Iskolarendszerű képzés támogatásának adózása 2019-től

Kérdés: A 2019. január 1-jétől hatályos Szja-tv. béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályainak értelmezésében kérnénk iránymutatásukat. A jelenleg hatályos Szja-tv. 89. §-ának (6) bekezdése szerint azokat a juttatásokat, melyek a 71. § szerinti béren kívüli juttatásként nem nevesítettek, de korábban annak minősültek, egyes meghatározott juttatásként és annak költségeivel adhatjuk a munkavállalóknak. Például egy tanulmányi szerződéssel támogatott munkavállaló részére a képzésének költségeit ebben az évben egyes meghatározott juttatásként el lehet számolni. 2019. évtől milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Az OKJ-s képzések iskolarendszeren kívülinek minősülnek?
Részlet a válaszából: […] ...az iskolarendszerű képzés béren kívüli juttatásnak minősült bizonyos értékhatárig, feltéve, hogy a munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges volt, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Felmentési idő és végkielégítés számítása ismételt felmentés esetén

Kérdés: Három község (GM, VE és VK községek) az alapfokú oktatási feladatokat közös fenntartású intézmény működtetésével látja el. A VE és a VK tagiskolákban foglalkoztatott dolgozók munkáltatója a GM Körzeti Általános Iskola. VK község tagiskolája 2003. évben a gyereklétszám csökkenése miatt megszűnt, az ebben a tagiskolában foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonyát a munkáltató 2003. június hónapban felmentéssel megszüntette, és részére az addigi közalkalmazotti jogviszonyok után a felmentési időre járó illetményt, valamint a végkielégítés összegét kifizette. Ugyanez a dolgozó 2003. 08. 26-án (időközi álláshely-megüresedés miatt) a VE tagiskolában közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Munkáltatója ismét a GM Körzeti Általános Iskola lett. A VE tagiskolában tanulók létszáma 2011 szeptemberétől nem indokolja a tagiskola fenntartását, így az ott alkalmazásban lévő munkavállaló várhatóan ismét felmentésre kerül. Kérem szíves válaszukat, hogy ebben az esetben a felmentési idő megállapításához a munkáltatónak mely közalkalmazotti éveket kell figyelembe vennie, illetve hány hónap végkielégítés jár a dolgozónak!
Részlet a válaszából: […] ...a felére jogosult a közalkalmazott, hafelmentésére azért került sor, mert a munkáltató által felajánlott, a 30/A. §szerinti munkakörbe helyezéséhez szükséges kinevezés módosításához nem járulthozzá, vagy a felajánlott megfelelő munkakör elfogadásáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 5.

Gyermek születése esetén a szabadságba beszámítható időtartamok

Kérdés: 2008. 06. 07-én szültem, itthon akarok maradni három évig a gyerekkel, két gyerekem van. Pedagógusként dolgoztam. Mennyi szabadság jár nekem így három évre?
Részlet a válaszából: […] ...az oktatással, nevelésselösszefüggő munkára igénybe vehet. Az 58. § (2) bekezdés alapján a fizetésifokozathoz kapcsolódó és a munkakör alapján járó pótszabadság közül a magasabbmértékű pótszabadság jár, ezért ezen dolgozóknak a fizetési fokozat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 17.

Közalkalmazotti jogviszony

Kérdés: A közalkalmazotti jogviszony szempontjából beszámítható-e előző "munkaviszonyként" a betéti társaság beltagjaként, illetve betéti társaság személyesen közreműködő kültagjaként töltött idő? Ha ez utóbbi után 3 év gyes következett, ez az idő figyelembe vehető-e?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe kell még venni:– a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt aközalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban betöltendő munkaköréhez szükségesiskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett, az 1992. július 1-jétmegelőzően fennállt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Felmentési tilalom

Kérdés: Települési önkormányzat fenntartásában működő, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv negyedik hónapja táppénzen lévő gazdasági vezetőjének munkaviszonyát szakmai alkalmatlanság miatt szeretnénk megszüntetni. A táppénzes állomány megszűnése után meddig áll felmentési tilalom alatt?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. 30. § (1) bekezdés d) pontja alapján a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel megszüntethető, ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált, vagy munkáját nem végzi megfelelően. Az alkalmatlanságot olyan bizonyított,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.