5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Közalkalmazotti besorolás alapjai, takarítónők besorolása
Kérdés: Egy középiskolában takarítok, 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezem. Akinek szakmunkásvégzettsége van, de nem szakirányú, ők garantált bérminimumot kapnak. Én és még egy kolléganő minimálbért. Sértő, hogy egyazon munkáért különböző bért fizetnek.
2. cikk / 5 Rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásban részesülő személy foglalkoztatása
Kérdés: Községi önkormányzatnál rokkantnyugdíjast lehet-e alkalmazni július 1. után az Mt. hatálya alá tartozó foglalkoztatottként (takarítónő), illetve részmunkaidős könyvtárosi munkakörben?
3. cikk / 5 Garantált bérminimumra való jogosultság
Kérdés: Intézményünk alkalmazottai közül egy fő 2 évfolyamos gép- és gyorsírói bizonyítvánnyal rendelkezik (1986. 06. 18.). 1997. május 8-án elvégzett egy 160 órás megyei pedagógiai intézetben rendezett tanfolyamot, amelyen az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott 8925320 12 10 11 azonosító számú dajka szakképesítést igazoló bizonyítványt szerzett. Egy fő általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkezik, később 2002. december 15-én szintén 160 órás, egy intervenciós központ által kiadott Országos Képzési Jegyzékben meghatározott 318999 01 azonosító számú dajka megnevezésű szakképesítést igazoló bizonyítványt szerzett. Jelenleg B/9 közalkalmazotti kategóriába vannak besorolva. Illetményük a minimálbér. A jelenlegi besorolásuk helyes-e? Megilleti-e őket a garantált bérminimum a fent említett bizonyítványok alapján?
4. cikk / 5 Változások a 2009. évi CXXX. törvényben
Kérdés: Mik az önkormányzati költségvetés tervezéséhez kapcsolódó főbb változások a 2009. évi CXXX. törvényben?
5. cikk / 5 Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett
Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?