Közhasznú alapítvány által biztosított utazás és szállás adójogi megítélése

Kérdés: Két kérdésem van közhasznú alapítványból történt utazási költségtérítés adóvonzatáról. 1. Az alapítvány munkáját önkéntesként segíti egy magánszemély, aki ezért juttatást nem kap, de a helyi bérletét megveszi az alapítvány, az alapítvány nevére szóló számlával rendelkezünk. 2. Az alapítvány közhasznú célja az egészségügyi ellátás támogatása. Ezzel kapcsolatban egészségügyi dolgozók továbbképzési költségeit fizeti ki, ugyancsak az alapítvány nevére szóló szabályos számlára. Kérdésem, hogy az ehhez kapcsolódó utazási és szállásköltség megtérítése (vasúti költség és benzinköltség) milyen adóvonzattal jár? Az alapítvánnyal semmilyen jogviszonyban nem állnak az egészségügyi dolgozók.
Részlet a válaszából: […] ...– az alapítványnevére szóló számla alapján – a közhasznú céllal összhangban van, ezért arraalkalmazható a hivatkozott adómentességi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 23.

Munkáltatói lakáscélú támogatás

Kérdés: A munkáltató által adómentesen nyújtható lakáscélú támogatási rendszerrel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy a munkáltató által – meghatározott feltételek szerint – hitelintézettől felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez [Szja-tv. 72. § (4) bekezdés] nyújtható (kamatmentes) lakáscélú hitelhez hasonlóan nyújthat-e a munkáltató lakáscélú vissza nem térítendő támogatást (Szja-tv. 2. sz. melléklet) is ugyanilyen, ugyanazon hitelintézettől felvett kölcsön törlesztése jogcímen?
Részlet a válaszából: […] ...nem térítendőtámogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtottkölcsön elengedett összegét is). Az adómentesség akkor érvényesülhet, ha atámogatás összege nem haladja meg a vételár vagy a teljes építési költség 30százalékát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 25.

Munkáltatói adómegállapítás

Kérdés: 2006. január 1-jével megszűnt a magánszemélyek jövedelemadójának munkáltatói megállapítása. A múlt év decemberének elején egy előadáson azt hallottuk, hogy ennek ellenére a munkáltatónak közre kell működnie a magánszemély bevallásában. Milyen feladatai vannak a munkáltatónak? Megtagadhatja-e a munkáltató az adómegállapítást?
Részlet a válaszából: […] ...ha azadóévben– a) egyéni vállalkozó volt;– b) mezőgazdasági őstermelő volt, és e tevékenységébőlszármazó bevétele az adómentesség értékhatárát (Szja-tv. 23. §) meghaladta,kivéve, ha a nyilatkozat kiegészítéseként e törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 6.

Tankönyv-értékesítés

Kérdés: Iskolánk egyik dolgozója az iskola nevében értékesíti a tankönyveket. A számlák az iskola nevére szólnak, az intézmény ezeket teljes összegben kifizeti a kiadónak, vagyis az előzetesen felszámított áfát is. A számlák fedezetét a szülőktől beszedett pénz, illetve állami támogatás adja. Így az iskola "csak technikai közvetítő" a kiadó és a szülő között, aki a végső fogyasztó, az áfa alanya. Miért kell az iskolának az 5% vagy 25% áfát befizetnie, ha azt már egyszer a kiadó felé teljesítette, és amely összeg egyébként sem igényelhető vissza? Mivel az iskola többletjövedelemhez nem jut, miből fedezné ezt az áfabefizetést?
Részlet a válaszából: […] ...ellenértéke a tárgyévet megelőző évben nem érte el a 4 milliós értékhatárt – a tárgyévre választhatott volna alanyi adómentességet. Ha a tankönyv-értékesítések miatt a tárgyévben mégis eléri a szóban forgó értékhatárt, akkor azon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Kamatmentes vagy kedvezményes munkáltatói lakáscélú hitel

Kérdés: Az Szja-tv. 72. §-a (4) bekezdésének f) pontja, illetve az 1. számú melléklete 2.7. pontjának alkalmazásával kapcsolatban kérjük szíves véleményüket a következő kérdésben. Az Szja-tv. szerint a kamatmentesen vagy kedvezményesen nyújtott munkáltatói lakáscélú hitel, illetve a munkáltató által adott vissza nem térítendő támogatás "adómentességének" feltétele, hogy a hitel, illetve a támogatás felhasználásával megszerzett lakás ne haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét. Ezzel összefüggésben az a kérdés, hogy ki minősül a méltányolható lakásigény szempontjából együtt költöző családtagnak? A 12/2001. Korm. rendelet 3. §-a szerint a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe vehető családtagok: a házastárs, az élettárs, a kiskorú gyermek, valamint – jövedelemtől függetlenül – a 7. §-ban meghatározott családtag. A 7. §-ban felsorolt családtagok esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe vehető személyek szempontjából a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jövedelmi korláton kívül minden más feltételnek teljesülnie kell? Például az építtető vagy házastársának szülője, nagyszülője és testvére csak akkor vehető figyelembe a méltányolható lakásigény meghatározásánál, ha a nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette? Szükséges-e, hogy az együtt költöző személyek már egy éve közös háztartásban éljenek [7. § (2) bekezdés a) pont]? További kérdés, hogy fiatal házaspár (a házastársak egyike sem töltötte be a 35. életévét) esetén gyermekteleneknél két, egygyermekes fiatal házaspárnál további egy gyermek figyelembe vehető-e a méltányolható lakásigény meghatározásakor?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. a lakáscélú hitel utáni kamatkedvezmény, valamint a lakáscélú felhasználásra nyújtott, vissza nem térítendő támogatás adómentességét – többek között – ahhoz a feltételhez köti, hogy a lakás nem haladja meg a 12/2001. Korm. rendeletben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

Továbbtanuláshoz kapcsolódó költségek elszámolása

Kérdés: Dolgozónk távolabbi városba jár főiskolára. Az utazással és szállással kapcsolatban felmerült költségeket belföldi kiküldetési költségként kell-e könyvelni? Tanulmányi szerződéssel rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...ha a képzéssel összefüggő egyéb költségek megtérítésének (átvállalásának) sincs személyijövedelemadó-vonzata.Az adó alóli mentesség abban az esetben áll fenn, ha a dolgozó olyan képzésben vesz részt, amely az intézmény tevékenységéhez szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

A különböző jogcímeken adott munkáltatói juttatások adózási szabályai

Kérdés: A Ktv. 49/H §-a különböző jogcímű juttatások biztosítását teszi lehetővé a köztisztviselők részére. Ilyen a bővítéssel, a komfortfokozat növelésével nem járó lakásfelújításhoz nem hitelintézeten keresztül nyújtott, vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes kamatozású kölcsön, a lakhatási, családalapítási és szociális támogatás, az üdülési hozzájárulás. Ezen támogatások juttatásáról a hivatal közszolgálati szabályzata rendelkezik. Milyen adókötelezettséget eredményeznek az előzőekben felsorolt juttatások?
Részlet a válaszából: […] ...költség 30 százalékát, de legfeljebb az utolsó folyósítástól számított 5 éven belül az 500 ezer forintot nem haladja meg. Az adómentesség feltétele, hogy a lakás a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható méretet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.
1
2
3