40 cikk rendezése:
21. cikk / 40 Pedagógusok szakkönyvtámogatása
Kérdés: A pedagógusok szakkönyvtámogatásának 2010. évi változása érdekelne. Azt tudom, hogy 4000 Ft/fő, de a kifizetés módja nem egyértelmű. Ha számlát hoz a pedagógus, akkor kifizethető a 4000 Ft?
22. cikk / 40 Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett
Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
23. cikk / 40 "Különmunkáért" megbízási díj, választott tisztségviselők saját gépjármű-használatának megtérítése
Kérdés: A közalapítvány elnöke, titkára, kuratóriumi tagjai kaphatnak-e munkájukért (pályázatok elbírálása, szakértése, ellenőrzése) – mely különmunka – számla ellenében megbízási díjat? A választott tisztségviselők saját gépkocsi használatáért kaphatnak-e költségtérítést (amortizáció, üzemben tartás stb.) adómentesen? Az alapító okirat szerint költségeikkel elszámolhatnak.
24. cikk / 40 Ruházati költségtérítés
Kérdés: A közalkalmazottak részére utólagos elszámolási kötelezettséggel biztosított ruházati költségtérítés összegét előlegként vagy ruházati költségtérítésként kell-e könyvelni, illetve hogyan kell nyilvántartani? Az adófizetési kötelezettség a kifizetéskor vagy a számlával történő elszámoláskor keletkezik-e?
25. cikk / 40 Óraadó tanár alkalmazása
Kérdés: Szakiskolai oktatásban vállalkozási szerződéssel foglalkoztatjuk óraadóként egy betéti társaság tagját, aki erről számlát ad. A nevezett személy nem intézményünk dolgozója. Heti hány órában foglalkoztathatjuk őt?
26. cikk / 40 Étkezési utalványok adómentessége
Kérdés: Önkormányzatunk nem tud melegétkezést biztosítani a dolgozóinak. Ezért a dolgozók kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalványt kapnak. Ebben az évben lehetőségünk van rá, ezért az adómentes értékhatárnál nagyobb értékű utalványt adnánk a dolgozóknak. Azonban a juttatást nem azonos értékben kapná meg minden dolgozó. Kérdésünk, hogy az adómentes értékhatárt meghaladó juttatás elszámolható-e úgy, hogy a juttatás után az önkormányzat fizesse meg az adót?
27. cikk / 40 Béren kívüli juttatások – egységesen, avagy differenciáltan
Kérdés: Adható-e béren kívüli juttatás (például étkezési utalvány, ajándék utalvány, üdülési csekk) nem egységes, hanem differenciált formában?
28. cikk / 40 Munkavállaló részére bérelt lakás adókötelezettsége
Kérdés: A munkavállaló a munkáltató székhelyén kívül végzi a tevékenységét, ezért a nagy távolságra tekintettel a munkáltatója lakást bérel a részére, ahol viseli a lakás teljes rezsiköltségét is. A lakásban csak a munkavállaló lakik, a családja nem költözött oda. Keletkezik-e személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség az ilyen munkásszállás biztosítása alapján?
29. cikk / 40 Munkaviszony megszűnéséből adódó elszámolások adókötelezettsége
Kérdés: Az önkormányzat alkalmazásában állt mezőőr munkaviszonya 2005. december 31-én közös megegyezéssel megszűnt. A megegyezés alapján a volt mezőőrnél maradt a részére 2005 szeptemberében vásárolt több – 24 hónap kihordási időre szóló – munkaruha, illetve a munkakörének betöltéséhez szükséges és szintén az önkormányzat által megvásárolt fegyver. Kérdésünk az, hogy a munkaviszony megszüntetésekor részére térítés nélkül átadott ezen tárgyak után ki és mennyi adót, járulékot köteles fizetni?
30. cikk / 40 Munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén járó kártérítés adókötelezettsége
Kérdés: Egy volt munkatársunk munkaviszonyának felmondása miatt bírósághoz fordult. A bíróság a munkaviszony jogellenes megszüntetését állapította meg, és visszamenőlegesen az elmaradt munkabér, továbbá kéthavi átlagkereset megfizetésére kötelezte a hivatalt. Értelmezésünk szerint ez a kéthavi átlagkereset is bérjövedelem, amelyből le kell vonnunk az adóelőleget.
