9 talált cikk a rendelkezés , nyilvántartás , költség , szja , mentesség kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet alkotott a fenntartásában működő intézményekben és az önkormányzat egészségügyi feladatát ellátó egészségügyi szolgáltatóknál dolgozók számára biztosított juttatásokról. A rendelet célja, hogy különböző juttatásokat nyújtva, az alkalmazottak és a foglalkoztatottak munkában maradását és új munkaerő munkába állását segítse a bizonyos szakmákban fennálló nehéz munkaerőhelyzet megoldása érdekében. A rendeletben szabályozott feltételek teljesülése esetén – szociális rászorultság vizsgálata nélkül – pályázat útján nyújt:
- munkáltatói ösztöndíjat főiskolai, egyetemi hallgatók részére, szerződés keretében,
- lakhatási támogatást, lakásbérleti díj megfizetéséhez a foglalkoztatottak részére,
- lakhatásilehetőség-támogatást, bérelhető lakás formájában, a lakásbérleti díj szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon történő megállapítása mellett,
- rekreációs támogatást, amelynek keretében ingyenes sportszolgáltatást biztosít az önkormányzat tulajdonában lévő, azonban az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégének vagyonkezelésébe adott sportlétesítményben, uszodabérlet formájában az intézmények, egészségügyi szolgáltató foglalkoztatók részére (nem a dolgozó nevére szóló bérlet!!), mellyel a dolgozók az uszodát ingyenesen igénybe vehetik, használhatják,
- munkavégzést segítő eszközök beszerzésére támogatást, amely informatikai eszközök vásárlására fordítható.
A fentiekben ismertetett önkormányzati rendelet szerinti feltételekkel, pályázat alapján nyújtott támogatások adókötelesnek minősülnek-e, ha igen, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a kifizető és a juttatást igénybe vevő részéről?

Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk. Minden évben – év elején – pénzben adunk ruházati ellátmányt a hivatásos személyi állomány részére. A kifizetett összeget a K 1108 rovaton számoljuk el, amely rovat tartalmilag pénzben fizetendő ruházati költségtérítést takar. A számfejtés során a KIRA bérszámfejtési rendszerben (MÁK) azon jogcímen kerül rögzítésre a kifizetésre kerülő összeg, amely alapján a magánszemélynek nem lesz adófizetési kötelezettsége, sem pedig intézményünknek, tehát adómentesen kapja a meghatározott keretösszeget. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz- és világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. (V. 10.) BM rendelet 21. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy az állomány tagjának számlát kell kérnie az ellátmányt biztosító szervezeti egység nevére és címére a vásárolt ruházati termékekről. A BM rendelet 8. számú melléklete felsorolja az ellátmányból beszerezhető termékek körét. Az állománynak október hónapban kell elszámolni a kapott keretösszeggel oly módon, hogy a pénzügyi szakszolgálat részére a számlákat leadják, ahol a számlaellenőrzés megtörténik (megjegyzem, a számlák nem kerülnek könyvelésre a főkönyvi nyilvántartásban, azokat csak megőrizzük). Amennyiben a teljes megkapott összegről benyújtja a számlákat a dolgozó, nem válik adóköteles juttatássá a kifizetés, viszont az el nem költött rész esetén adókötelessé válik a számlával nem igazolt rész, és megadóztatjuk mint a bérjövedelmet. A személyi jövedelemadó alóli mentesség érdekében a kiállított ruházati számlán vevőként a rendőri szervnek kell szerepelni, kerül-e ezáltal az intézmény, illetve a dolgozó abba a helyzetbe, hogy a terméket a megvásárlást követően a dolgozó részére "temészetben átadja"? Kérdés, hogy az Szja-tv. 2019. évi változása miatt az adóztatásra befolyással van-e az a körülmény, hogy a ruhapénzről kérnek-e számlát vagy sem? Számlával történő elszámolás esetén és számla nélkül is összevonandó jövedelemként kellene adózni?

Kérdés: Önkormányzat egyszemélyes kft.-je kedvezményes áron strandbelépőt ad az önkormányzatnak. Mivel a szokásos piaci ár alatt van az ára, felmerül-e áfaprobléma? Ha természetbeni juttatásként kapja a dolgozó, betudható-e ez az 1 éven belüli csekély értékű ajándéknak? Ha a számlázott árat nézzük, belefér a keretbe, de ha a piaci árat, akkor nem. Járulékmentes-e ez a juttatás?

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a 30 napot meghaladó elszámolásra kiadott előleg kamatkedvezménye miatt a munkavállalót és a munkaadót terhelő adót? A magánszemély az előleget munkaviszonyra tekintettel kapta, 32 napig volt nála 20 000 Ft.

Kérdés: 2006. január 1-jével megszűnt a magánszemélyek jövedelemadójának munkáltatói megállapítása. A múlt év decemberének elején egy előadáson azt hallottuk, hogy ennek ellenére a munkáltatónak közre kell működnie a magánszemély bevallásában. Milyen feladatai vannak a munkáltatónak? Megtagadhatja-e a munkáltató az adómegállapítást?

Kérdés: Az 1995. évi CXVII. személyi jövedelemadóról szóló törvény 69. § (1) bek. mb) pontja és a (12) bekezdése alapján 2006. szeptember 1-jétől a telefonszolgáltatás magáncélú használata címén a magánszemélynél keletkező bevétel természetbeni juttatásként válik adókötelessé a kifizetőnél. "Az adóköteles bevétel a magáncélú használat értékének, a magánszemély által meg nem térített része, azzal, hogy a magáncélú használat értéke, a telefonszolgáltatás esetében a forgalomarányos kiadásoknak a tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével határozható meg. Avagy választható, hogy a telefonszolgáltatás esetében a 20% számít adóköteles bevételnek." 1. Helyesen értelmezzük azt, hogy amennyiben a magáncélú használat értékét a magánszemélynek kiszámlázzuk, és ő ezt megtéríti, akkor nem keletkezik adóköteles bevétele? (Az adómentesség független attól, hogy hány százaléka ez az összeg a számla végösszegének?) 2. Amennyiben a továbbszámlázott összegek nem érik el a bejövő számla végösszegének a 20%-át, abban az esetben meg kell fizetnünk a különbség után a 20%-ot? 3. A fenti esetben a számla értékét a forgalomarányos kiadások (pl.: tételes híváslista) tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások (pl. előfizetési díj) arányosításával határozhatjuk meg. Milyen nyilvántartás alapján lehet hitelt érdemlően, hiánytalanul bizonyítani a magáncélú használatot, ami a számlázás bizonylataként szolgálna? (Például, ha a magánszemélyek kapnak egy "hivatalos" és "magán" kódot, amit telefonálás előtt maguk ütnek be a készülékbe, vagy ha a számlán bekarikázzák a magánhívásaikat?) 4. Alkalmazható együttesen a két módszer? Ez alatt azt értem, hogy mondjuk csak 16 százalékot számlázok ki, és a maradék 4 százalék után fizetem meg az 54 százalékot és a járulékokat. Ekkor nem vezetünk nyilvántartást. 5. Vagy nyilvántartás alapján a magánhasználat forgalomarányos részét kiszámlázom, de a rá eső nem forgalomarányos (előfizetési díjak) után megfizetem az adót és járulékaikat. (Ebben az esetben a magánhasználat arányos és nem arányos, csak összesen 15 százaléka a bejövő számlának.)

Kérdés: Keletkezik-e adófizetési kötelezettsége az intézetnek akkor, ha az autópálya-matricát elszámolja abban az esetben is, amikor azt olyan gépkocsihoz vásárolják, amely az egyik munkatársnak a saját tulajdona, de hivatali célból is használja?

Kérdés: Köztisztviselői rendeletünk 15. § c) pontja alapján a köztisztviselő részére rendkívüli pénzbeli szociális segély adható. A képviselő-testület ennek fedezetét minden évben a költségvetési rendeletben biztosítja. Adómentesen adható-e ez a juttatás? Milyen módon kell a juttatást elszámolni a dolgozónak? Milyen nyilvántartás és dokumentáció szükséges ehhez?

Kérdés: Hogyan kell kezelni a polgármesteri hivatalok és költségvetési intézmények természetbeni juttatásait és reprezentációs kiadásait? Hogyan történik ezek adóztatása és nyilvántartása?