5 talált cikk a költség , követelés , munkavállaló , biztosítás , munkakör kifejezésre

Kérdés: Egy önkormányzati hivatal gazdasági szervezetén belül milyen konkrét feladatokat lát-(hat) el egy gazdasági (v. gazdálkodási) ügyintéző, egy pénzügyi ügyintéző, illetve egy számviteli ügyintéző? A válaszra munkaköri leírások elkészítéséhez lenne szükségünk, ezért az ellátandó feladatokról munkakörönként teljes körű, tételes listát kérnénk, amennyiben lehetséges.

Kérdés: 2019. január 1-jétől nem minősül egyes meghatározott juttatásnak a – korábban az Szja-tv. 70. §-a alapján szabályozott – munkáltató által belső szabályzat alapján vagy minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel. Intézményünk tanulmányi szerződést kötött több munkavállalóval is, melyben vállalta, hogy a tandíj teljes költségét megtéríti a munkavállaló helyett. Az oktatási intézmény a hivatal részére állít ki számlát, mely alapján elutaljuk az oktatási intézménynek a tandíjat, illetve a 2018. adóévben és az azt megelőző években bevallottuk és megfizettük utána az egészségügyi hozzájárulást és a személyi jövedelemadót. 2019-től, mivel bérként adózó juttatásról van szó, milyen módon kell ezt kezelni annak érdekében, hogy a teljes tandíjat ki tudjuk fizetni az iskolának? Fel kell bruttósítani a számla összegét, és azt leszámfejteni bérként adózó juttatásként? (A könyvelésben viszont így magasabb összeg jelentkezik, mint a számlán.) Továbbá munkavállalóinknak belső szabályzat alapján biztosítunk éles látást biztosító szemüveget, illetve kontaktlencsét, de nem az Szja-tv. 1. számú melléklete szerinti védőszemüvegként (mivel az is igénybe veheti, aki nem képernyő előtti munkavégzést végez, kiterjed kontaktlencsére, illetve nem csak a minimálisan szükséges szemüveg biztosítására terjed ki), ezért az előző években egyes meghatározott juttatásként fizettük ki, és bevallottuk, valamint megfizettük utána az adót és az ehót. A kifizetés a munkavállaló által benyújtott, munkáltató nevére szóló számla alapján történt (max. 46?000 Ft értékben). Továbbra is szeretnénk, hogy a munkavállaló a számla teljes összegét – illetve maximum 46?000 forintot – megkapja.

Kérdés: Munkaruhapénz az óvónőknek, pedagógiai asszisztenseknek, dajkáknak jár-e? Ha igen, mennyi? Az illetékes önkormányzat köteles-e kifizetni, ha nem teszi meg, és jár az illetmény, milyen következményeket von ez maga után?

Kérdés:

Önkormányzatunk a Start közmunkaprogramban a mezőgazdaságra, állattartásra alapozott. A program keretében előállított termékeket a mennyiségük miatt nemcsak a saját konyhán kívánjuk felhasználni, hanem értékesíteni is szeretnénk. Az önkormányzat a többletbevételt a mezőgazdasági programba kívánja visszaforgatni. Értékesíthető-e az ebből a programból előállított termék? Hogyan tud értékesíteni az önkormányzat? A saját előállítású termékek saját konyhán történő felhasználása tekintetében, mivel a program 100%-ban támogatott, az önköltségszámításnál mely közvetlen költségekkel kell számolnunk?

Kérdés: Polgármesteri hivatal tanulmányi szerződés keretében vállalta, hogy megtéríti a köztisztviselő utazási költségeit is, mivel a főiskola egy vidéki nagyvárosban van. A tanulmányi szerződés nem tér ki részletesen arra, hogy milyen közlekedési eszköz vehető igénybe. A munkavállaló saját gépkocsi üzemanyagköltségét szeretné megtéríttetni, számla alapján. Jogos-e a munkavállaló követelése?