeteria 2010

Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?
Részlet a válaszából: […] ...nemhaladóan;– a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólaga munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet;– a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatóihavi hozzájárulás az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
Részlet a válaszából: […] ...ha a vállalkozásából jövedelmet vesz ki.A főállású közalkalmazotti jogviszony mellett vállalkozásitevékenységet végző magánszemélynek havi rendszeres járulékfizetésikötelezettsége nincs. Amennyiben vállalkozásából jövedelmet vesz ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Ruházati költségtérítés adókötelezettsége

Kérdés: A polgármesteri hivatal a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó (pl. fizikai munkát végző alkalmazottak, kézbesítők stb.) dolgozói részére ruházati költségtérítést fizet úgy, hogy a ruházat megvásárlására az év elején előleget biztosít. Az előleg felhasználásáról a dolgozóknak 30 napon belül a polgármesteri hivatal nevére kiállított felsőruházatról szóló számlával kell elszámolniuk. Helyesen járunk-e el akkor, ha e juttatás után a természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályok szerint fizetjük a közterheket? A 30 napon túli elszámolás esetén keletkezik-e kamatkedvezmény miatti adókötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 1. számú melléklete (a 8.24. pontban)adómentességet biztosít a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adottmunkaruházati termékre. Tekintettel arra, hogy a kérdésben nem kizárólagmunkaruházati termékről, hanem általában felsőruházati termékről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Önkormányzattal jogviszonyban nem álló külső személy kiküldetése

Kérdés: Hogyan számolható el az önkormányzattal jogviszonyban nem álló külső személy kiküldetése? Ha költségtérítést fizetünk neki, kell-e belőle szja-t vonni? Terheli-e tb-fizetési kötelezettség? Milyen bizonylattal köteles elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...Az erre fordított összeget 2003. január 1-jétől az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés p) pontja alapján nem kell az oktatásban részt vevő magánszemélyeknek a jövedelemszámítás során figyelembe venniük akkor, ha az oktatáson történő részvételt a munkáltató rendelte el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.