7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Munkaruha-juttatás
Kérdés: A Gyermekjóléti Központ munkaruha címén évi 10 000 Ft-ot térít meg az egyes munkavállalói részére, függetlenül attól, hogy mennyi a munkaruha beszerzési értéke. A munkaruhát a munkavállaló vásárolja meg, amelyről az intézmény nevére kiállított számlát kér, és amely alapján történik a költségtérítés kifizetése. Abban az esetben, ha a számla végösszege magasabb, mint 10 000 Ft, hogyan történik a könyvelése? Miként kell kezelni a számla áfatartalmát? Probléma-e, hogy a számla magasabb összegről szól, mint a munkavállalónak kifizetett rész?
2. cikk / 7 Munkahelyi étkeztetés támogatása és Erzsébet-utalvány juttatása
Kérdés: Intézményünk szociális szolgáltatást végez, és a bentlakó ellátottaink, valamint szociális étkezőink részére saját konyha üzemeltetésével biztosítjuk az élelmezést. Munkavállalóink egy része kedvezményes étkeztetésben részesül (munkakörük alapján). Ők az alapanyag 70%-át térítik számla ellenében – a hiányzó részt az intézmény, munkahelyi étkeztetés címén, természetbeni juttatásként biztosítja részükre. Az intézmény 2013-ban valamennyi munkavállalójának egységesen 8 ezer Ft/hó értékben Erzsébet-utalványt biztosított béren kívüli juttatásként. A kedvezményes étkeztetésben lévő munkavállalók intézmény által viselt részét figyelembe kell-e venni az Erzsébet-utalvány biztosításakor, összeadódik-e az adómentesség határának számításában? A KIR rendszerbe a munkahelyi étkeztetés munkáltató által megfizetett részét kell csak felvinni, mint béren kívüli juttatást? Lehet-e a dolgozóknak adott utalvány összege eltérő pl. munkakörök szerint? Figyelembe lehet-e venni a másik béren kívüli juttatás meglétét az adandó utalvány összegénél?
3. cikk / 7 Ruházati költségtérítés
Kérdés: A közalkalmazottak részére utólagos elszámolási kötelezettséggel biztosított ruházati költségtérítés összegét előlegként vagy ruházati költségtérítésként kell-e könyvelni, illetve hogyan kell nyilvántartani? Az adófizetési kötelezettség a kifizetéskor vagy a számlával történő elszámoláskor keletkezik-e?
4. cikk / 7 Étkezési utalványok adómentessége
Kérdés: Önkormányzatunk nem tud melegétkezést biztosítani a dolgozóinak. Ezért a dolgozók kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalványt kapnak. Ebben az évben lehetőségünk van rá, ezért az adómentes értékhatárnál nagyobb értékű utalványt adnánk a dolgozóknak. Azonban a juttatást nem azonos értékben kapná meg minden dolgozó. Kérdésünk, hogy az adómentes értékhatárt meghaladó juttatás elszámolható-e úgy, hogy a juttatás után az önkormányzat fizesse meg az adót?
5. cikk / 7 Béren kívüli juttatások – egységesen, avagy differenciáltan
Kérdés: Adható-e béren kívüli juttatás (például étkezési utalvány, ajándék utalvány, üdülési csekk) nem egységes, hanem differenciált formában?
6. cikk / 7 Munkaruha-hozzájárulás adókötelezettsége
Kérdés: Egészségügyi intézményünk a kollektív szerződésben a védőnő, gondozónő, fizikai dolgozó munkakörökben munkaruha-hozzájárulást állapított meg (felsőruha, cipő). Ha a dolgozó az intézmény nevére szóló számlával igazolja a vásárlást, kifizethető-e az összeg a munkáltatót terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség nélkül?
7. cikk / 7 Munkaruha-juttatás elszámolása
Kérdés: A 15/1998. NM rendelet 3. § (6) bekezdése szerint a családgondozót munkaruha illeti meg: esőköpeny, kabát, sapka, kesztyű, utcai cipő, táska, ing, nadrág, öltöny. Ezen ruházatok az Szja-tv. 9.2. pontja szerint besorolhatók-e az adómentes juttatások körébe?A gyermekfelügyelők részére a fent említett rendelet szerint munkaköpeny és munkacipő jár. Ezen dolgozók esetében, amennyiben nem munkaruházati szaküzletben történt a vásárlás, hogyan ellenőrizhető, vajon valóban munkaruhát vett-e a kedvezményezett? Pl. Salamander üzletben vásárolt, a számlában "cipő" árumegnevezéssel jelzett terméket elszámolhatunk-e adómentes munkaruha-juttatásként?