Közalkalmazotti jogviszony részmunkaidőssé módosítása

Kérdés: Jelenleg karbantartóként napi 8 órában foglalkoztatott közalkalmazott munkaidejét a tervek szerint a közeljövőben napi 4 órára kívánjuk csökkenteni, jelenlegi munkaideje ugyanis nincs kihasználva. Kell-e ehhez a közalkalmazott bele­egyezése, illetve mi a helyzet abban az esetben, ha az új átsorolását nem írja alá? Ekkor milyen módon szűnik meg a közalkalmazotti jogviszony, ha a közös megegyezés nem jön létre, illetve a közalkalmazott nem mond le a jogviszonyáról? Felmentés esetén ugyanis 8 hónap felmentési idő, továbbá ugyancsak 8 hónap végkielégítés illetné meg a közalkalmazottat, erre viszont pénzügyi lehetőségünk nincs. Milyen megoldást tudnak javasolni?
Részlet a válaszából: […] ...– amennyibenerre a munkáltatónak szüksége és lehetősége van – az átirányítás, azaz éventelegfeljebb 44 munkanap erejéig más munkakörbe tartozó feladatok ellátásáratörténő utasítás. Végső soron a megoldást valóban a jogviszony megszüntetésejelentheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.

Feladatok és dolgozók átvétele költségvetési szerv által gazdasági társaságtól

Kérdés: Az 1990. évi LXV. törvény 43. §-a alapján helyi önkormányzatok társulása létrehozott egy költségvetési intézményt szennyvízhálózat és -tisztító üzemeltetésére. Az intézmény mint költségvetési szerv, közszolgáltató közüzem működik (alapító okirat szerint). A szakmai feladatok ellátását eddig egy kft. végezte szerződés alapján. Az intézmény egyedül kívánja ezután végezni az egész üzemeltetést. A kft.-től átvehetjük-e pályázat nélkül a dolgozókat, és azokat kötelesek vagyunk-e közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatni? Az eddig részmunkaidőben foglalkoztatott intézményvezető ezután jogosult lesz-e vezetői pótlékra, ha továbbra is részmunkaidőben kívánja ellátni a feladatát?
Részlet a válaszából: […] ...alapján végrehajtási rendelet határozhatna meg olyan, a munkáltatóműködése szempontjából meghatározó jelentőségű magasabb vezetői munkakör(öke)t,amely(ek) betöltésére a Munka Törvénykönyve vezető állású munkavállalóravonatkozó rendelkezései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 27.

Különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék és gyógypedagógiai pótlék

Kérdés: Különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék illeti meg azt a közalkalmazottat, aki pedagógiai szakszolgálati feladatot lát el. Intézményünk többcélú intézmény, ellátja ezen feladatokat is. Utazó tanári hálózatot működtetünk, ahol alkalmazotti létszám hiányában gyógypedagógusok látják el a feladatot kötelező órájukban vagy túlórában. Emellett az enyhe értelmi fogyatékos tanulók általános iskolájában is dolgoznak. Melyik pótlék adható számukra, a gyógypedagógiai pótlék vagy a különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...138/1992. (X.8.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdés szerinta pedagógus-munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott pedagógusnak aközalkalmazotti törvényben és a Munka Törvénykönyvében meghatározottak melletta (2)-(6) bekezdésben foglaltak szerinti illetménypótlék jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 27.

Vezetői illetményalap

Kérdés: A költségvetési törvényben meghatározott vezetői illetményalapnak (ez 2009-ben és 2010-ben is 120 000 Ft) 2009-ben a 90%-át kellett alkalmazni, és a Kjt. 3. sz. mellékletében meghatározott szorzószámokkal kellett kiszámolni a kinevezett vezetők garantált illetményét. 2010-ben is a 90%-kal kell számolni?
Részlet a válaszából: […] ...fogalmát. A kérdés a kinevezett vezetőre vonatkozik, tehát olyanvezetőre, magasabb vezetőre, aki vezetői feladatainak ellátását önállómunkakörben látja el, aki vezetőként kerül kinevezésre, és nem kinevezésszerinti munkaköre mellett látja el a vezetői, magasabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Közalkalmazotti illetménypótlék

Kérdés: Középiskolában igazgatóhelyettesként foglalkoztatott matematika-informatika tanár, egyetemi végzettséggel, informatikát nem tanít, közoktatás-vezető, százalékos illetménynövekedését 10%-ban (hasznosítástól független) állapítottuk meg. Adható-e az igazgatóhelyettesnek a vezetői feladatok ellátásához külön számítástechnikai pótlék, ha alkalmazza az informatikai végzettségét?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt.) alapjánmegbízott magasabb vezető. A jogszabály szövege szerint, ha a magasabb vezetői,illetve vezetői feladat ellátása önálló munkakörre szóló kinevezéssel történik,akkor kinevezett vezetőről beszélünk. Önöknél a magasabb vezető, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Több önkormányzati intézmény gazdálkodási feladatait ellátó költségvetési szerv vezetőjének jogállása és illetménye

Kérdés: Városunkban a képviselő-testület két éve létrehozott egy önállóan gazdálkodó gazdasági intézményt, mely a város óvodáinak, általános iskoláinak, művelődési központjának és a városi könyvtárnak a gazdálkodási feladatait látja el. A képviselő-testület által megválasztott intézményvezető kinevezett vezető vagy megbízott vezető? A besorolási béren felül milyen juttatás jár neki? (Ő a részben önállóan gazdálkodó 7 intézmény ellenjegyzője, illetve a saját intézmény igazgatója.)
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazottja.A kormányrendelet 10/A. §-a a vezetői pótlék mértékétszabályozza, a következőképpen:a) intézményvezetői munkaköröknél a pótlékalap 250%-ánál,b) intézményvezető-helyettesi munkaköröknél a pótlékalap150%-ánál,c) egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 12.

Közalkalmazott besorolása

Kérdés: Jelenleg az E6-os kategóriába vagyok besorolva. Az lenne a kérdésem, hol tudok utánanézni a jogviszony kiszámításához szükséges táblázatnak? A munkáltatóm elszámolta a jogviszonyomhoz szükséges éveket, kértem a helyesbítést, de még nem reagáltak rá.
Részlet a válaszából: […] ...besorolását és (garantált) illetményénekmegállapítását illetően először is a fizetési osztályt kell meghatározni,amelyhez a munkakörből, az arra előírt képesítési követelményekből kellkiindulni, majd ezt kell összevetni azzal, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

Megbízási díj vagy keresetkiegészítés

Kérdés: Középfokú oktatási intézmény vagyunk. A bérleti díj és az önköltséges tanfolyamok bevételeinek egy részét – a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 57. § alapján – személyi juttatásra fordítjuk. Kérdésünk, hogy az így kifizetett személyi juttatást megbízási szerződés keretében megbízási díjként, vagy az illetmény részeként mint keresetkiegészítést vagy illetménykiegészítést kell kifizetni? Ugyanez a kérdés vonatkozik a fenntartónk által támogatott tanórán kívüli nyelvoktatást végzők díjazására is. Megbízási díjként vagy keresetkiegészítésként kell-e számfejteni e díjat?
Részlet a válaszából: […] ...217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet (Ámr.) 59. § (9) bekezdése kimondja, hogy "saját dolgozónakmegbízási díj, szerződéssel díjazás munkakörébe tartozó, munkaköri leírásaszerint számára előírható feladatra nem fizethető, más esetben megbízási díjkifizetésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Kinevezett és a megbízott közalkalmazott vezetőkre vonatkozó új szabályok 2009-től

Kérdés: 2009-től módosultak a Kjt. szabályai. Mit kell érteni pontosan kinevezett és megbízott vezetőn? A módosítás alapján úgy értjük, hogy a kinevezett vezető illetményét és szabadságát másként kell megállapítani. A vezetői pótlék a kinevezett vezetőnek is jár? Ha nem, akkor egy eddigi vezetőnek az új szabályok alapján jelentősen alacsonyabb lehet az illetménye. Az illetmény csökkenése miatt hogyan kell eljárni?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 23. §-aadja meg. Amennyiben a magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátásaönálló munkakörben történik, kinevezett vezetőről beszélünk. Ebben az esetbentehát arról van szó, hogy a vezető kifejezetten vezetői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.

Bölcsődében foglalkoztatott közalkalmazottak besorolása

Kérdés: Intézményünk a 257/2000. (XII. 26) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatot ellátó helyi önkormányzati szerv, egészen pontosan bölcsőde. 1. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki – klasszikus értelemben vett – szakmunkás-bizonyítványt (8 osztály + szakmunkásképző intézet) szerzett, pl. villanyszerelő, szakácsnő, asztalos, víz-, gázszerelő, géplakatos stb.? 2. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki alapfokú iskolai végzettséggel (8 általános) és 2 éves szakiskola elvégzésével szerzett szakmát? 3. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki alapfokú iskolai végzettséggel (8 általános), valamint különböző központok által szervezett OKJ-s képzés keretében szerzett szakmát? 4. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki alapműveltségi vizsga (9-10. osztály elvégzése) és 2-3 éves szakiskola elvégzésével szerzett szakmát? 5. Melyek azok a szempontok, melyek eldönthetik, hogy ki sorolható be a "B", illetve a "C" fizetési osztályba? 6. Az "F" és "G" fizetési osztályba sorolt gazdasági vezető, illetve belső ellenőr esetében a mérlegképes végzettség beszámítható-e további szakképesítésként, adható-e számukra 5%-os illetménynövekedés?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. 61. § (1) bekezdés kimondja, hogy a közalkalmazottimunkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetveállam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat,valamint akadémiai tagság alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 21.