8 talált cikk az ellenérték , GYES , szerződés , bizonylat , mentesség kifejezésre

Kérdés:

Önkormányzatunk minden évben ajándékkal kedveskedik a 65 év feletti lakosoknak. Ezt a juttatást nem kötjük anyagi helyzethez, nem szerepel a szociális rendeletünkben, csak az életkor számít. A juttatás fejenként 10.000 forintos utalvány formájában történik, amelyet bármilyen termékre be lehet váltani a településen lévő vegyesboltokban (tartós élelmiszer, vécépapír, vegyi áru stb.). Az önkormányzat saját hatáskörben bocsátja ki az utalványokat 10.000 forint névértékben, majd szerződést köt a helyi boltokkal, hogy az utalványok elfogadása/beváltása után azok értékét megtéríti a boltosoknak. Az utalványok nem névre szólóak, de nyilvántartást vezetünk róla, hogy ki kapta és milyen értékben, aláírással igazolva. Az utalványon nincsen kikötve, hogy konkrétan mire váltható be, csak az, hogy mely boltokban és mekkora összegben, illetve a határidő. Az elszámolás a boltosokkal havonta történik, ők az önkormányzatnak számláznak, és annak ellenében fizetünk nekik.
1. Az utalvány kibocsátása saját hatáskörben engedély- vagy bejelentésköteles-e?
2. A boltosok számlakiállítási kötelezettsége az önkormányzat felé fennáll-e? Mivel ők az utalvány elfogadásakor már kiállítanak egy nyugtát a vevőnek, ahol az áfafizetési kötelezettség létrejön. Ezután az önkormányzat felé adómentes számlát adnak "utalványbeváltás" jogcímen.
3. Az ajándékként átadott utalványok után az önkormányzatnak milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik, és azt melyik időpontban kell megfizetni (utalvány kiállítása, utalvány átadása, beváltás, beváltóhely számlája)?
4. Kedvezőbb lenne-e az önkormányzat számára adózási szempontból, ha a 10.000 forintos ajándékot készpénzben juttatnánk az időseink részére?

Kérdés:

Az önkormányzat alanyi adómentes. Adásvétellel vegyes földcsereszerződéssel "szántó" megnevezésű ingatlant cserélt. Az ingatlanok területnagyságának különbségére tekintettel a cserélő féltől értékkülönbözet megfizetésére került sor. (Az önkormányzatnak pénzforgalmi bevétele keletkezett.) Az ügyletről kell-e számlát kiállítani az önkormányzatnak, és ha kell, akkor a számlán mely összeg szerepel: csak az "adásvétel" jogcímén eladott négyzetméter földterület értéke, vagy a "csere" jogcímén átadott négyzetméter földterület értékét is fel kell tüntetni? A csereügyletekről kell-e számlát kiállítani?

Kérdés: Felsőfokú oktatási intézmény saját bölcsődét üzemeltet, ahol a férőhelyek biztosítására térítési díjat számol fel. Az egyetem az áfa alanya. A bölcsődei férőhely biztosításának kiszámlázása esetében milyen áfakulcsot kell használni?

Kérdés: Egy társaság üzemanyag-kiszolgálási (beszerzési és értékesítési) tevékenységet végez. A jelenlegi gyakorlat az, hogy áfa szempontjából a légitársaságok felé az úti cél a meghatározó. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha az üzemanyag-kiszolgálási bizonylaton a "Hová" rovatba nem magyarországi úti cél kerül feltüntetésre, akkor áfamentesen, amennyiben magyarországi úti cél kerül feltüntetésre, akkor áfával növelten történik a számlázás. Ezt a bizonylatot a pilóta aláírja, neve nyomtatott betűvel is rákerül a dokumentumra. A fent vázolt tényállással kapcsolatban kérdésként merült fel, hogy termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás történik az üzemanyag értékesítése és kiszolgálása során. Ebből adódóan a termék/szolgáltatás értékesítése után keletkezik-e fizetendő áfa, esetleg az ügylet mentes az áfa alól, vagy az áfa hatályán kívül esik?
További kérdéseink:
- A fentebb vázolt jelenlegi gyakorlat helyes-e?
- A vevő székhelye, tevékenységének jellege befolyásolja-e az ügylet áfabeli megítélését?
- Hogyan minősíthető az áfában a teljesítés jellege (pl. folyamatos)?

Kérdés: Intézményünk gyakran vesz igénybe fuvarozási szolgáltatást, ezért általában ugyanattól a cégtől rendeljük meg a szolgáltatást havonta többször is, mely szállításokról fuvarlevelek készülnek. A szerződés szerint, az adott hónap utolsó napján az elkészült menetlevelek alapján gyűjtőszámlát készít a cég. Kérdésünk a gyűjtőszámla teljesítési időpontjára vonatkozik. Több előadáson azt hallottuk, hogy ebben az esetben a teljesítési időpont az elszámolás utolsó napja (hónap utolsó napja). A fuvarozó cég szerint a fizetési határidő a teljesítés napja. Ebben az esetben más hónapra esik a cég fizetési kötelezettsége, illetve a levonási jog keletkezésének időpontja. Kérem, segítsenek beazonosítani az adófizetési kötelezettség keletkezésének napját!

Kérdés: Cégünk kutatás-fejlesztési tevékenységet folytat, amelyhez rendszeresen kap támogatást a minisztériumtól. A támogatások nagy része a minisztérium által kiírt pályázatokból származik, a felhasználásról tételes elszámolást kell készíteni a minisztérium részére. A cég a támogatást személyi juttatásokra és azok járulékaira használja fel, amelyeknek nincs áfatartalma. A beszerzéseket, alvállalkozói számlákat stb. saját forrásból fedezi, ezeket minden elszámolásban ellenőrizni lehet. Ebben az esetben a kapott támogatást be kell vonni az áfaarányosításba? A cégünk külföldi – EU-n belüli és kívüli – állami szervek támogatásait is elnyerte. Ezekkel a támogatásokkal van-e teendőnk az áfaszámítás és -bevallás során?

Kérdés: Szeretném tudni a tankönyv-értékesítés folyamatát, a megrendelés utáni kiszállítástól az intézményi értékesítésig. Hogyan tudok számlát adni az intézmény által értékesített tankönyvről? Milyen áfatartalommal számlázom tovább? Továbbértékesítésről van-e szó, 25%-os áfával? A szállítói számlát hogyan egyenlítem ki, hiszen nem mindenki fizet a tankönyvekért?

Kérdés: Hogyan kell a telefonszámlára vonatkozó 30 százalékos áfalevonási tilalmat alkalmazni? Ha az egyik vonalat teljes összegben továbbszámlázzuk, annak áfáját le lehet-e vonni, és csak a többi részre kell alkalmazni a 30 százalékos tiltást? A bejövő telefonszámláról a polgármesteri hivatal tevékenységéhez nem szükséges beszélgetések díjait – a dolgozók magánbeszélgetéseit – befizettetjük. Hogyan kell a telefonszámla áfáját kezelni? Hogyan kell feltüntetni az áfabevallásban?