Közalkalmazott besorolása – középiskola utolsó évfolyamának elvégzése érettségi nélkül

Kérdés: Intézményünk a Kjt. hatálya alá tartozik, dolgozói közalkalmazottak. Egy belső átszervezés során az alábbi kérdések merültek fel.
1. Melyik fizetési osztályba lehet besorolni azt a dolgozót, aki 1983-ban gimnáziumi végbizonyítványt szerzett, de nincs érettségi bizonyítványa?
2. A közalkalmazott rendelkezik egy 1983-as – az akkori Művelődési Minisztérium által kiállított – igazolással, amely az akkor hatályban volt 1965. évi 24. törvényerejű rendelet 13. §-ának (2) bekezdésére hivatkozással kimondja, hogy a gimnázium IV. évfolyamának sikeres elvégzéséről szóló bizonyítvány általános jellegű, középiskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére jogosít. Érvényes-e még ez az igazolás?
3. A dolgozó jogosult-e jelenleg érettségihez kötött munkakör betöltésére?
4. A dolgozó jogosult-e arra, hogy a Kjt. 23. §-a szerinti vezetői megbízást kapjon (azaz középvezetői beosztást kaphat-e)?
5. Érettségivel egyenértékűnek minősül-e a dokumentum?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése alapján "B" fizetési osztályba az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör, "C" fizetési osztályba pedig az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítésre épülő szakképesítéshez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Kulturális ágazatban illetmény- növekedés fizetésének feltételei

Kérdés: Kulturális ágazatba tartozó munkáltatónál milyen feltételekkel fizethető további szakképesítésért illetménynövekedés? Van-e olyan előírás, hogy bizonyos végzettségek (pl. pedagógia, művelődésszervező) esetén minden esetben jár az illetménynövekedés?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. 66. §-a rögzíti az illetménynövekedés fizetésének általános feltételeit. Kimondja, hogy amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

2009-es szabályok vezetői munkaköröknél

Kérdés: Az önkormányzatunk egyik intézményénél 2004-ben nyugdíjba vonulás miatt megüresedett a gazdasági osztályvezetői önálló munkakör, melyre vezetői megbízást kapott egy volt munkatársam kinevezett gazdasági kiemelt főelőadói munkakör mellett, határozatlan időre. Első kérdésem, hogy ez szabályos volt-e? A nyugdíjba ment vezető kinevezett gazdasági osztályvezető volt (önálló munkakörben). 2009. január elsejével módosultak a jogszabályok, és konkrétan megmondják, hogy mely munkakör minősül kinevezett, és mely munkakör megbízott vezetői munkakörnek. Most marad minden változatlan, továbbra is kiemelt főelőadó munkakör vezetői megbízással, vagy a kinevezéshez meg kell pályáztatni az önálló munkakörű vezetői beosztást? A vonatkozó végrehajtási rendelet pedig még 5 éves szakmai gyakorlatot is előír, amit még pár hónap híján nem töltött be a kolléga. Kérdésem, hogy eddig jogszerűen jártak-e el irányában, illetve várja-e meg az öt évet, és pályázzon újból arra a munkakörre, amit eddig folyamatosan betöltött?
Részlet a válaszából: […] ...a kinevezett és a megbízott vezetőfogalmát a Kjt. 23. §-a tartalmazza. Ha a magasabb vezetői, illetve vezetőifeladat ellátása önálló munkakörben történik, kinevezett vezetőről, vezetőimunkakörről van szó. Ezzel szemben a megbízott magasabb vezető, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.