Nyugdíjazás, szolgálati elismerés

Kérdés:

A Kit. 145. § (3) bekezdése b) pontjának értelmezésében kérném szíves segítségüket. Egy kormánytisztviselő a rendes nyugdíjkorhatárt 2024. július 14. napján fogja elérni, és előreláthatóan a kormányzati szolgálati jogviszonya a Kit. 107. § (1) bekezdése e) pontjának megfelelően – miután 2024. július 14-étől már nyugdíjasnak fog minősülni – felmentéssel fog megszűnni. Az érintett kormánytisztviselő a Debreceni Orvostudományi Egyetem elvégzését követően
– 1984. október 1-jétől 1999. október 31-ig kórházban főfoglalkozásban orvosként közalkalmazottként, illetve közszolgálati jogviszony keretében,
– 1999. november 1-jétől 2011. május 1-jéig központi költségvetési szervnél (NRSZH) főfoglalkozásban orvosként közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban,
– 2011. május 2-ától 2019. február 18-ig az Országos Vérellátó Szolgálatnál főfoglalkozásban orvosként közalkalmazotti jogviszonyban, majd
– 2019. február 19-étől jelenleg is egy megyei/vármegyei kormányhivatalnál főfoglalkozásban orvosként kormányzati szolgálati jogviszony keretében dolgozott/dolgozik.
Az érintett kormánytisztviselő 2019. évben jogosulttá vált a harmincöt év kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő esetén járó szolgálati elismerésre (jubileumi jutalom). Az elismerésre jogosító szolgálati jogviszony megállapítása során az 1984. október 1-jétől eltelt megszakítás nélküli közalkalmazotti, közszolgálati és kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött idő került figyelembevételre. A kormánytisztviselő a nyugdíjkorhatár elérésekor 1984. október 1-jétől 2024. július 14-ig számítottan még nem éri el a 40 év kormányzati szolgálati jogviszonyt. Ugyanakkor az érintett kormánytisztviselő az egyetemi tanulmányai megkezdését megelőző években munkaviszony keretében, teljes munkaidőben, igazoltan
– 1974. június 24-e és 1974. augusztus 15-e között óvodában (foglalkoztató: BM HBM. TÁKISZ) 53 napot,
– 1975. július 7-e és 1975. augusztus 7-e között óvodában (foglalkoztató: BM HBM. TÁKISZ) 32 napot,
– 1976. július 1-je és 1976. augusztus 7-e között óvodában (foglalkoztató: DB MVT Költségvetési Elsz. Hivatal) 38 napot dolgozott.
A Kjt. hatálybalépése előtt – ha jól gondolom – a közalkalmazottak is munkavállalók voltak, és az akkor hatályos Mt. alá tartoztak. Az érintett dolgozó 1974–1975–1976. években – bár évente csak 1-2 hónapot – olyan jogi személynél (megyei TÁKISZ) dolgozott, mely a Kjt. hatálya alá került mint munkáltató. Helyesen értelmezzük-e a Kit. 145. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglaltakat, miszerint a kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött elismerésre jogosító idő megállapítása során a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe beleszámít a Kjt. hatálya alá került jogelődnél (megyei TÁKISZ) munkaviszony keretében ledolgozott idő is? Azaz a megyei TÁKISZ foglalkoztatónál eltöltött 123 munkanap figyelembevételével már 2024. július 14-én – a nyugdíjazást megelőzően – teljesülnek a szolgálati elismerés feltételei?

Részlet a válaszából: […] A Kit. 145. §-ának (3) bekezdésében olyan jogosító idők vannak felsorolva, amelyek közfeladat ellátásához, illetve költségvetési intézménynél, szervnél való foglalkoztatáshoz kötődnek. A b) pont értelmében – többek között – jogosító idő "a közalkalmazottak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Intézményvezető fejlesztői tevékenysége

Kérdés: Önkormányzat által fenntartott intézményben – óvodában – sajátos nevelésű ellátást igénylő (SNI) gyermekek fejlesztését az intézményvezető végezné. Munkaköri leírásában nem szerepel az SNI-s gyermekek fejlesztése, 5000 Ft/óradíjban vállalná a fejlesztést, nem számlaképes. Intézményvezető milyen feltételek mellett vállalhatja a fejlesztést?
Részlet a válaszából: […] ...munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni, melynek időtartama naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg. A közalkalmazott az ilyen foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Munkaszüneti nap díjazása havi díj esetén

Kérdés: Hogyan kell számfejteni január hónapra az ülnök tiszteletdíját, ha egy fizetett ünnep van a hónapban? Az osztószám január hónapban 22 munkanap vagy eggyel kevesebb, 21 munkanap. Figyelembe kell-e venni azt, hogy az adott hónapban a munkaszüneti nap munkanapra vagy pihenőnapra esik?
Részlet a válaszából: […] ...nem részesülő ülnököt megillető tiszteletdíj mértéke, az ülnök működésének minden napjára, a bírói illetményalap egy munkanapra eső összegének a 25 százaléka.Ha az ülnök távolléti díja nem éri el a bírói illetményalap egy munkanapra eső összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Munkaidőszabályok a közoktatásban III.

Kérdés: A pedagógusnak az iskolában az őszi, a téli és a tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok. Ha nem rendel el a munkáltató munkavégzést (képzést, ügyeletet, dokumentum ki- vagy átdolgozást stb.), akkor megkaphatja-e szabadidőként a pedagógus a tanítási napokon elrendelt túlmunkáért/munkaidőkereten felüli munkavégzésért ellentételezésként? Pedagógusok esetében a túlmunkáért szabadidőt adhat-e a munkáltató? Ha a pedagógus a teljes munkaidőn felül a tanítási órákon kívüli egyéb munkaköri feladatokat lát el, az így keletkezett túlmunkáért adható-e szabadidő?
Részlet a válaszából: […] ...tanítás nélküli munkanapokon a pedagógus nem tart órát,ugyanakkor számára ezek munkanapok, tehát ezeken a napokon a kötelező órákmegtartásán kívüli egyéb munkaköri feladatokat lát el. A munkáltatónak nem kellelrendelnie ezekre a napokra munkavégzést, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 22.

Rendkívüli szabadság

Kérdés: Közalkalmazottaknak közeli hozzátartozó (szülő) elhalálozása esetén jár-e, illetve adható-e rendkívüli szabadság? Ha igen, akkor hány nap?
Részlet a válaszából: […] ...b) pontja] mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettségealól közeli hozzátartozója halálakor, esetenként legalább két munkanapon át.Közeli hozzátartozóként nevesíti az Mt. 139. § (2) bekezdésea házastársat, az egyenes ágbeli rokont, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Részmunkaidőben foglalkoztatott köztisztviselő szabadsága

Kérdés: Önkormányzatunknál dolgozik egy részmunkaidős köztisztviselő heti 30 órában úgy, hogy hétfőtől csütörtökig dolgozik, napi 7 és fél órát. Amikor két hét szabadságra megy, 4 vagy 5 nap szabadságot vesz ki? Csak szóbeli megállapodás alapján dolgozik 4 napot az 5 munkanap helyett. Más-e a helyzet, ha ez szerződésben van lefektetve?
Részlet a válaszából: […] ...évében kell kiadni, s ebből amegfogalmazásból is kitűnik, hogy azt nem a közalkalmazott veszi ki, hanem amunkáltató adja ki.A szabadság munkanapra jár, azt a munkaidő-beosztás szerintimunkanapokon kell kiadni.A részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottat ismegilleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 20.

Pedagógus szakpótlékai

Kérdés: Az iskola gazdasági igazgatója szerint a pedagógust a nyári szabadság időtartama alatt nem illetik meg a szakpótlékok, egészen a tanítás kezdetéig, hivatkozással arra, hogy "az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítést munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítsa." Ebből pedig az következne, hogy a szakpótlék csak a szorosan vett munkaidőben jár, a nyári szabadság idejére nem. Kérem állásfoglalásukat a Kjt. 66. § (2) bekezdés a)-b) pontjának értelmezésére, mert álláspontom szerint a szakpótlék a garantált bérhez tartozik, s az az előző év munkája alapján augusztus végéig jár.
Részlet a válaszából: […] ...Speciális szabályként az alsó-,közép- és felsőfokú oktatás keretében munkát végző közalkalmazottat évihuszonöt munkanap pótszabadság illeti meg. Kizárólag a pótszabadságidőtartamából azonban 15 munkanapot a munkáltató oktató, nevelő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.