Rokkantsági nyugdíj melletti foglalkoztatás

Kérdés: 31 éves köztisztviselői jogviszonnyal rendelkező munkavállalónak folyamatban van a rokkantsági nyugdíj megállapítása. Munkaviszonyát meg kell-e szüntetni ahhoz, hogy megkaphassa a nyugellátást? Egyébként dolgozhat-e a nyugdíj mellett? Ha igen, hogyan? Foglalkoztatható részmunkaidőben köztisztviselőként vagy megbízási szerződéssel?
Részlet a válaszából: […] ...amelyért jogszabály alapjántiszteletdíj jár, akkor minősül keresőtevékenységnek, ha a havi tiszteletdíjmértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.2. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatotttevékenység akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 22.

Rokkantnyugdíjas foglalkoztatása

Kérdés: Nyugdíjas 2009. évi foglalkoztatásával kapcsolatosan az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni: köztisztviselőként III. rokkantsági csoportba tartozó nyugdíjast foglalkoztatunk 6 órás részmunkaidőben. Havi jövedelme bruttó 75 000 Ft. A 62. életévét még nem töltötte be. Milyen szabályok vonatkoznak a fenti adatok ismeretében az ő rokkantnyugdíj melletti foglalkoztatására? A munkavállaló 2008. január 1. előtt ment rokkantsági nyugdíjba.
Részlet a válaszából: […] ...emelésekkel növelt összege nem ériel a minimálbér összegét, akkor a kereseti korlát tekintetében a mindenkorikötelező legkisebb munkabért kell figyelembe venni.A kereseti korlát figyelembevételénél a 2009. január 1-jétkövetően szerzett jövedelmeket kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 17.

Saját jogú öregségi nyugdíjban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható a költségvetési intézményekben egy saját jogon öregségi nyugdíjban részesülő gépkocsivezető? Gondolok itt a 2008. évi személyijövedelemadó-változásokra, bérezésekre. Vonatkozik-e alkalmazására a minimálbér tizenkétszeresének megfelelő maximum, amely összeghatár feletti éves kereset esetén választania kell a nyugdíj és a bérkereset között?
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítási járulékot nem fizet, kivéve abbanaz esetben, ha a nyugdíj folyósítása szünetel. A kifizetett (elszámolt) bruttómunkabér (illetmény) után 3% munkaadóijárulék-fizetési kötelezettség iskeletkezik, munkavállalói járulékot azonban nem fizet az,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.

Külön juttatás közterhei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszából: […] ...vették igénybe,2. ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére amunkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, illetőleg munkabér(illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt;– az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.