Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés

Kérdés: Önkormányzatunk intézménye egyik alkalmazottjának havonta munkába járással kapcsolatosan távolsági vasúti bérlet hozzájárulást fizet Budapest-Szolnok viszonylatban. A bérlet ára 71 200 forint, melyet az intézmény teljes összegben megtérít. Költségcsökkentés érdekében ötlet szintjén felmerült olyan lehetőség, hogy az érintett alkalmazott számára névre szóló MÁV START Klub Bónusz kártyát adna féléves időintervallumokra, melynek ára jelentősen kevesebb, mint a havibérletek szummája.
1. Megteheti-e az intézmény, hogy a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést ilyen formában nyújtsa?
2. Ha igen, megteheti-e az intézmény, hogy differenciál az alkalmazottak között, azaz csak azoknak az alkalmazottnak nyújtja ezt a lehetőséget, akik esetében ez a verzió a költséghatékonyabb?
3. Kötelezheti-e az alkalmazottat, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, vagy az alkalmazottnak joga van havibérletet elszámoltatni?
4. a) Könyveléstechnikailag ezt a gazdasági eseményt ugyanúgy személyi juttatásként kell-e könyvelni (K1), vagy mivel egy kártyát vásárol meg az intézmény, dologi kiadás (K3) lesz?
4. b) Ha személyi juttatás, milyen módon szükséges ezt a KIRA-rendszerben számfejteni (azaz havi bontásban vagy egy összegben)?
5. Ha az alkalmazott felmond, az intézmény igényt tarthat-e az időarányos rész visszatérítésére?
6. Van-e bármilyen adóvonzata ennek a lehetőségnek?
Részlet a válaszából: […] ...célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás költségét. A MÁV Start kártya korlátlan utazást biztosít az ország egész területén, ezért nem felel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Munkába járás egy autóval

Kérdés: Két dolgozónk házaspárt alkot, egy autóval járnak dolgozni, és a feleségnek nincs is jogosítványa. A feleség is kéri a 15 Ft/km munkába járási költségtérítést, de szerintünk nem jár neki, mert nincs költsége a munkába járással kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] ...munkába járással kapcsolatos utazási költségek térítésére a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet vonatkozik. Az Szja-tv. 25. §-ának (2) bekezdése azt határozza meg, hogy a jövedelem kiszámításánál a munkaviszonyban álló magánszemélynek nem kell figyelembe vennie azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Képzési költség adókötelezettsége

Kérdés: Az egyik munkavállalónkat tanulmányi szerződéssel – melyben vállaltuk az utazási költségek megtérítését is – beírattuk egy mérlegképes könyvelői tanfolyamra. A kérdésem az lenne, hogy a részére jutatott BKV-bérlet után meg kell-e fizetni az Szja-tv. 70-71. § szerinti 25%-os adót?
Részlet a válaszából: […] ...oda- és visszautazás idejére kapnámeg a munkavállaló, mert csak így lenne biztosítható az, hogy a bérletetmagáncélú utazásra (pl. munkába járásra) ne használja.Amennyiben a munkavállaló 2010. évben megkezdettiskolarendszerű képzés keretében szerzi meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Egyes természetbeni juttatások

Kérdés: 1. Költségvetési szervként tevékenykedünk, uszodabérletet vettünk dolgozóink részére, terheli-e valamilyen adó-, járulékkötelezettség szervezetünket a bérlet vonatkozásában? 2. Vidékről járó munkavállalónk részére éves autópálya-matricát kifizethetünk-e, illetve milyen kötelezettség terheli szervezetünket az ilyen jellegű kifizetés esetében?
Részlet a válaszából: […] 1. Az alkalmazottak részére ingyenesen vagy kedvezményesenbiztosított uszodabérlet adó- és járulékköteles. Ez a juttatás a Szja-tv. 69. §(1) bekezdésének h) pontja alapján természetbeni juttatásnak minősül. Ennekmegfelelően kell a juttatás után a személyi jövedelemadót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 8.

Egyes juttatási formák adókötelezettsége

Kérdés: Intézményünk munkavállalóinak adómentesen helyi BKV-bérlet-térítést fizet leadott bérletszelvény és a munkáltató nevére kiállított számla alapján. Nem egyértelmű számunkra az összevont együttes adókötelezettség elszámolása. Például: I/a) BKV-bérlet-térítés: 4760 Ft/hó melegétkezési utalvány: 8000 Ft/hó Kérdés: A 10 000 Ft feletti rész adóköteles természetbeni juttatás-e? I/b) BKV-bérlet-térítés: 4760 Ft/hó hidegétkezési utalvány: 4000 Ft/hó Kérdés: A 6000 Ft feletti rész adóköteles természetbeni juttatás-e? I/c) A fenti igénybevételt munkavállalóink év közben, illetve havonta megváltoztathatják-e? A fenti példán keresztül szemléltetve, kérjük kérdéseink megválaszolását.
Részlet a válaszából: […] ...munkába járáshoz használt helyi bérlethez kapcsolódóadómentesség csak abban az esetben alkalmazható, ha a munkáltató megvásárolja,vagy ha a munkáltató a nevére szóló számla alapján teljes egészében megtéríti adolgozónak a helyi bérlet árát.Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.