Polgármesterek díjazásának személyi jövedelemadó és társadalombiztosítás szempontjából történő megítélése

Kérdés: Polgármester költségtérítésével kapcsolatban olvastuk, hogy ez nem önálló tevékenységből származó jövedelem, az azonban még kérdéses számunkra, hogy úgy kell tekinteni, mint munkaviszony jellegű jogviszonyt, vagy mint választott tisztségviselő díjazását? Amennyiben ez utóbbinak tekintendő, hogyan alakul a polgármester részére juttatott cafeteria adózása?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme (felhívjuk a figyelmet, hogy 10% költséghányad alkalmazására nincs lehetőség) eléri a minimálbér 30%-át, illetve naptári napokra annak harmincadrészét. Amennyiben az érintett biztosítottnak minősül, tőle 16% szja-t,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Önkormányzati tanács elnökének tiszteletdíja

Kérdés: Többcélú önkormányzati társulás elnökének (főállású polgármester), illetve elnökhelyettesének fizethető-e munkájának elismeréseként havonta tiszteletdíj (állományba nem tartozók tiszteletdíja jogcímen), melynek összegét a társulási tanács határozatban állapítja meg? A leköszönő elnök részére 2011. januárban (2010. évre vonatkozóan) egy összegben fizethető-e tiszteletdíj? Ha ez nem lehetséges, milyen más juttatásban részesülhetnek?
Részlet a válaszából: […] ...irányuló egyéb jogviszony keretébenmunkát végző személynek kell tekinteni. Abban az esetben, ha a díjazás adotthónapban nem éri el a minimálbér 30%-át (2011. január 1-jétől 23 400 Ft), akkora jövedelem nem képez járulékalapot, hanem 27%-os ehót kell utána fizetni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 22.

Képzési költség adókötelezettsége

Kérdés: Az egyik munkavállalónkat tanulmányi szerződéssel – melyben vállaltuk az utazási költségek megtérítését is – beírattuk egy mérlegképes könyvelői tanfolyamra. A kérdésem az lenne, hogy a részére jutatott BKV-bérlet után meg kell-e fizetni az Szja-tv. 70-71. § szerinti 25%-os adót?
Részlet a válaszából: […] ...szerzi meg a mérlegképes könyvelői képesítést,akkor a tanulmányi szerződés alapján az adóévben átvállalt képzési költségnek aminimálbér két és félszeresét meg nem haladó része után is az említett 25százalékos mértékű adót kell a munkáltatónak fizetnie....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Ügyvédi díj elszámolása

Kérdés: Bíróságként a kirendelt ügyvédnek meghatalmazott védői díjat kellene kifizetnünk, de az ügyvéd tevékenységét átmenetileg szünetelteti, ezért nem áll módjában számlát kiállítani. A védői tevékenység ideje 2007. és 2008. évben volt, a megállapító végzés 2010 májusában emelkedett jogerőre. Kérdésünk, hogy számla nélkül kifizethető-e az ügyvéd számára a járandóság? Ha igen, milyen levonások terhelik?
Részlet a válaszából: […] ...A jövedelem a költségekkel csökkentett bevétel. Ajárulékkötelezettséget az alapján kell megállapítani, hogy a jövedelemmeghaladja-e a minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.

Képzési költség adókötelezettsége

Kérdés: Intézményünk egyik közalkalmazottja számára az Mt. 103. §-a alapján kötelező kijelöléssel elrendelte a főiskolai végzettség megszerzését. A képzésen való részvételre kötelezés 2009. évben történt. A képzés 2009/2010. tanév I. félévében 2009. szeptember 1-jén kezdődött. 2010. évben az átvállalt képzési költség meghaladja a minimálbér két és félszeresét. Kérdésünk: 1. az átvállalt képzési költség értékhatárt meghaladó része az Szja-tv. 69. §-ának hatálya alá tartozó természetbeni juttatásként adóköteles, vagy 2. a közalkalmazott (nem pénzben megszerzett) munkaviszonyból származó jövedelmeként adó- és járulékköteles? A 2. pont alatti esetet az érintett közalkalmazott nem fogadja el, mivel az Mt. 103. § (4) bekezdése értelmében a munkáltató ez esetben köteles a munkabérét és költségeit megtéríteni. Adókötelezettsége esetén az Mt. előírása nem teljesül.
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély szakmai ismereteinek megszerzését szolgálja, azzal, hogy aziskolarendszerű képzés adóévben átvállalt költsége a minimálbér két ésfélszeresét nem haladhatja meg (akár munkáltatói kötelezés, akár tanulmányiszerződés alapján). A minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
Részlet a válaszából: […] ...azaza jövedelemkivét után 2009. július 10-éig 29% társadalombiztosítási járulékot,ezt követően kivett jövedelem után a minimálbér kétszerese mértékéig 26%, az afeletti rész után 29% társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Azegyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Iskolai kirándulás költségeinek adózása

Kérdés: Az iskola tantestülete kirándulást szervezett külföldre. A kirándulás költségeinek egy részét intézményünk fizeti ki (utazási költség, szállásköltség). A kiránduláson nem vesz részt minden pedagógus. A kifizetett költségekből milyen adót és járulékot kell fizetnie az iskolának vagy a pedagógusnak?
Részlet a válaszából: […] ...mértékben kerülhet sor a beszámításra, hogy a – beszámítást követően – kifizetett összeg elérje a hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének 50...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 8.
1
2