Nyugdíjazás, szolgálati elismerés

Kérdés: A Kit. 145. § (3) bekezdése b) pontjának értelmezésében kérném szíves segítségüket. Egy kormánytisztviselő a rendes nyugdíjkorhatárt 2024. július 14. napján fogja elérni, és előreláthatóan a kormányzati szolgálati jogviszonya a Kit. 107. § (1) bekezdése e) pontjának megfelelően - miután 2024. július 14-étől már nyugdíjasnak fog minősülni - felmentéssel fog megszűnni. Az érintett kormánytisztviselő a Debreceni Orvostudományi Egyetem elvégzését követően
- 1984. október 1-jétől 1999. október 31-ig kórházban főfoglalkozásban orvosként közalkalmazottként, illetve közszolgálati jogviszony keretében,
- 1999. november 1-jétől 2011. május 1-jéig központi költségvetési szervnél (NRSZH) főfoglalkozásban orvosként közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban,
- 2011. május 2-ától 2019. február 18-ig az Országos Vérellátó Szolgálatnál főfoglalkozásban orvosként közalkalmazotti jogviszonyban, majd
- 2019. február 19-étől jelenleg is egy megyei/vármegyei kormányhivatalnál főfoglalkozásban orvosként kormányzati szolgálati jogviszony keretében dolgozott/dolgozik.
Az érintett kormánytisztviselő 2019. évben jogosulttá vált a harmincöt év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő esetén járó szolgálati elismerésre (jubileumi jutalom). Az elismerésre jogosító szolgálati jogviszony megállapítása során az 1984. október 1-jétől eltelt megszakítás nélküli közalkalmazotti, közszolgálati és kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött idő került figyelembevételre. A kormánytisztviselő a nyugdíjkorhatár elérésekor 1984. október 1-jétől 2024. július 14-ig számítottan még nem éri el a 40 év kormányzati szolgálati jogviszonyt. Ugyanakkor az érintett kormánytisztviselő az egyetemi tanulmányai megkezdését megelőző években munkaviszony keretében, teljes munkaidőben, igazoltan
- 1974. június 24-e és 1974. augusztus 15-e között óvodában (foglalkoztató: BM HBM. TÁKISZ) 53 napot,
- 1975. július 7-e és 1975. augusztus 7-e között óvodában (foglalkoztató: BM HBM. TÁKISZ) 32 napot,
- 1976. július 1-je és 1976. augusztus 7-e között óvodában (foglalkoztató: DB MVT Költségvetési Elsz. Hivatal) 38 napot dolgozott.
A Kjt. hatálybalépése előtt - ha jól gondolom - a közalkalmazottak is munkavállalók voltak, és az akkor hatályos Mt. alá tartoztak. Az érintett dolgozó 1974-1975-1976. években - bár évente csak 1-2 hónapot - olyan jogi személynél (megyei TÁKISZ) dolgozott, mely a Kjt. hatálya alá került mint munkáltató. Helyesen értelmezzük-e a Kit. 145. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglaltakat, miszerint a kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött elismerésre jogosító idő megállapítása során a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe beleszámít a Kjt. hatálya alá került jogelődnél (megyei TÁKISZ) munkaviszony keretében ledolgozott idő is? Azaz a megyei TÁKISZ foglalkoztatónál eltöltött 123 munkanap figyelembevételével már 2024. július 14-én - a nyugdíjazást megelőzően - teljesülnek a szolgálati elismerés feltételei?
Részlet a válaszából: […] A Kit. 145. §-ának (3) bekezdésében olyan jogosító idők vannak felsorolva, amelyek közfeladat ellátásához, illetve költségvetési intézménynél, szervnél való foglalkoztatáshoz kötődnek. A b) pont értelmében - többek között - jogosító idő "a közalkalmazottak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott közalkalmazottak

Kérdés:

Az lenne a kérdésünk, hogy polgármesteri hivatalhoz integrált konyhán dolgozók (élelmezésvezető, szakács) esetében szabályszerű-e a közalkalmazottként történő foglalkoztatás? Vagy az Mt. hatálya szerint kellene őket foglalkoztatni? Lehet egy polgármesteri hivatalnál közalkalmazott? (Az alapító okiratban szerepel mint foglalkoztatási forma.)

Részlet a válaszából: […] ...az ezekről szóló, a Közfogl. tv.-ben vagy az Efo-tv.-ben foglalt speciális rendelkezéseknek megfelel (pl. alkalmi munka esetén az 5 munkanapot nem haladja meg a foglalkoztatás egybefüggő időtartama).(Kéziratzárás: 2023. 10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Egészségügyi szolgálati jogviszony

Kérdés:

1. Egészségügyi szolgálati jogviszonyba szeretnénk felvenni egy dolgozót, heti 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatva (ezt a 6 órát heti egy napon dolgozza le). A részére járó szabadságokat hogyan kell helyesen kiírni, illetve számolni? Órában kell nyilvántartani? Mi lenne a törvényes módja? 2. Egészségügyi szolgálati jogviszonyban, 40 éves szolgálati elismeréshez beszámítható-e az egyéni vállalkozóként vagy más vállalkozási formában végzett (ugyancsak orvosi) tevékenység?

Részlet a válaszából: […] ...is jól kezelhető.Napban történő nyilvántartásnál, egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Egy példával szemléltetve:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Foglalkoztatás egyidejűleg önkormányzatnál és intézményénél

Kérdés: Az idősek otthona nem intézményi formában (tehát nem költségvetési szervként), hanem szakfeladatként működik nálunk. Az ezzel kapcsolatos "vezetői" feladatokat az a személy látja el, aki január 1-jétől a nyugállományba vonult élelmezésvezető feladatait is "megkapta". Az élelmezésvezető a napközi otthonos óvoda mint részben önálló költségvetési szerv állományába tartozik, így a munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja. A vázolt esetben hogyan járhat el jogszerűen az önkormányzat? Egyáltalán ki a munkáltató: 4 órában a polgármester – ha az idősek otthonát nézzük –, 4 órában a vezető óvónő? Munkáltatói leírás? Kinevezés, áthelyezés? Élelmezésvezetői végzettség nélkül is elláthatja ezt a feladatot?
Részlet a válaszából: […] ...A kirendelés – főszabályként – csakideiglenes jellegű lehet, mind közalkalmazottak, mind köztisztviselők esetébenévente legfeljebb 44 munkanap, továbbá köztisztviselők esetén más helységbetörténő kirendelés esetén 22 munkanap. Ettől közalkalmazottak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony időtartamának meghatározása

Kérdés: Helyettesítés (GYED, GYES, fizetés nélküli szabadság stb.) céljából létesített határozott idejű közalkalmazotti jogviszony időtartama meghatározható-e naptárilag, amelyet ismételt határozott idejű kinevezéssel hosszabbítunk meg, amíg a helyettesítés indokolt?
Részlet a válaszából: […] ...határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé alakul,ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően legalább egy munkanapot,közvetlen vezetője tudtával, tovább dolgozik. A harmincnapos vagy ennélrövidebb időre létesített munkaviszony azonban csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 18.

Éves szabadság meghatározása

Kérdés: Egyházi intézményben foglalkoztatott dolgozó esetében a Munka Törvénykönyve, vagy a Kjt. besorolása szerint kell meghatározni az éves rendes szabadság mértékét? A dolgozónk 50 éves, az Mt. szerint 30 nap szabadság, vagy a Kjt. besorolása szerinti 28 nap szabadság illeti-e meg?
Részlet a válaszából: […] ...fokozattalmegegyező számú pótszabadság jár. De ehhez adódhat még pl. vezetőipótszabadság, és megemlíthetjük a pedagógusok évi 25 munkanap pótszabadságát.A munkaviszonyban azalapszabadság mértéke 20 munkanap, mely az életkortól függően emelkedik, sehhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 14.

Határozott idejű foglalkoztatás

Kérdés: Intézményünk az Mt. hatálya alá tartozik. Megtehetjük-e, hogy pl. ápolót, mentálhigiénés asszisztenst, takarítót határozott időre foglalkoztatunk? Egy-egy szerződést 6 hónapra kötnénk, melyet szükség esetén többször meghosszabbítunk, de az 5 évet nem meghaladóan. Helyes az eljárásunk? Nyugdíjas munkavállaló esetében is alkalmazható ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...akkor,ha nem alakul át időközben határozatlan idejűvé. Erre akkor kerülhet sor, ha amunkavállaló a közvetlen vezetője tudtával akár egy munkanapot is továbbdolgozik. De nem alakul át automatikusan – továbbdolgozás alapján – ahatározott idejű munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 14.

Egyes közalkalmazottak rendes évi szabadsága

Kérdés: Változott-e a közalkalmazott technikai dolgozók rendes évi szabadsága az Mt. 131. § (1) bekezdésének életbelépése óta? Mi az alap- és a pótszabadság kiszámításának módja a technikai közalkalmazottnál?
Részlet a válaszából: […] ...megillető alapszabadság mértékét szabályozza – az Mt. hatálybalépése óta nem változott. Eszerint az alapszabadság húsz munkanap, ami fokozatosan, a munkavállaló életkorának növekedésével szintén növekszik, maximum harminc napra, a negyvenötödik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.