Kedvezményes strandbelépő juttatása

Kérdés: Önkormányzat egyszemélyes kft.-je kedvezményes áron strandbelépőt ad az önkormányzatnak. Mivel a szokásos piaci ár alatt van az ára, felmerül-e áfaprobléma? Ha természetbeni juttatásként kapja a dolgozó, betudható-e ez az 1 éven belüli csekély értékű ajándéknak? Ha a számlázott árat nézzük, belefér a keretbe, de ha a piaci árat, akkor nem. Járulékmentes-e ez a juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...árához képest, és a termék értékesítőjét, a szolgáltatás nyújtóját az adólevonási jog nem egészben illeti meg, illetve bizonyos mentességre okot adó körülmény fennállása esetén.Az előzőektől függetlenül az ingyenes szolgáltatásnyújtást ellenérték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Telefonköltség továbbszámlázásával kapcsolatos szja-kötelezettségek

Kérdés: Az 1995. évi CXVII. személyi jövedelemadóról szóló törvény 69. § (1) bek. mb) pontja és a (12) bekezdése alapján 2006. szeptember 1-jétől a telefonszolgáltatás magáncélú használata címén a magánszemélynél keletkező bevétel természetbeni juttatásként válik adókötelessé a kifizetőnél. "Az adóköteles bevétel a magáncélú használat értékének, a magánszemély által meg nem térített része, azzal, hogy a magáncélú használat értéke, a telefonszolgáltatás esetében a forgalomarányos kiadásoknak a tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével határozható meg. Avagy választható, hogy a telefonszolgáltatás esetében a 20% számít adóköteles bevételnek." 1. Helyesen értelmezzük azt, hogy amennyiben a magáncélú használat értékét a magánszemélynek kiszámlázzuk, és ő ezt megtéríti, akkor nem keletkezik adóköteles bevétele? (Az adómentesség független attól, hogy hány százaléka ez az összeg a számla végösszegének?) 2. Amennyiben a továbbszámlázott összegek nem érik el a bejövő számla végösszegének a 20%-át, abban az esetben meg kell fizetnünk a különbség után a 20%-ot? 3. A fenti esetben a számla értékét a forgalomarányos kiadások (pl.: tételes híváslista) tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások (pl. előfizetési díj) arányosításával határozhatjuk meg. Milyen nyilvántartás alapján lehet hitelt érdemlően, hiánytalanul bizonyítani a magáncélú használatot, ami a számlázás bizonylataként szolgálna? (Például, ha a magánszemélyek kapnak egy "hivatalos" és "magán" kódot, amit telefonálás előtt maguk ütnek be a készülékbe, vagy ha a számlán bekarikázzák a magánhívásaikat?) 4. Alkalmazható együttesen a két módszer? Ez alatt azt értem, hogy mondjuk csak 16 százalékot számlázok ki, és a maradék 4 százalék után fizetem meg az 54 százalékot és a járulékokat. Ekkor nem vezetünk nyilvántartást. 5. Vagy nyilvántartás alapján a magánhasználat forgalomarányos részét kiszámlázom, de a rá eső nem forgalomarányos (előfizetési díjak) után megfizetem az adót és járulékaikat. (Ebben az esetben a magánhasználat arányos és nem arányos, csak összesen 15 százaléka a bejövő számlának.)
Részlet a válaszából: […] Amennyiben atételes kimutatás alapján megállapított magáncélú használat értékét teljesegészében megtérítik a magánszemélyek, akkor a telefon magáncélú használatamiatt nem keletkezik adóköteles bevételük, és természetesen a kifizetőnek semkell adót fizetnie. Ez akkor is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 7.

Szakmai gyakorlaton részt vevő tanulók költségeinek adózása

Kérdés: Iskolánkból 14 fő tanuló és 8 fő tanár a Tempus Közalapítványtól pályázat útján 3 hetes szakmai gyakorlatot nyert Németországba és Finnországba. A közalapítvány finanszírozza a szakmai gyakorlattal kapcsolatosan felmerülő valamennyi költséget és a szakmai gyakorlaton részt vevők napidíját is. Az iskolával tanulói jogviszonyban állók adóköteles napidíja után milyen mértékű adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...(nem pénzbeli juttatásról) adó- vagy adóalap-csökkentésigénybevételére jogosító igazolást nem ad, és korábban sem adott ki.Az adómentesség feltételeinek megléte esetén a közalapítványa magánszemélyeknek teljesített kifizetéseket adómentes jogcímen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 27.

Üdülési csekkek adózása

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.33. pontjában foglalt adómentességi szabályt a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság kezelésében lévő üdülőbe beutalt köztisztviselők esetében akkor, ha az üdülési díjat üdülési csekkel egyenlítette ki a beutalt?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.33. pontjában foglaltfeltételek szerint juttatott üdülési csekk ellenértékéből adott engedményadómentes természetbeni juttatásnak minősül. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének2004. január 1-jétől hatályos 8.33 pontja alapján adómentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Gondnoki lakás fenntartási költségei, adózása

Kérdés: Az intézményünkhöz tartozó gondnoki lakás közüzemi költségeit az intézmény fizeti, a nevére szóló számla alapján. Külön mérni csak a villamos energiát és a gázfogyasztást tudjuk, a távhőszolgáltatást és a víz-, csatornafogyasztást nem. A gondnok saját, főállású dolgozónk. Természetbeni juttatásnak számít-e a lakás rezsiköltségeinek kifizetése, és kell-e személyi jövedelemadót fizetni utána?
Részlet a válaszából: […] ...meghiúsulna, így az ilyen lényegi elem szempontjából meghatározó személy állandó jelenlétének előfeltétele a lakhatás, ezért az adómentesség alkalmazható. Jogszabályi előírás hiányában nem tekinthető a szja szempontjából (adómentes) szolgálati lakásnak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

A különböző jogcímeken adott munkáltatói juttatások adózási szabályai

Kérdés: A Ktv. 49/H §-a különböző jogcímű juttatások biztosítását teszi lehetővé a köztisztviselők részére. Ilyen a bővítéssel, a komfortfokozat növelésével nem járó lakásfelújításhoz nem hitelintézeten keresztül nyújtott, vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes kamatozású kölcsön, a lakhatási, családalapítási és szociális támogatás, az üdülési hozzájárulás. Ezen támogatások juttatásáról a hivatal közszolgálati szabályzata rendelkezik. Milyen adókötelezettséget eredményeznek az előzőekben felsorolt juttatások?
Részlet a válaszából: […] ...költség 30 százalékát, de legfeljebb az utolsó folyósítástól számított 5 éven belül az 500 ezer forintot nem haladja meg. Az adómentesség feltétele, hogy a lakás a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható méretet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.