Cafeteria a veszélyhelyzet alatt

Kérdés: A Költségvetési tv. 61. §-ának (4) bekezdése értelmében a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete, illetve cafeteriajuttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten adott – az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott – juttatások összege, törvény eltérő rendelkezése hiányában, 2021-ben nem haladhatja meg a nettó 400 ezer forintot. A költségvetési szerv (régi munkáltató) foglalkoztatottja a Kit. 147. §-ának előírásait figyelembe véve 2021. I. félévében az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott Széchenyi Pihenő Kártyára béren kívüli juttatásként nettó 400 ezer forint juttatást kapott, jogviszonyának megszűnésekor 2021. augusz-tus 31-én az illetményéből levonásra került az előre kifizetett béren kívüli juttatás időarányos része. Az említett foglalkoztatott 2021. szeptember 1-jétől másik költségvetési szervnél (új munkáltató) közszolgálati jogviszonyt létesített, és jogosulttá vált béren kívüli juttatásra. Mind az új, mind a régi munkáltató esetén a belső szabályzat éves nettó 400 ezer forint béren kívüli juttatási keretet állapít meg. Az új munkáltatónál az időarányosan adható béren kívüli juttatás (SZÉP-kártya) keret-összegének meghatározásakor a költségvetési törvény alapján meghatározott nettó 400 ezer forintos limitet az adott foglalkoztatott esetén hogyan szükséges érvényesíteni:
1. az éves nettó 400 ezer forint csökkentve a régi munkáltató által elutalt juttatással, figyelembe véve (korrigálva) a régi munkáltató által érvényesített levonással?
2. az éves nettó 400 ezer forint csökkentve a régi munkáltató által elutalt juttatás teljes összegével (ebben az esetben a fenti példa kapcsán a foglalkoztatott az új munkáltatónál béren kívüli juttatásként nem kaphat juttatást)?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés megválaszolásához figyelembe kell venni az Szja-tv. 71. §-án kívül a veszélyhelyzet megszűnése után a 2020. évi LVIII. törvény és a béren kívüli juttatásnak minősülő SZÉP-kártya alszámlákra utalt támogatás értékhatárairól, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

SZÉP-kártya

Kérdés: 2021. január 1. és 2021. június 30. között az Szja-tv. 70. §-ának (8) bekezdésétől eltérően az éves rekreációs keretösszeg költségvetési szerv munkáltató esetén évi 400 ezer forint. 2021. január 1. és 2021. június 30. között az Szja-tv.-től eltérően a SZÉP-kártya szálláshely alszámlájára legfeljebb évi 400 ezer forint, vendéglátás alszámlájára legfeljebb évi 265 ezer forint, szabad-idő alszámlájára legfeljebb évi 135 ezer forint összegig minősül béren kívüli juttatásnak. Költségvetési szervnek kell-e arányosítania a 400 ezer forint összeget (szálláshely 50%, max.: 200 ezer forint, vendéglátás 33%, max.: 132 ezer forint, szabadidő 17%, max.: 68 ezer forint), vagy a fenti kitétel szerint alkalmazhatja az egyes alszámlák összegét a kapott összeg erejéig (pl.: 265 ezer forint vendéglátás + 135 ezer forint szabadidő)?
Részlet a válaszából: […] ...utalt összegeket is figyelembe kell venni. A keretösszegek arányosítására nincs lehetőség.Arányosítani a munkaviszony év közbeni megszűnésekor kell. Ha a munkavállaló jogviszonya év közben megszűnik, akkor az éves rekreációs keretösszeg a juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Emelt összegű SZÉP-kártya-juttatás

Kérdés: 2020. április 21-én a Magyar Közlönyben megjelent 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet, amely a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazását írja elő: a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves maximális cafeteriakeretét 400 ezer forintban határozzák meg. Nálunk a 200 ezer forint kifizetésre került. Az ezen jogszabály alapján kifizetésre kerülő 200 ezer forint cafeteria nettó vagy bruttó módon értelmezhető? A jogszabály úgy írja, hogy nettó 200 ezer forint. A félreértést az okozza, hogy a következő sorban már azt írják, hogy nem kell levonni a szochót.
Részlet a válaszából: […] ...de ez esetben számolni kell azzal, hogy ha valakinek év közben megszűnik a jogviszonya, akkor időarányosan vissza kell fizetnie a jogviszony megszűnését követő időszakra vonatkozó juttatást. A megfizetett személyi jövedelemadó nem igényelhető vissza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Önkormányzati tanácsadó – nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok

Kérdés: A Kttv. 239. §-ban nevesített "önkormányzati tanácsadó" jogviszonyt létesíteni szándékozó öregségi nyugdíjra jogosult esetében is alkalmazandó-e a Tny. 83/C. §-ában rögzített szüneteltetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas– közalkalmazotti jogviszonyban,– rendvédelmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Nyugdíjas foglalkoztatása önkormányzatnál Mt. hatálya alatt

Kérdés: Önkormányzatnál jelenleg foglalkoztatott, Mt. hatálya alá tartozó dolgozó nyugdíjba vonul. Nyugdíjasként szintén nem az Mt. hatálya alá tartozóként ugyanabban a munkakörben alkalmazható-e?
Részlet a válaszából: […] ...Tny. 83/C. §-a alapján szüneteltetni kell a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig az öregségi nyugdíj, a nők kedvezményes nyugdíja, valamint a korhatár előtti ellátás és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Nők negyvenéves öregségi nyugdíjának igénybevétele közalkalmazottak esetében, a nyugdíj igénybevétele melletti munkavégzés lehetőségei

Kérdés: Hogyan szüntethető meg a közalkalmazotti jogviszony, ha a nő jogosulttá vált a negyvenéves öregségi nyugdíjra? Milyen juttatások illetik meg ekkor? Visszafoglalkoztatható-e az érintett közalkalmazottként, és ha igen, az illetményből milyen járulékokat kell vonni? Mikortól, hogyan fogják szüneteltetni az érintett nyugdíját, ha közalkalmazottként helyezkedik el a nők öregségi nyugdíjának igénybevétele mellett, illetve milyen szabályok vonatkoznak rá akkor, ha magánszférában helyezkedik el a nyugdíj mellett?
Részlet a válaszából: […] ...legalább 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a megszűnéskor ki kell fizetni.A nők negyvenéves öregségi nyugdíjának igénybevételéhez a közalkalmazott jogviszonyát mindenképpen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Községi önkormányzatnál rokkantnyugdíjast lehet-e alkalmazni július 1. után az Mt. hatálya alá tartozó foglalkoztatottként (takarítónő), illetve részmunkaidős könyvtárosi munkakörben?
Részlet a válaszából: […] ...Tny.) 83/C. § alapján az öregségi nyugdíj folyósítását – a jogviszony kezdő hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Polgármesterek jubileumi jutalma

Kérdés: A polgármester (1947-ben született) 1980. január 1-jétől 2002. október 20-ig (új polgármester megválasztásáig) látta el ezen megbízatását. Ezt követően táppénzes állományban volt, majd a Pttv. 13/A. § (1) bekezdése alapján 2003. október 1-jétől öregségi nyugdíjba vonult. 2006 októberében újra főállású polgármesternek választották a településen. A 35 éves jubileumi jutalomra 2003-ban lett volna jogosult. Elszámolható-e nyugdíj mellett a polgármesternek a 35 éves jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] ...jutalomra,ha másik foglalkoztatási jogviszonyban már megkapta.Az (5) bekezdés rendelkezik arról, hogy a közszolgálatijogviszonyának megszűnése esetén a köztisztviselőnek nyugdíjazásakor ki kellfizetnia) a nyugdíjazása évében esedékessé váló jubileumi jutalmat;b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.