Láncügylet, visszamenőleges bejelentkezés adóalanyként

Kérdés: Ügyfelünk az Európai Unió egy másik tagállamában letelepedett adóalany, aki magyar áfaregisztrációval nem rendelkezik. Az egyik értékesítési konstrukcióban egy magyarországi székhelyű, termékkereskedelemmel foglalkozó kft. ("A" társaság) termékeket ad el ügyfelünknek, azaz az Európai Unió másik tagállamában letelepedett adóalanynak ("B" társaság). "B" társaság a megvásárolt terméket továbbértékesíti egy harmadik államban letelepedett gazdasági társaság részére ("C" társaság). "C" társaság Magyarországon nem adóalany. Az értékesített termékek "A" társaság belföldi telephelyéről közvetlenül "C" társaság részére kerültek elszállításra harmadik országba szárazföldi fuvareszközzel. A termékek Közösség területéről történő kivitele érdekében a vámeljárást minden esetben "B" társaság kezdeményezte, így a kiviteli vámokmányokon exportőrként is ez a társaság szerepelt. A fuvarozást a legtöbb esetben "A" társaság, néhány esetben pedig "C" társaság szervezte. "B" társaságnak azonban csak utólag, több évvel később jutott tudomására, hogy voltak olyan ügyletek is, amelyek esetében "C" társaság járt el fuvarozóként. Az említett termékértékesítéseket illetően minden esetben teljeskörűen fennálltak az Áfa-tv. 98. §-ában foglalt jogszabályi feltételek, miszerint a termékek a Közösség területét a teljesítés napját követő 90 napon belül elhagyták, és ennek tényét a termékeket a Közösség területéről kiléptető hatóság is igazolta. Az értékesített termékek átalakítás nélkül, változatlan formában kerültek értékesítésre a társaságok között, azokat rendeltetésszerűen egyik társaság sem használta, egyéb módon nem hasznosította.
1.1. Alkalmazott eljárás
"A" társaság minden esetben áfa felszámítása nélkül állított ki számlákat "B" társaság részére az ismertetett ügyletek kapcsán az Áfa-tv. 26-27. §-ai és 98. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján. "B" társaság ezt követően a harmadik ország előírásai szerinti hozzáadottérték-adóval megnövelten bocsátott ki számlát "C" társaság részére, függetlenül attól, hogy a vámokmányok szerinti exportőr "B" társaság volt.
1.2. Az alkalmazandó eljárás
Álláspontunk szerint az 1.1. pontban ismertetett eljárás azokban az esetekben megfelelő, amikor a fuvarozást az "A" társaság szervezi. Abban a néhány esetben azonban, amikor "C" társaság szervezte a termékek fuvarozását, az 1.1. pontban ismertetett eljárástól eltérően "A" társaságnak az Áfa-tv. előírásai értelmében magyar áfa felszámításával kellett volna kiállítania a számlát "B" társaság részére, amelyet követően "B" társaságnak kellett volna áfa felszámítása nélkül számlát kiállítania "C" társaság részére az Áfa-tv. 98. §-ának megfelelően.
A fenti ügylettel kapcsolatos kérdések:
1. Helyesen jártak-e el a társaságok az 1.1. pontban ismertetettek szerint azokban az esetekben, amikor a fuvarozást "A" társaság szervezte?
2. Helyes-e a feltételezésünk, miszerint az 1.2. pontban ismertetettek szerint kellett volna eljárni a társaságoknak akkor, amikor a fuvarozást a "C" társaság szervezte?
3. Amennyiben a 2. kérdésünk kapcsán feltételeink helytállóak, és a számlákat "A" társaságnak a magyar áfa felszámításával kellett volna kiállítania "B" társaság részére, akkor:
a) Az áfa visszaigénylése érdekében utólag regisztrálhat-e áfa szempontjából "B" társaság visszamenőlegesen, 3-4 évvel korábbi dátummal?
b) Ha igen, a hiteles, "A" társaság által korrigált számlák birtokában a magyar áfaregisztrációt követő 15. napig benyújthatja-e áfabevallásait több évre visszamenőleg "B" társaság, az áfa visszaigénylése érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...érvényesítsen.Az Art. 51. §-a rögzíti, hogy az adóbevallás benyújtásában akadályozott adózó az akadályoztatás megszűnését követő tizenöt napon belül tesz adóbevallást. Tekintve, hogy a kérdéses esetben nem beszélhetünk akadályoztatásról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 7.

Víziközmű-társulat végelszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk a víziközmű-társulat végelszámolással történő megszűnése után átvette a társulat vagyoni eszközeit (tárgyi eszközök); az önkormányzati utakon végzett víziközmű-társulati felújítások nyilvántartási számláit; pénzeszközeit; tartozásállományát. Hogyan kell ezeket az önkormányzat könyveiben megjeleníteni mind a költségvetési, mind a pénzügyi számvitelben? Az önkormányzat a pénz átvételére külön elkülönített számlát nyitott, melyre terveink szerint a későbbiekben befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat fogja kezelni. A később befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat milyen főkönyvi számlán kell könyvelni? A társulat egyes esetekben részletfizetést engedélyezett. Azok havi befizetéseit hogyan kell megjeleníteni a költségvetési és pénzügyi számvitelben?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást, valamint az erre történő befizetéseket érdekeltenként kell vezetni a részletező analitikus nyilvántartásban. A társulat megszűnésével az analitikus nyilvántartás alapján a még be nem fizetett érdekeltségihozzájárulás-állományt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 17.

Negyedéves mérlegjelentés

Kérdés: Mik a negyedéves mérlegjelentés leadásának főbb időpontjai, és mi a negyedéves mérleg­jelentés oszlopainak tartalma?
Részlet a válaszából: […] ...értékcsökkenés van. Ebbe az oszlopba kerül a tartási nyereség, a veszteség, az értékvesztés. Ez is csak év végén van, kivéve ha megszűnés, átszervezés történik év közben. Az értékhelyesbítés is itt szerepel, de csak annak a költségvetési szervnek, amelyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

Bankszámla megszüntetésének bejelentése

Kérdés: A bankszámla megnyitásával és megszüntetésével kapcsolatos szabályok állandóan változnak. Be kell-e jelenteni a bankszámla nyitását, megszüntetését az adóhatósághoz és – mivel a cégnyilvántartás is tartalmazza azt – a cégbírósághoz is?
Részlet a válaszából: […] ...köteles bejelenteni a cégbíróságon, a számlamegnyitását követő nyolc napon belül. Ez a rendelkezés irányadó a pénzforgalmiszámla megszűnése esetén is. A bejelentés nem esik illeték-, illetveközzétételi költségtérítés-fizetési kötelezettség alá. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Megszűnt közműtársulat hitele miatt a tulajdonos önkormányzat könyvvizsgálati kötelezettsége

Kérdés: Könyvvizsgálatra kötelezettnek kell-e tekinteni az önkormányzatot abban az esetben, ha az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92/A § (2) bekezdésének megfelelően az előző évi kiadásainak összege meghaladta a 300 millió Ft-ot, és a közműtársulás megszűnése után átveszi annak vagyonával együtt a társulat hitelállományát is, amire egyébként a hitel felvételekor kezességet vállalt, ugyanakkor a közműtársulati lebonyolítási számla a számlarend szerint az idegen pénzeszközök között szerepel?
Részlet a válaszából: […] ...részét képezik."Az idézett szabályozás alapján egyértelmű, hogy amennyiben amegszűnt víziközmű-társulatnak hitele volt, az a megszűnést követően atulajdonos önkormányzat kötelezettségét képezi. Ennek megfelelően a helyiönkormányzatokról szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 8.

Az önkormányzat elszámolási feladata a víziközmű-társulat megszűnésekor

Kérdés: A szennyvízcsatorna-beruházást az önkormányzat a víziközmű-társulattal mint társberuházó valósítja meg. A szennyvízcsatorna-beruházáshoz az önkormányzat céltámogatást vett igénybe, ezért a lebonyolító az önkormányzat volt. A beruházás nyilvántartása (számlák fizetése) 2005. évben az önkormányzatnál történt meg. Az elkészült beruházás aktiválását 2006. évben az önkormányzat végzi el. A víziközmű-társulat az érdekeltségi hozzájárulás megelőlegezésére hitelt vett fel, amit a beruházást elszámoló önkormányzat részére átadott, mint saját erőforrást. A társulat a felvett hitel átadását rendkívüli ráfordításként számolta el 2005. évben, emiatt a társulat egyszerűsített éves beszámolójában a saját tőke negatívvá vált. Helyesen számolta-e el a társulat a hitel átadását, a negatív saját tőke miatt mi a teendő? Van-e az önkormányzatnak teendője a víziközmű-társulat elszámolásával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...a szóban forgó beruházás lebonyolításárasajátos módot alkalmazott. A víziközmű-társulattal kapcsolatban azönkormányzatnak a társulat megszűnésekor keletkezik elszámolási kötelezettsége.Az elszámolási kötelezettséget az Szt-vhr. 9. mellékletének 3/b pontjatartalmazza....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 27.

Idegen pénzeszközök között szereplő devizaszámla kamatának elszámolása

Kérdés: 2003. évben a 368-48882 számlára könyveltük a devizás beruházásainkat. 2004-ben a számlán kamatjóváírás és a számla megszűnése miatti átvezetés szerepel. Kérem, hogy részletesen levezetni szíveskedjék a kamatjóváírás, az átvezetés és az átváltás miatti különbözet könyvelését a 368, 48882, 3521 (574217) számlákon.
Részlet a válaszából: […] ...könyvelése, a jóváírás napján érvényesválasztott devizaárfolyam átszámított forintértékén.T 3942 – K368 A devizaszámla megszűnése miattiátvezetés könyvelése az előző tétellel azonos forintöszszegben.T 368 – K48882 Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.