5 talált cikk a munkavégzés , munkaidő , váltó , munkabér kifejezésre

Kérdés: Intézményeink (szociális szféra, közalkalmazottak) változó tartamú munkaidőkeretet alkalmaznak (1-3 hónap), a munkavállalók folyamatos munkarendben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint dolgoznak. A rendkívüli munkavégzés egyrészt munkaidőkereten felüli, másrészt 96 órán belüli, beosztástól eltérő munkavégzés formájában valósul meg. A rendkívüli munkavégzéseket a KIRA-rendszerben számfejtik, ennek kapcsán alakult ki ellentmondásos gyakorlat, az egyes jogcímkódok eltérő alkalmazása miatt. Van olyan intézmény, amely a rendkívüli munkavégzés számfejtését a "35128"-as jogcímkódon (megnevezése: "Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék és arányos munkabér") rögzíti, az intézmények többsége azonban a "35013"-as jogcímkódot (megnevezése: "Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék %-os") alkalmazza (egy adott rendkívüli munkavégzés ellenértéke a két jogcímkódnál jelentős eltérést mutathat, akár többszörösét is jelentheti a "35128"-as kóddal történő elszámolás).
A 35013-as jogcímkód a bérpótlékot és arányos bért is az alapilletmény alapján számolja (oly módon, hogy a "százalék" rovatban manuálisan 150% vagy 200% kerül bevitelre, ami az arányos munkabért is magában foglalja), a 35128-as jogcímkód a bérpótlékot és a munkabér arányos részét külön számolja oly módon, hogy a bérpótléknál számítási alapként csak az alapilletményt, a munkabér időarányos részének számításánál azonban a teljes – szociális ágazati pótlékot és munkahelyi pótlékot is magában foglaló – bért veszi figyelembe, valamint az osztószám is eltérő (bérpótléknál 174 óra, a munkabér időarányos részénél a beosztás szerinti óraszám). A szociális szférában a munkabér (amely magában foglalja az illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, keresetkiegészítést és jutalmat) és az alapbér (alapilletmény) között összegét tekintve jelentős különbség mutatkozik. A fentiek alapján abban kérjük szíves segítségüket, hogy a rendkívüli munkavégzés KIRA-rendszerben történő számfejtése során álláspontjuk szerint melyik jogcímkód alkalmazása a helyes, illetve mely jogcímkód mely rendkívüli munkavégzés számfejtésére alkalmazható?

Kérdés: Felmentési idő tartamára jár-e a bérkompenzáció?

Kérdés: Egy kereskedelmi üzlet nyitva tartása hétfőtől vasárnapig 5-21. Az alkalmazottak egymást váltva 5-13 és 13-21 között dolgoznak. Részükre 5-6-ig éjszakai, 14-21-ig délutáni műszakpótlékot, illetve vasárnapi munkavégzésükért 50%-os + 1 szabadnap pótlékot fizetünk ki. Helyes-e ez a bérszámfejtés? Tekintve, hogy eladóként dolgoznak (2 év gyakorlattal), így munkaszerződés szerint munkabérük 86 300 Ft/hó. Ezt az összeget növelik még a műszakpótlékok. Megfelelne-e a törvénynek, ha a dolgozók munkabére bruttó 75 000 Ft/hó lenne, ami a műszakpótlékok következtében meghaladná a 86 300 Ft/hó jövedelmet?

Kérdés: Egy bolt nyitva tartása: hétfőtől péntekig 8-17, szombaton 8-12. Két fő, heti 40 órás alkalmazott dolgozik. Szíveskedjenek egy gyakorlati példán bemutatni, hogy hogyan lehetne a 2 alkalmazott munkaidő-beosztását úgy elkészíteni, hogy ne kelljen műszakpótlékot fizetni részükre! Továbbá kérdésem, hogy ha karácsony előtti vasárnap 4 órás munkavégzés helyett a dolgozó kap 1 teljes szabadnapot, úgy kell-e részére vasárnapi munkavégzés címén pótlékot fizetni?

Kérdés: Az igazságügyi szakértői tevékenység 2003. január 1-jétől kikerült az áfakörből. Ez azt jelenti, hogy a nyomozó hatóság, bíróság, más hatóság által kirendelt szakértők díjait ezentúl csak számla ellenében lehet kifizetni, a díjjegyzék nem elegendő? Mi a szakértő státusa az áfa szempontjából? Mely esetben állítja ki a számlát az intézet, és mikor az alkalmazásában álló szakértő? Mi a szakértői díjról kiállított számlán a teljesítési időpont, mivel a szakértés időpontjában a díj még nem ismert, arról az eljáró hatóság később hoz határozatot? Lehet-e gazdasági társasági formában folytatni a szakértői tevékenységet?